Boldog a szolga, aki nem a jutalom reményében beszél, nem tárja fel minden gondolatát és késedelmes a szólásra, és bölcsen megfontolja, mit kell mondania és felelnie.

Ferences emléknap: Szent IX. Lajos király – augusztus 25.

2018.08.25 Címkék:

Istenünk, te Szent Lajost a földi kormányzás gondjai közül a mennyei királyság dicsőségébe emelted. Kérünk, közbenjárására add meg nekünk, hogy szolgálatunkban, melyet a földön betöltünk, örökkévaló országodat keressük, Krisztus a mi Urunk által.

Vissza a nyitó oldalra

Lajos 1214, vagy 1215-ben született, Franciaországban. Apját, VIII. Lajost 12 éves korában elveszítette, így anyja, Kasztíliai Blanka királynő nevelte vallásos szellemben. Kiskorúsága idején anyja uralkodott helyette. Ő gondoskodott számára feleségről is.
Provence-i Margittal, Lajos 1234-ben kötött házasságot, de csak hat év múlva keltek egybe. Házasságukból 11 gyermek született. Mintaszerűen nevelték őket. Lajos, a király inkább szerzetesi, mint főúri életet élt: naponta részt vett szentmisén, végezte a szerzetesek zsolozsmáját, kerülte a fényűzést, lemondott a vadászatról is, böjtölt, ostorozta magát, vezeklő övet viselt. Életrajzírói kiemelik türelmét és alázatosságát, békeszeretetét. Nem viselt hódító vagy támadó háborút, sőt az angoloknak visszaadott olyan területeket, melyeket nagyapja jogtalanul foglalt el. Szigorú törvényekkel igyekezett a rendet fönntartani, Isten parancsainak érvényt szerezni (kemény büntetések a káromkodókra, eretnekekre). Támogatta a ferenceseket, domonkosokat, ő maga Szent Ferenc III. rendjébe lépett.

Kétszer viselt keresztes háborút a Szentföld visszafoglalásáért. 1249-ben elfoglalta Damiette várát, de nemsokára Manzurah közelében vereséget szenvedett, maga is a mohamedánok fogságába esett és csak súlyos váltságdíj ellenében szabadult ki.

1253-ban hazatért, miután anyja halála hírét vette. A második keresztes háborút 1270-ben indította, de Tunisz közelében táborát pestis támadta meg. Fia, Trisztán halála után, 1270-ben ő is a pestis áldozata lett. Halála közeledtét érezve – Szent Ferencet követve – hamut teríttetett a földre s arra feküdt. Utolsó szavai: „Jeruzsálem, Jeruzsálem! Megyünk Jeruzsálembe.” Ez a Jeruzsálem a mennyei Jeruzsálem volt.

VIII. Bonifác avatta szentté halála után 27 évre. Benne a Ferences Világi Rend égi pártfogóját tiszteli. Egyúttal a középkor legkiválóbb lovagkirálya volt. Egy francia történetíró így jellemzi Szent Lajost:
„Ez a szent király, a béke embere, szívének egyszerűségében többet tett a királyság érdekében, mint a legkörmönfontabb tanácsosok és tíz harcias uralkodó. A király ügy tűnt fel a nép szemében, mint a rend és igazságosság megtestesülése.”

Forrás: Kovács Kalliszt OFM: Ferences szentek és boldogok az év minden napjára, katolikus.hu
Kép: cultura.hu

Ferences Sajtóközpont, 2018

Hozzászólások lezárva.