Hetven éve, 1942. október 11-én telepedtek le a ferencesek Debrecenben, az akkor alakult Szent István plébánián szolgáltak. A templom első plébánosa Kiss Szaléz volt, akinek boldoggá avatása folyamatban van. A Szent István plébánia közössége október 13-14-én tekint vissza ferences múltjára.

Megtelt a szombathelyi püspöki palota barokk Sala Terrena terme október 9-én, délután, hiszen a városban rengetegen ismerik és tisztelik „A Jó Pásztor nyomában” című interjúkötetben életéről valló Sill Aba ferences atyát. Ezen a délutánon Szerdahelyi Csongor, a Ferences Sajtóközpont vezetője beszélgetett Aba atyával.

A Magyar Katolikus Kultúra Napjai programsorozat keretében A Jó Pásztor nyomában című interjúkötet bemutatójára várják az érdeklődőket október 9-én, kedden 16 órakor a szombathelyi püspöki palota Sala Terrena termében.

A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány névadójának ünnepét (október 8.) minden évben Mátraházán üli meg, az ország egyetlen e titulust viselő ferences templomában. A mostani alkalom azért is kiemelkedő, mert a szép istenháza idén hetven éve épült, mégpedig egy szobor helyett. A 17 órakor kezdődő szentmise főcelebránsa Magyar Gergely tartományfőnök.

Négyszáz évvel ezelőtt, 1611-ben tizennégy ferencest a hit iránti gyűlöletből öltek meg Prágában. Boldoggá avatási dekrétumukat idén májusban írta alá XVI. Benedek pápa, a szertartást pedig október 13-án, a Hit éve megnyitását követően két nappal a prágai Szent Vitus-székesegyházban Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa végzi.

Szentírás vasárnapjának vigíliáján avatták boldoggá a szicíliai Acireale székesegyházában Gabriele Allegra olasz ferencest, akik elsőként fordította Kínaira a teljes Bibliát.

A világ minden ferences, kapucinus és minorita templomában megemlékeznek október harmadikán vagy negyedikén Szent Ferenc haláláról. A rendalapító 1226. október 3-án az assisi Porciuncula-kápolnában adta vissza lelkét a Teremtőnek. Azóta ünnep Szent Ferenc tranzitusa, vagyis az átköltözése a földi életből a mennyei hazába.

„Fedőneve” a címben szereplő rövidítés annak az ifjúsági zarándoklatnak, amely immár ötödször vette célba a ferencesek vezette Mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet a hét végén.

Mindszenty nélkül más lenne a közös huszadik századi történelmünk, de „az önmagunkról, politikai nemzetünkről alkotott önképünk is szegényebb lenne” – jelentette ki Áder János köztársasági elnök szeptember 30-án a zalaegerszegi ferences templomban, a bíboros születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján.

Zalaegerszeg nagyon sokat köszönhet Mindszenty Józsefnek, aki a két világháború között negyed századig volt a település plébánosa. Többek között ő építette a város Jézus Szívéről nevezett ferences templomát és kolostorát, illetve telepítette le a barátokat a megyeszékhelyen. A hitvalló bíboros születésének 120. és az egerszegi ferences templom felszentelésének 85. évfordulója alkalmából kiállítást rendeztek be a templom toronyszobájában, melyet szeptember 30-án 17 órakor Áder János köztársasági elnök nyit meg. A 16 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Konkoly István püspök és Magyar Gergely ferences provinciális celebrálja.

Az Európai Mária-kegyhelyek Konferenciája (Máriás Háló), amely tíz éve jött létre, az akkori lourdes-i püspök, Jacques Perrier kezdeményezésére, szeptember 19. és 21. között Rómában tartotta közgyűlését. A szervezet munkájában az alapítók szándéka szerint eddig országonként egy kegyhely vehetett részt, tőlünk a görög katolikus Máriapócs. A mostani ünnepi alkalomra azonban meghívták az Európán kívüli nagy búcsújáróhelyek igazgatói mellett Mátraverebély-Szenkút képviselőit is, és a magyarországi római katolikus nemzeti kegyhelyet a Máriás Háló teljes jogú tagjává választották.

A magyar ferencesek Szentföldi Komisszariátusa jövő év február 24. és március 3. között szentföldi zarándoklatot rendez – tájékoztatta a Ferences Sajtóközpontot Tóth Vencel atya, a magyar rendtartomány szentföldi komisszárja.

A szentföldi kusztódia a Közel-Keleten tevékenykedő háromszáz fős ferences provincia elnevezése. Legfőbb feladatuk a szent helyek őrzése, a zarándokok fogadása. A hétszáz éves múltra visszatekintő kusztódia történetében először fordul elő, hogy vezetője, a kusztos Indiába látogat.

Fájdalmas Anya ünnepéhez kapcsolódva rendezték meg az idén is Sümegen a ferences kegyhely főbúcsúját, melynek főcelebránsa ezúttal az egyházmegye főpásztora, Márfi Gyula érsek volt. A szertartásra ez évben is sok gyalogos zarándok érkezett, és határon túlról, még Horvátországból is jöttek búcsújárók.

Kákonyi Asztrik (1923-1990) festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás Esztergomban, a róla elnevezett kortárs galériában, szeptember 25-én 17 órakor. Az alkotó Kalocsán született, ott érettségizett.

A ferencesek pasaréti templomában szeptember 22-én, a 11 órai szentmise keretében teszi le örök fogadalmát Piatrik Pió ferences testvér, vagy ahogy a renden belül szokás mondani, ekkor veszi ki a fiatal szerzetes örökfogadalmát Magyar Gergely provinciális, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány vezetője.

Tíz esti alkalomra és egy hétvégi lelkigyakorlatra hívják a ferencesek a hivatásukat kereső 16 és 40 év közötti férfiakat. Nemcsak azokat várják, akik a papi vagy a szerzetesi életállapot iránt érdeklődnek, hanem mindenkit, aki felelősen akar dönteni élethivatását illetően, és segítséget szeretne kapni érett, felnőtt kereszténnyé válásához.

A terézvárosi Szent Család Plébánia ifjúsági színtársulata szeptember 23-án, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel, (vagyis a tízes szentmise után) Szent Ferenc, Isten lovagja c. darabját adja elő a Tamás Alajos Közösségi Házban. A kb. 1 órás színdarab Ferenc életútját követi végig ifjúkorától megtéréséig és Isten melletti elköteleződéséig. Az előadásra mindenkit szeretettel várunk.

November 17-én és december 8-án 8 órától Nyílt nap az esztergomi Ferences Gimnáziumban. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Hathatósabb kiállást vár Izrael Államtól a szentföldi római katolikusok egyik vezető tisztségviselője amiatt, hogy az utóbbi időben vandál támadások érték egyebek között a keresztény szent helyeket az országban.Pierbattista Pizzaballa, a ferences rend szentföldi vezetője, úgynevezett kusztosa az AP-nek adott interjúban aggodalmának adott hangot a zsidók és keresztények viszonya miatt. Mint mondta, a különböző vallású hívek és vezetőik rendszerint egymást vádolják, de leginkább a tudatlanság okolható a jelenségért.