Szombaton vesznek végső búcsút rendtársai, rokonai, tisztelői és egykori hívei Boros Gyevi Imrétől, aki az ország legidősebb papja volt. A ferences szerzetes életének 99., szerzetességének 77. és áldozópapságának 72. évében, április 14-én hunyt el. A Margit körúti ferenceseknél 11 órakor kezdődő szentmisét követően a templom kriptájában temetik.

A magyar ferencesek 1929 és 1952 közötti kínai missziójának tárgyi emlékeiből rendeztek kiállítást Misszió a hadiösvényeken címmel Szegeden a Klebelsberg Könyvtárban: a tárlaton zászlók, selyemfestmények mellett például a mindennapi élet használati tárgyai is láthatók.

A magyar ferencesek 1929. és 1952. közötti kínai missziójának tárgyi emlékeiből rendeznek kiállítást Misszió a hadiösvényeken címmel Szegeden, a Klebelsberg Könyvtárban. A tárlatot Kálmán Peregrin nyitja meg április 24-én 15.30-kor.

Magyarországon közel 100 ezer lehet az autizmussal diagnosztizált emberek száma. A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány által fenntartott gyöngyösi Autista Segítő Központ 60 magyar családnak nyújt segítséget. Április elején, még téli időben betegek, családtagok, barátok és támogatók azért vágtak neki a Kékestetőnek, hogy felhívják a figyelmet az egyre rohamosabban terjedő betegségre.

Az Élet Urának gondviselő szeretetét köszönjük meg Boros Gyevi Imre OFM halálában. Életének 99. évében, április 14-én szólította nővérünk, a testi halál. Az érte felajánlott szentmise április 27-én, szombaton 11 órakor kezdődik a Budán, a Margit körúti templomban. Temetése a rendház kriptájában lesz a szentmisét követően.

„Imádkozzatok érte, de remélem, hogy már ő imádkozik értünk odaátról!” – ezekkel a szavakkal zárta Horváth Achilles budai ferences házfőnök rendtársainak írt levelét, melyben közölte a szomorú hírt: Boros Gyevi Imre, az ország legidősebb ferencese és egyben az ország legidősebb papja életének 99., szerzetességének 77. és áldozópapságának 72. évében, április 14-én visszaadta lelkét a Teremtőnek. Vagy ahogy Imre atya mondta volna, abbahagyta a szuszogást…

Bán Zsolt Jónás ferences atya, a nagyszőlősi ferences rendház házfőnöke, Verbőc plébánosa Kárpátalján végzett missziós tevékenysége elismeréséül március 15-én a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át Magyarország köztársasági elnökétől. Ennek kapcsán készített vele interjút a Kárpátalja.ma hírportál, melyet az alábbiakban közlünk.

A szentföldi keresztények és a szent helyek múltjáról és jelenéről kérdeztük Artemio Vítores González atyát, a szentföldi kusztódia helyettes vezetőjét.

Az új pápa első kuriális pozíciót érintő személyi döntését április 6-án hozta, mikor a ferencesek generális miniszterét, José Rodríguez Carballót a szerzetesi élet kérdéseivel foglalkozó szentszéki hivatal második emberévé, vagyis titkárává és egyúttal belcastrói címzetes érsekké nevezte ki.

Jeruzsálem keresztény negyedében található a Szent Üdvözítőről nevezett ferences kolostor, melynek társalgóját divannak nevezik. Ez egy török szó, amely eredetileg azt a helyet jelöli, ahol a szultán fogadta a követeket és más magas rangú vendégeit. Az elnevezés természetesen az ottomán időkre utal, lévén Jézus szülőföldje a keresztesek bukásától az első világháború végéig, vagyis sok évszázadon át muszlim uralom alatt sínylődött. Ma a kolostort 85 szerzetes lakja, vezetőjük, vagyis a házfőnök a spanyol Artemio Vítores, aki 42 éve él a Szentföldön. Kiváló teológus, egyháztörténész és egyben a mintegy 300 fős szentföldi ferences kusztódia helyettes vezetője. A kolostor társalgójában, vagyis a divánban kérdeztem a szentföldi keresztények és a szent helyek múltjáról és jelenéről.

Az autizmus világnapját az ENSZ kezdeményezésére 2008-tól szervezik meg azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az autista emberekre. A becslések szerint ma Magyarországon százezer honfitársunk él autizmussal.

Jézus kiment az Olajfák hegyére, majd kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köré sereglett, s ő leült és tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá: „Mester, ezt az asszonyt röviddel ezelőtt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?”

A ferencesek lépésről lépésre nyolcszáz év alatt megmentették a feledéstől Jézus szülőföldjét, melyet VI. Pál pápa az ötödik evangéliumnak nevezett. Ma már több mint ötven szent helyet gondoznak, őriznek, és segítik a zarándokokat az Ó- és Újszövetség világának teljesebb megértésében.

Az új pápa eddig is több jelét adta Szent Ferenc iránti elkötelezettségének, s most egy újabb ilyenre szeretnénk rámutatni. Akik jelen lehettek Ferenc pápa péteri szolgálatát megkezdő szentmiséjén a Szent Péter téren, vagy a televízió segítségével kapcsolódtak be az ünnepi eseménybe, észrevehették, hogy az oltár körül szolgálatot teljesítő kilencfős asszisztencia „egyenruhájának”része a barna kapucni.

Március 15. alkalmából magyar állami elismerésben részesült Bán Jónás nagyszőlősi ferences házfőnök és plébános a kárpátaljai katolikus egyház újjászervezésében végzett fáradhatatlan munkájáért. Az ungvári magyar főkonzulátuson rendezetett ünnepségen Bayer Mihály, Magyarország kijevi nagykövete adta át Jónás atyának a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést.

A szentföldi keresztények és szent helyek javára rendeznek országos gyűjtést vasárnap a katolikus templomokban. E gyűjtést más országokban általában nagypénteken tartják, nálunk azonban az a szokás, hogy nagyböjti valamelyik vasárnapon perselyeznek erre a célra. Tavaly hazánk templomaiban 50 millió forintot adományoztak a hívek a Szentföld javára.

Két némezt bíboros, Rainer Maria Woelki berlini érsek és Reinhard Marx münchen-freisingi érsek találkozott a konklávét követő napon Rómában az újságírókkal. A sajtótájékoztatóról Sándor Bence, a Ferences Sajtóközpont munkatársa küldött tudósítást.

Szoboravatást és ősbemutatót rendeznek a hét ferences vértanú emlékére a szentendrei ferences gimnáziumban március 22-én.

A pápák között régebben sok szerzetes volt, de az utóbbi közel kétszáz évben erre nem volt példa. A legutóbbi szerzetes pápa XVI. Gergely(1831-1846) volt, aki a kamalduliak közösségéhez tartozott. A mostani konklávé megkezdésekor a Sixtus-kápolnába belépő 115 bíboros közül tizenkilencen tagjai valamely rendnek, legtöbb a szalézi és a ferences.

A ferencesek római központja a Vatikán szomszédságában található. XVI. Benedek pápaságának utolsó napján, február 28-án délután José Rodríguez Carballo minisztergenerálissal az élen a szerzetesek felmásztak a generalícia épületének tetejére, és onnan intettek búcsút a helikopteren a castelgandolfói pápai nyaralóba költöző szentatyának, aki a ferencesek nagy barátja volt.