Kálmán Bertalan testvér március 19-én, életének 70. évében visszatért Teremtőjéhez. Tisztelettel emlékezve rá a Katolikus Rádió Templom–Tér–Kép című műsorában két korábbi beszélgetés részleteit idézték fel, melyekből kirajzolódott Bertalan testvér életútja, hivatása, a hívekhez fűződő kapcsolata, valamint Szentkúthoz való mély kötődése. 2009-ben Mátraverebély-Szentkúton, majd 2020-ban Szombathelyen Szerdahelyi Csongor kérdezte őt.

Bertalan testvér lelki üdvéért 2025. április 6-án, vasárnap 11 órakor gyászmisét mutatnak be az esztergomi ferences templomban. Végakarata szerint földi búcsúztatására 2025. április 8-án a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen kerül sor.  A teljes gyászjelentés itt olvasható: https://www.ferencesek.hu/kalman-bertalan-ofm-testvertol…/

Balázs atya nagyböjti és adventi beszédei sokak számára az ünnepre való lelki felkészülés meghatározó részévé váltak. Az idei sorozat negyedik elmélkedése március 30-án hangzott el a szécsényi rendház kápolnájában.

Idén nagyböjtben A ferences lelkiség pillérei címmel Berhidai Piusz tartományfőnök tart konferenciabeszédeket a Ferenciek terei Alkantarai Szent Péter-templomban (belvárosi ferences templom). Negyedik alkalommal, március 30-án, nagyböjt negyedik vasárnapján Minoritás címmel tartott előadást.

Balázs atya nagyböjti és adventi beszédei sokak számára az ünnepre való lelki felkészülés meghatározó részévé váltak. Az idei sorozat harmadik elmélkedése március 23-án hangzott el a szécsényi rendház kápolnájában.

Balázs atya nagyböjti és adventi beszédei sokak számára az ünnepre való lelki felkészülés meghatározó részévé váltak. Az idei sorozat második elmélkedése március 16-án hangzott el a szécsényi rendház kápolnájában.

Balázs atya nagyböjti és adventi beszédei sokak számára az ünnepre való lelki felkészülés meghatározó részévé váltak. Az idei sorozat első elmélkedése március 9-én hangzott el a szécsényi rendház kápolnájában.

Idén nagyböjtben A ferences lelkiség pillérei címmel Berhidai Piusz tartományfőnök tart konferenciabeszédeket a Ferenciek terei Alkantarai Szent Péter-templomban (belvárosi ferences templom). Harmadik alkalommal, március 23-án, nagyböjt harmadik vasárnapján Testvéri közösség címmel tartott előadást.

A Naphimnusz születésének 800. évéhez kapcsolódik 2025-ben A Szó Szimfóniája című előadássorozat, amelynek nyitó alkalmát Kardos Csongor OFM tartotta. Az élet mint istendicséret című előadásában a Naphimnusz, A teremtmények dicsérete keletkezéstörténetébe, teológiájába, mélyebb jelentésrétegeibe vezette be a hallgatóságot Pasaréti Közösségi Házban március 3-án, A Szó szimfóniája előadássorozat keretében.

Idén nagyböjtben A ferences lelkiség pillérei címmel Berhidai Piusz tartományfőnök tart konferenciabeszédeket a Ferenciek terei Alkantarai Szent Péter-templomban (belvárosi ferences templom). Második alkalommal, március 16-án, nagyböjt második vasárnapján Imádkozni és imádsággá válni címmel mondott elmélkedést.

Idén nagyböjtben A ferences lelkiség pillérei címmel Berhidai Piusz tartományfőnök tart konferenciabeszédeket a Ferenciek terei Alkantarai Szent Péter-templomban (belvárosi ferences templom). Az első elmélkedés Ambíciók, vágyak és istenkeresés címmel hangzott el március 9-én.

„A Naphimnusz a ferences lelkiség és Szent Ferenc istenkapcsolatának, valamint a teremtett világhoz fűződő viszonyának kikristályosodása” – mondja Kardos Csongor atya Szent Ferenc dicsőítő költeményéről. Bár a mű első pillantásra vidámnak, életigenlőnek és gondtalannak tűnhet, valójában fájdalomból és sötétségből született, egy megszenvedett himnusz, amelyben Szent Ferenc belső növekedése és fizikai szenvedése is tükröződik.

A Naphimnusz születésének 800. évfordulója alkalmából nemcsak a mű irodalomtörténeti, teológiai és ökológiai vonatkozásairól esett szó, hanem jubileumi év várható eseményeiről is. Kardos Csongor atyával – aki maga is lefordította az olasz nyelven született írást – Szerdahelyi Csongor beszélgetett február 2-án a Magyar Katolikus Rádió Templom – tér – kép című műsorában.

Kákonyi Asztrik ferences festőművész alkotásaiból Élet a Szent szolgálatában címmel nyílt kiállítás az EWTN Galériában 2025. január 14-én. A tárlatról korábban mi is beszámoltunk, a megnyitóhoz kapcsolódva most Szerdahelyi Csongor kérdezte Keppel Dánielt.

„Asztrik atya képei túlmutatnak a vizuális kultúra határain – alkotásain keresztül megnyílik a transzcendens is: Isten keresésének és imádatának módját valósítja meg képzőművészetével. Ahogy Szent Ferenc is mondta: a világ minden létezője egy lajtorja, egy lehetőség, hogy eljussunk a teremtő Isten szépségéhez, csodálatához, jóságához” – vallja Keppel Dániel, az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium tanára, aki egyben az intézményben működő Kákonyi Asztrik Kortárs Galéria vezetője is.

De mi teszi igazán különlegessé a Szeszgyár utcában megtekinthető tárlatot? Mik a kilátások a tárlat bővítésére? Miért kiemelten fontos, hogy a fiatalok számára is átadjuk a képzőművészet sokszínűségét? Mindezekre választ kaphatunk a Magyar Katolikus Rádió Pillanatfelvétel című műsorában elhangzott január 17-i beszélgetésből.

A Szent Antal Ferences Gimnáziumban nemrég avatták fel az iskola egykori szerzetes tanárának, a 2003-ban elhunyt Iglói Ignác atyának emléktábláját. A domborművet Markolt Sebestyén szobrászművész, ferences öregdiák készítette, amely Ignác atya 1983-ban érettségizett osztályának finanszírozása által születhetett meg.

Az alkotóval, Markolt Sebestyénnel, valamint Ignác atya prefektusként vezetett osztályának képviselőjeként Mártai Istvánnal Szerdahelyi Csongor beszélgetett. Az adásban szó volt többek között a ferences diákévekről, a mű születéséről, részben az avató ünnepségről és arról, milyen prefektus volt a mindig mosolygó Iglói Ignác atya, akire példaképként tekintettek a gimnazisták.

A beszélgetés 2024. december 22-én hangzott el a Magyar Katolikus Rádió Keresztény Közéleti Akadémia című műsorában.

Szerdahelyi Csongor műsorának vendége ezúttal Eredics Áron, a SÖNDÖRGŐ együttes művésze volt, akit a Ferences jótékonysági koncert 2025. január 16-án a Zeneakadémián megrendezendő fellépésük kapcsán kérdezte a műsorvezető. A beszélgetésből kiderült, hogy

• milyen kötődése van a zenekarnak a ferencesekhez,

• milyen kapcsolat fűzi őket az est többi fellépőjéhez, Kelemenhez Barnabáshoz és Kokas Katalinhoz,
• miben lesz különleges az idei koncert,
• hogyan indult művészeti pályájuk,
• és hogy a jazz, a világ- vagy a népzene kategóriájával azonosulnak-e leginkább.

A beszélgetés a Magyar Katolikus Rádió Pillanatfelvétel című műsorában hangzott el 2024.12.20-án.

Mátraverebély–Szentkút nemzeti kegyhelyünk számára a 2024-es év igen sűrű volt. Orosz Lóránt kegyhelyigazgatót Szerdahelyi Csongor többek között az elmúlt időszak búcsúiról, a megújult apartmanházakról – amelyek immár télen is látogathatók – és előretekintés gyanánt a 2025-ös szentévvel kapcsolatban is kérdezte.

Szó esett arról is, hogy milyen szerepe van a kegyhelynek a magyarországi és a felvidéki hívek közötti kapcsolatépítésben, milyen más programokra lehet még számítani, továbbá melyek a több mint tízéves hagyománnyal rendelkező, ünnepek előtt megtartott katekézisek, amelyeket érdemes figyelemmel követnünk.

A beszélgetés Szerdahelyi Csongor Pillanatfelvétel című műsorában hangzott el a Magyar Katolikus Rádióban november 15-én.

Dauner Márton két korábban élt családtagjának történetét kutatta fel az elmúlt időszakban. Mindketten mariánus ferencesek voltak: Dezsényi András, Henrik atya Esztergomban volt templomigazgató, onnan ment nyugdíjba, Dezsényi János, Barót atya nevéhez pedig két jubileum is köthető ebben az évben: halálának ötvenedik, születésének századik évfordulóját ünnepelték.

Szulokon, Barót atya utolsó szolgálati helyén és Solymáron, a születési helyén is tartottak ünnepi megemlékezéseket, szentmiséket az évfordulók kapcsán. Erről és a két szerzetes életéről is mesélt Dauner Márton Szerdahelyi Csongor műsorában.

Az adás a Katolikus Rádió Pillanatfelvétel című műsorában hangzott el október 18-án.

Ferences Média, 2024

Reisz Pál 1956 eseményeit elsőéves diákként élte át a Franka falai között. A forradalom napjairól és az akkori időkről Szerdahelyi Csongor kérdezte. Pál atya beszélt többek között arról, hogy

• kik tanították ekkor őket,
• hogyan élték meg gyerekfejjel, hogy a tanári kar nagy része börtönviselt volt,
• hogyan jutott el hozzájuk a forradalom híre, 
• és hogyan élték meg a forradalom napjait.

A teljes adás a Katolikus Rádió Templom-tér-kép című műsorában hangzott el október 20-án.

Ferences Média, 2024

Korábbi cikkünkben beszámoltunk már Tóth Vencel atya és Szabó Tünde Szentföldön tett látogatásáról. A két misszionárius most Szerdahelyi Csongor műsorában beszélt legutóbbi utazásáról, melynek két célja volt: meglátogatni a szíriai keresztényeket és eljuttatni hozzájuk a nekik szánt adományokat. Damaszkuszba azonban végül csak Szabó Tünde jutott el, aki beszámolt a Szíriában tett utazásáról, Vencel atya pedig a Jordániai közös utukról, illetve arról beszélt, miért fordulhat elő, hogy egy ferences szerzetest nem engednek be a Szentföldre.

Az adás a Katolikus Rádió Anzix című műsorában hangzott el szeptember 25-én.

Ferences Média, 2024

Nagyszabású, 2018 óta tartó építkezési és felújítási munkálatok zárultak le idén szeptemberben a Szent Antal Esztergomi Ferences Gimnázium és Kollégiumban. Az építkezés során az iskolát egy új épületszárnnyal bővítették, melyben nemcsak tornacsarnok, hanem egy új aula, edzőterem és öltözők is helyet kaptak, az épület tetején pedig egy különleges közösségi teret is kialakítottak. A sportcsarnok hivatalos átadó ünnepségére október 4-én, pénteken kerül sor Esztergomban. Az eseményről további részleteket a Franka honlapján olvashattok.

Az iskola igazgatójával és Riedel Miklóssal, a rendtartomány főépítészével a kialakult új terek és az építkezés fontosságáról Szerdahelyi Csongor beszélgetett. Az adás szeptember 27-én hangzott el a Katolikus Rádió Pillanatfelvétel című műsorában.

Ferences Média, 2024

A sebekre úgy szoktunk gondolni, mint fájó, rossz dolgokra. De vajon létezhetnek-e jó sebek? Rockenbauer Barnabás OFM szerint igen, elmélkedésben pedig erről igyekszik meggyőzni hallgatóit is. Beszédében először öt olyan szempontot sorol fel, melyek a jó sebek hordozására biztatnak minket, majd a saját életéből hoz példákat arra, hogy mindenki sebeit hordozza az Egyház és ezeket a sebeket a Jóisten folyamatosan gyógyítja.