Előadások a ferences rend történetéből címmel rendezett konferenciát a Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport 2024. január 18-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Sophianum épületében. A műhelykonferencia kiindulási pontját a ferences jubileumi programsorozat részeként a Szent Ferenc-i regula pápai megerősítésének 800. évfordulója adta – ezzel is tisztelegve a rend hagyományai előtt. Az előadók között volt Varga Kapisztrán OFM teológus, tanár, a történelem doktora és Szoliva Gábriel OFM zenetörténész, egyházzenész is.
A Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport fő célja feltérképezni a barokk irodalmat és lelkiséget a Kárpát-medencében. A lelkiségtörténeti forrásokat az imádság, a népének és a prédikáció műfaja mentén dolgozzák fel. A vizsgált időszakban, főleg az 1800-as években a lelkiségi irodalom művelése révén a ferences szerzetesek jelenléte a férfi és a női ágon egyaránt igen meghatározó az irodalomtörténetben. A konferencián tizenegy előadó négy szekcióban mutatta be a 13. századtól napjainkig az irodalmi, zenei, történettudományi vagy akár a szorosan vett lelkiségtörténeti műfajokon keresztül a szent ferenci lelkiség legmeghatározóbb sajátosságát, hogy: állandóként van jelen a változóban.
Mátyus Norbert megnyitója után első előadóként Varga Kapisztrán OFM Újszerű ünneplés – „újszerű vigasztalás”: Szent Ferenc grecciói karácsonyának spirituális háttere és tartalma című előadásával Szent Ferenc korába kalauzolta a közönséget, melyben azonban nem azt a kérdést állította a középpontba, mi is történt valójában Greccióban 1223 karácsonyán, vagy hogy tényleg Assisi Szent Ferenc állította-e az első „betlehemet,” hanem sokkal inkább arra a spirituális háttérre és azokra a jellegzetességekre fókuszált, amelyek valóban „szentferencivé”, ferencessé teszik az emlékezet által megőrzötteket. Kapisztrán atya előadásában szemléletesen felidézte Greccio képi világát, tartalmi és történeti jelentőségét, illetve szólt annak teológiai és spirituális üzenetéről. Rámutatott, hogy a megtestesülés kiemelt helyet kap Szent Ferenc gondolatvilágában, e misztériumot ugyanis az Eucharisztiával kapcsolta össze.
Szoliva Gábriel OFM a zenetörténet felől közelítette a ferences tematikát, előadásában egy kézirat csodával határos előkerülése történetének ismertetése mellett egy különleges életút bemutatására vállalkozott. Gábriel atya Róka Márton erdélyi ferences pap életét és működését idézte fel a hallgatóság előtt, aki a konferencia rezüméje szerint „a rendi összeírásokban kiváló szónokként (excellentissimus concionator) és orgonistaként szerepel, a csíki ferences műhelyben pedig könyvkötő mesterséget is gyakorolt”. Róka Márton zenei tevékenységéről sokáig nem alkothattunk képet, Dénesi Tamás kutatásai során azonban a Szeben megyei Medgyes ferences kolostorának régi könyvei között egy 1689-ben, a Maros megyei Mikházán másolt, a hazai zenetörténet számára is igen nagy jelentőséggel bíró kéziratos énekeskönyvre bukkant, mely alapján Róka – aki Kájoni Jánost is tanáraként tisztelhette – élete és szerteágazó zenei öröksége is feltárult.
A konferencián előadóként volt jelen Falvay Dávid, Korondi Ágnes, Tornay Krisztina, Lauf Judit, Molnár Antal, Medgyesy S. Norbert, Maczák Ibolya és Szelestei N. László is. A nap Fáy Zoltán, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár vezetőjének előadásával, majd Bajáki Rita végszavával zárult, mely után a résztvevők a kávészünetekre is jellemző intenzív, inspiráló beszélgetésekkel egészítették ki élményeiket. A programfüzet és az előadók rezüméi itt érhetőek el. Az esemény előadásaiból tanulmánykötet készül a Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport szerkesztésében, amely bárki számára elérhető lesz. Megjelenése 2024 és 2025 fordulóján várható.
Gellért Sára Mária
Fotó: Juhász Zsófia Vanessza /PPKE
Ferences Média, 2024
