A Gyöngyösi Ferences Könyvtárban megrendezett lelkigyakorlatos előadás Ferencz Beatrix könyvtáros szervezésében valósult meg, középpontjában pedig a csíksomlyói ferences misztériumjátékok gazdag hagyománya állt.

***

Az esemény előadója Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált docense volt, aki „A Szeretet miatt ontotta ki vérét…” című előadásában a nagyhét eseményeit és azok teológiai, irodalmi összefüggéseit mutatta be. Az előadás különlegességét az adta, hogy nem csupán elméleti ismertetés hangzott el: a résztvevők aktív részeseivé váltak a bemutatott hagyománynak.

A program során a több mint két évtizede működő Boldog Özséb Színtársulat tagjai – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói – Szatai Dóra rendezésében részleteket adtak elő a csíksomlyói passiójátékokból. Ezzel párhuzamosan a jelenlévők kiosztott füzetekből közösen olvasták fel a drámaszövegeket, így nemcsak szemlélői, hanem alakítói is lettek az eseménynek. A résztvevők szerepekbe lépve jelenítették meg a Szentháromság személyeit, bibliai alakokat – Ádámot, Szűz Máriát vagy Péter apostolt –, miközben énekek és szövegek révén saját élményként tapasztalhatták meg a hit igazságait.

Ez a módszer szorosan kapcsolódik a csíksomlyói ferences színjátszás több évszázados hagyományához, amely a 17–18. századi ferences iskoladrámákból nőtt ki. Ezek az előadások a magyar nyelvű színjátszás korai formái közé tartoznak, és egyben „színpadra állított teológiaként” működtek: a diákok dramatikus játék, ének és mozgás segítségével sajátították el a hit alapjait. A történetek több szinten – menny, föld és pokol síkján – ábrázolták az emberi élet és az üdvösségtörténet kérdéseit, ötvözve a bibliai eseményeket, allegorikus alakokat és a népi vallásosság elemeit.

A ferencesek szerepe

Gyöngyös és Csíksomlyó között történeti és lelki párhuzam is húzódik: míg Csíksomlyó a székelység vallási központja volt, addig Gyöngyös a Jászság és a Palócföld hitéletében játszott meghatározó szerepet. A ferencesek mindkét helyen kulcsszerepet töltöttek be a magyar nyelvű vallásosság, az egyházi kultúra és a liturgikus hagyomány fennmaradásában.

Az előadás során több megrendítő jelenet is megelevenedett. A Szentháromság „égi tanácskozása”, Krisztus küldetésének megfogalmazása, valamint Jézus és Mária nagyheti búcsúja különösen mély hatást gyakorolt a jelenlévőkre. A betániai jelenet és a keresztrefeszítés ábrázolása – amelyet ősi népénekek és Mária-siralmak kísértek – a passió üzenetét drámai erővel tette átélhetővé. A szenvedés értelmét allegorikus vita világította meg: a Szeretet és a Fájdalom párbeszédéből bontakozott ki az a felismerés, hogy Krisztus szeretetből vállalta a megtestesülést és a megváltás szenvedéseit.

Népi motívumok

A népi vallásosság motívumai is hangsúlyosan megjelentek, például a „paradicsomi életfa” és Krisztus keresztfájának összekapcsolása, amely a teremtés és a megváltás misztériumát egyesíti. Az archaikus népi imádságok és több évszázados egyházi énekek tovább mélyítették az élményt, hidat képezve múlt és jelen között.

A közös felolvasásba a szécsényi ferences novíciusok is bekapcsolódtak, ezzel megerősítve, hogy ezek a több száz éves szövegek ma is élőn és érthetően közvetítik a hit igazságait. Az est végén Tódor Álmos novícius testvér e szavakkal értékelte az elhangzottakat a Boldog Özséb Színtársulat Emlékkönyvében: „Hálásan köszönjük a színtársulatnak, hogy ilyen szépen, méltón őrzik, ápolják ezt a rendkívüli magyar ferences örökséget! Csodálatos, hogy ezek a csíksomlyói szövegek egyszerűen, szépen, igényesen és mindenki számára érthetően mondják el hitünk igazságait, Krisztusban való életünk elmondhatatlan alapját. Így lesz nyelvünk és kultúránk a kinyilatkoztatás csatornája, a Szentlélek eszköze. Páratlan örökség, amely 300 évvel később is megállja a helyét, sőt, talán aktuálisabb, mint valaha. Kívánom, hogy ezen a régi-új úton sok embert vezessenek el az Evangéliumhoz!”

***

Ádám Rebeka Nóra
Kép: Ferencz Beatrix
Ferences Média 2026