A magyarországi ferencesek legidősebb tagja, Török Titusz április 6-án hunyt el. Titusz atya Pakson született 1925-ben, 1945-ben egyszerű, 1949-ben ünnepélyes fogadalmat tett és a rendek feloszlatását illetve a ferencesek létszámának korlátozását követően 1951-ben az egri érsekség papjaként szentelték. A főegyházmegye számos plébániáján szolgált, 1956 után másfél évig börtönben volt. Utolsó lelkipásztori feladatként sok éven át, egészen a közelmúltig a Szentsír Lovagrend pesti, Hermina úti templomában működött. Bár szentelésétől haláláig rendi kereteken kívül élt , mindvégig ferences maradt. Pappá szentelésének 65. évfordulóján, 2016-életinterjút készített az atyával Szerdahelyi Csongor. Most e műsor néhány részletével – amely összeállítás a temetés reggelén hangzott el a Katolikus Rádióban – búcsúzunk a szerzetespaptól, akinek a temetését április 17-én 14.15-kor Dobszay Benedek provinciális végzi a pestszentlőrinci temetőben.
Aki a saját szülőföldjén misszionárius. Weinrauch Márió a kárpátaljai Huszton született. A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány tagjaként a Kárpátaljai Ference Misszió keretében négy Nagyszőlős környéki település lelkipásztora. Templomaival és munkájával ismerkedhetünk meg a Katolikus Rádió április 7-én elhangzott műsorában, amely itt meghallgatható.
A ferences provinciálisok egyik legfontosabb feladata időről időre felkeresni az egyes kolostorokat, áttekinteni működésük körülményeit és külön-külön elbeszélgetni a rendtagokkal. Egy ilyen kárpátaljai látogatás közben szerzett tapasztalatiról és általában a vizitáció mibenlétéről ad átfogó tájékoztatást Dobszay Benedek tartományfőnök az itt meghallgatható, április 14-én, a Katolikus Rádióban elhangzott Rádióműsorban.
Gyónásra várakozó hívekkel telnek meg a ferences templomok a nagyhéten: ebben az időszakban a ferencesek kiemelt figyelmet fordítanak a lelkipásztori szolgálatok elvégzésére, ügyelve arra, hogy ne csak a Ferenciek terén, hanem az országban sok helyen biztosítani tudják a kiengesztelődés szentségének kiszolgáltatását. A kisebb testvérek belső ünnepléséről, a ferencesek húsvéti szokásairól Dobszay Benedek tartományfőnök beszélt.
Isten éltese a jubilánsokat!
25 évvel ezelőtt, vagyis 1994. április 10-én négy ferencest – Andor Károlyt, Hermann Áront, Lukovits Milánt és Lendvai Zalánt – szentelte pappá Paskai László bíboros a pasaréti templomban. Egyikükkel, Áron atyával hangzott el beszélgetés a jubileum napján a Katolikus Rádióban. A műsor itt meghallgatható.
Haydn „Jézus hét szava a kereszten” című alkotása két ferences templomban is elhangzik a nagyhéten a Kruppa vonósnégyes előadásában. A budai ferenceseknél, a Margit körúton nagyszerdán 19 órakor, Szoliva Gábriel elmélkedéseivel, nagypénteken pedig a szeged-alóvárosi templomban, Zatykó László elmélkedéseivel. Kruppa Bálint, a kvartett vezetője április 5-én beszélt a műről a Katolikus Rádióban. A reggeli riport c. műsor itt meghallgatható.
Kimagasló színvonalú hittudósi és nagy hatású tanári munkája, valamint a generációkat megérintő, lelkiségi irodalmat gazdagító publikációs, illetve műfordítói tevékenysége elismeréseként Széchenyi-díjjal tüntették ki Barsi Balázs ferences szerzetest. Balázs atya március 15-én, az Országházban vehette át ezt az egyik legmagasabb tudományos elismerést. Szerdahelyi Csongor interjúja.
A Börzsönyből, a török ellen Szondy György által védett híres vár tövében lévő településről is minden évben sok zarándok érkezik Szentkútra. A helyi búcsúvezető hölggyel a kegyhelyen, a zarándoklatvezetők márciusban tartott találkozóján Szerdahelyi Csongor beszélgetett. A Katolikus Rádióban április 3-án elhangzott Reggeli riport című műsor itt meghallgatható.
Nagyszőllősön a ferencesek középkori templomának és kolostorának maradványaival és a város temetőkápolnájával valamint a hozzájuk kapcsolódó történelmi eseményekkel ismerkedhetünk meg Magyar Gergely ferences házfőnök segítségével a Katolikus Rádióban múlt vasárnap elhangzott műsorban, mely itt meghallgatható.
A nagyböjti időszak új lendületet adhat az életünknek, ehhez viszont meg kell szabadulnunk minden terhünktől, amely mint egy kolonc, lehúz bennünket. Egyik ilyen súlyos teher az életünkben, amikor haragot őrizünk a szívünkben, vagyis nem engesztelődtünk ki embertársainkkal, ha haragosaink vannak. Ez azért is fontos téma, mert vannak olyan emberek, akik még a halálos ágyukon sem tudtak kiengesztelődni a haragosaikkal és így ezt a súlyos megkötözöttségüket átvitték a túlvilágra, és így akartak belépni a tiszta szeretet birodalmába, a Mennyországba.





