Jézus Szíve ünnepét – ahogy ma ismerjük – a pünkösd utáni harmadik pénteken ünnepli az egyház, a Szent Szív tisztelete azonban Ferenc korában még nem létezett annyira kiforrott formában, mint napjainkban. Jézus Szíve ünnepéhez kapcsolódva Antonio Tarallo írásai nyomán azt járjuk körbe, hogy a szív fogalma és Jézus Szíve tisztelete miképpen jelent meg Szent Ferenc […]

Szent Antal Fernando néven született Lisszabonban, Portugáliában Martino de’ Buglioni e Maria Taveira gyermekeként. Gyermekkoráról igen keveset tudunk. Egyesek szerint 1195-ben látta meg a napvilágot, de valószínűbb, hogy születésének ideje az 1190 körüli évekre tehető, tekintve, hogy pappá 1219-ben (vagy 1220-ban) szentelték, és az akkortájt érvényben levő Ratio Studiorum és a kánonjogi előírások ezt csak […]

Gyakran látható a ferences lelkiséghez kötődő személyek nyakában egy jellegzetes fakereszt, az úgynevezett tau. Cikkünkben ennek a Szent Ferenctől származó jelképnek jártunk utána az Aleteia portál írása alapján. Ószövetségi gyökerek A tau a héber ábécé utolsó betűje, amely már az Ószövetségben is szimbolikus jelentést hordozott. Ezekiel próféta így ír: „Járd be a várost, járd be […]

Assisi Szent Ferenc húsvéti Öröméneke a Naphimnusz. Az idén volt nyolcszáz éve annak, hogy A teremtmények dicséretei, avagy a Naptestvér éneke megszületett. A húsvéti ünnepeken többször fölcsendül a 139. zsoltár egy-egy verse. Ez a zsoltár így kezdődik: „Uram, te megvizsgáltál, és ismersz engem”, és ezzel a fohásszal végződik: „vezess az örökkévalóság útján” (Zsolt 139,1–24). Assisi […]

Assisi Szent Ferenc mélységesen Krisztus-központú és szentháromságos lelkiségén egész életében végighúzódik rendkívüli tisztelete Isten Anyja iránt. Erről tanúskodnak írásai, életrajzai, de a máig élő rendi hagyomány is. Szent Ferenc Mária-tisztelete a kinyilatkoztatásban, a liturgiában és a szenthagyományban gyökerezett, s nem maradt pusztán jámbor áhítat: konkrét formát öltött abban, ahogy Assisi Szentje első társaival a szegénységet […]

Pilinszky Jánostól, a 20. századi magyar líra – mi több: az egész magyar líra – kiemelkedő alkotójától egy interjú alkalmával megkérdezték, hogy katolikus költőnek tartja-e magát. Az interjú készítésének éve 1979. Gondolom, a költőt megóvta egy esetleg elhamarkodott választól, hogy volt már addig az életében öt hosszú év, amikor egyáltalán nem engedték publikálni, mert Pilinszky […]

Assisi Szent Ferenc nem hagyott „kései társaira” részletes útmutatást, kidolgozott modellt azzal kapcsolatban, hogy hogyan imádkozzanak, mint Szent Ignác a Lelkigyakorlatokkal vagy Szent Domonkos a kilenc imaformával. Amit Ferenc imádságáról tudunk, azt elsősorban a ránk maradt írásaiból – köztük imádságokból és a regulákból –, valamint életrajzaiból ismerjük. Celanói Tamás megjegyzi, Ferenc „nem is annyira imádkozó […]

Evangéliumi élet, derű, testvéri szeretet, alázat, béketörekvések, a teremtett világ védelme. Ferenc pápa névválasztása egyúttal pontifikátusa programadó gesztusa is volt: „Az ő nevét vettem fel, amikor Róma püspökévé választottak, hogy vezetőm és ihlető forrásom legyen. Azt gondolom, Ferenc adja a legkiválóbb példát a törődésre azzal, ami gyenge” – fogalmazott a Laudato si’ kezdetű enciklikában. Írásunkban […]

Az emmauszi tanítványok történetében – különösen a magyar nyelv kifejező gazdagságán keresztül – négy lelki „asztal” rajzolódik ki: a tapasztal, a vigasztal, a marasztal és a magasztal. Ezek az állomások nemcsak az evangéliumi rész, hanem saját lelki utunk dinamikájának megértésében is segítenek – különösen húsvét idején. Lengyel Donát OFM elmélkedését szerkesztve közöljük, amely Dr. Varga […]

A keresztút tizennégy stációját mindannyian jól ismerjük. Minden állomás középpontjában Jézus áll, ám találunk négy olyan stációt, ahol az Úr mellett konkrét személyek jelennek meg, akik az ő segítségére sietnek. Ezek a segítés stációi: amikor találkozik édesanyjával, Máriával (IV. állomás), amikor Cirenei Simon segít neki vinni a keresztet (V. állomás), amikor Veronika letörli a véres […]

Hittel felnézni a keresztre. A mai szent Evangélium, a János-passió és a szent kereszt leleplezése a Szentlélek műve, aki azt akarja, hogy hittel feltekintsek az Úr keresztjére: „Íme, a keresztnek fája, melyen a világ üdvössége függött, jöjjetek, imádjuk!”

„sírásunk mégegyszer fölszabadítja a tengert, mielőtt asztalhoz ülnénk.”
(Pilinszky János) 

Van valami belső szépség abban, ahogy Ferenc egészen elengedett mindent, hogy megragadhassa Krisztust, de nem lehetséges, hogy túlságosan messzire ment? Michael Rennier írása. Nemrég eladtam egy gitárt, amely már kamaszkorom óta az enyém volt. Hosszú éveken át őrizgettem, mert kötődtem hozzá érzelmileg. Az évtizedek alatt költözött velem az egyik házból a másikba; mindig csak rakosgattam, […]

Részletek Maureen O’Brien írásából Az elmúlt évben egy időben talált rám két idézet, amelyek segítettek mélyebben belemerülni Isten szerető ölelésébe. Az első Ferenc pápától származik: „…ha valaki csak egy apró lépést tesz is Jézus felé, felfedezi, hogy ő már tárt karokkal várja érkezését” (Evangelii Gaudium, 3). A pápa egyszerű üzenetének tisztasága megérintett. Majd ezt olvastam […]

Kifejezetten nagyböjti időre vonatkozó tapasztalatról nem igazán beszélhetek. Inkább úgy mondanám, hogy a jézusi Negyvennap tapasztalata lassan-lassan beleépül az életembe, valóság lesz az életemben; nem azáltal, hogy a pusztában megkísértett Jézust elképzelem, vagy elgondolom magam mellett, hanem azáltal, hogy Őbenne vágyom élni, engedem, hogy jelenléte jelen legyen bennem. Tehát nem kell Őt elképzelni! Nagyböjt egyik […]

Kardos Csongor OFM előadása a Naphimnuszról Pasaréten A Naphimnusz születésének 800. évéhez kapcsolódik 2025-ben A Szó Szimfóniája című előadássorozat, amelynek legutóbbi alkalmát Kardos Csongor OFM tartotta. Az élet mint istendicséret című előadásában a Naphimnusz, A teremtmények dicsérete keletkezéstörténetébe, teológiájába, mélyebb jelentésrétegeibe vezette be a hallgatóságot. A Naphimnusz szövegét őrző, a legnagyobb valószínűség szerint az 1240-es […]

Celle di Cortona és Montecasale két olyan remeteség, amelyek meghatározó szerepet játszottak a ferencesség kezdeti időszakában, Assisi Szent Ferenc toszkánai jelenlétéhez és tevékenységéhez kapcsolódóan. Egyesek „ikerhelyeknek” nevezik a két remeteséget, nem alaptalanul: történetük szinte teljesen megegyezik, és földrajzi elhelyezkedésük is sok hasonlóságot mutat. A montecasalei remeteség Arezzo közelében, a Sansepolcro fölötti hegyen található. Ez a […]

A február 11-i betegek világnapjához számos templomban a betegek szentségének kiszolgáltatása is kapcsolódik. Kárpáti Kázmér OFM atya elmélkedésében arra hív, hogy ne csupán fizikai gyógyulásért imádkozzunk, hanem lelkünk megerősödéséért is. Szent Ferenc példáján keresztül mutatja meg, hogyan lehet a szenvedés nem csupán teher, hanem kegyelem is, amely közelebb vezet Istenhez. Elmélkedésében arra is rámutat, hogy […]

Greccióban – azon a helyen, amelyet elsősorban Szent Ferenc karácsonya kapcsán szoktunk emlegetni – találunk Assisi Szentjéről egy kevésbé ismert ábrázolást. A 14. századi másolat eredetijét a hagyomány szerint egy római, nemesi származású özvegyasszony, Jacopa de Settesoli rendelte meg a Ferenc halálát megelőző évben (hiszen a Szent kezén és oldalán már látszanak a stigmák). Jacopa […]

Az Assisi Szent Ferenc életéről készült játékfilmek és nyomukban a közvélekedés gyakran egyfajta romantikával közelít egy valójában nagyon is húsbavágó epizódhoz: Ferenc szakításához apjával, Pietro Bernardonéval. Arról keveset tudunk, hogyan alakult kapcsolatuk ezt a drámai gesztust követően, azt azonban tetten érhetjük, hogy ez a – valószínűleg egész földi életére megmaradó – seb hogyan formálta Assisi […]