A középkori magyar egyházi kultúra egy elveszett kincsének újjászületése és a mohácsi csata máig ható következményei állnak két, ferencesekhez kötődő Múzeumok Éjszakája-program középpontjában. Esztergomban Szoliva Gábriel ferences szerzetes mutatja be az általa felfedezett 13. századi kottás kódex rekonstrukcióját, míg Gyöngyösön Dr. Vizi László Tamás történész segít újragondolni Mohács történelmi jelentőségét.

Június 20-án este nyolc órakor az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban Szoliva Gábriel OFM ferences szerzetes mutatja be egy 13. századi esztergomi kottás breviárium rekonstrukciójának történetét. A Breviarium notatum Strigoniense saeculi XIII – Pars sanctoralis című kötet egy rendkívüli tudományos munka eredménye: a középkori liturgikus könyv fennmaradt, különböző helyeken őrzött, összesen 272 töredékéből sikerült újraalkotni az egykori kódex jelentős részét. A rekonstrukció eredményeit bemutató kötetet idén februárban a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében mutatták be. Az est közreműködője Mizsei Zoltán egyházzenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense lesz.

A Múzeumok Éjszakája előtt néhány nappal, június 15-én Szoliva Gábriel Budapesten, a Magyar Hagiográfiai Társaság meghívására tart előadást Hagiográfia és fragmentológia kéz a kézben – Egy 13. századi esztergomi breviarium notatum rekonstrukciójának tanulságai címmel. Az előadás a rekonstrukció tudományos hátterét, valamint a középkori szentkultusz és a töredékkutatás kapcsolatát mutatja be.

Ugyancsak június 20-án, szombaton délután négy órakor várja az érdeklődőket a Gyöngyösi Ferences Könyvtár, ahol Dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem főiskolai tanára, tudományos rektorhelyettese és tudományos tanácsadója tart előadást Sokkal több veszett el Mohácsnál! – A mohácsi csata és következményei félezer év távlatából címmel. Az előadás arra keresi a választ, hogy a mohácsi vereség miként formálta át Magyarország politikai, társadalmi és kulturális fejlődését, és miért tekinthető a magyar történelem egyik legmeghatározóbb fordulópontjának. A program zenei közreműködője Sebő Sára, a Berze Nagy János Gimnázium tanulója.

Dr. Vizi László Tamás beharangozója az előadásról:

A mohácsi csata a magyar történetírás egyik legtöbbet vizsgált, egyben a magyar történeti emlékezet Trianon után/mellett legmeghatározóbb eseménye. A történeti kutatások hagyományosan elsősorban a csata katonai történetére és politikai előzményeire, valamint következményeire koncentráltak. A 19. századi történetírás – különösen a nemzeti romantika hatása alatt – Mohácsot gyakran a magyar történelem egyik olyan sorsfordító tragédiájaként értelmezte, amely hosszú távon a középkori magyar állam felbomlásához, az ország politikai megosztottságához, végső soron pedig három részre szakadásához vezetett. Nem véletlen tehát, hogy Mohács a magyar történeti gondolkodásban a nemzeti tragédia szimbólumává vált. Napjaink történetírása árnyaltabb megközelítést alkalmaz. A kutatók a csatát egyre inkább szélesebb európai összefüggésekbe helyezik, figyelembe véve az Oszmán Birodalom katonai, gazdasági erejét, a korabeli európai hatalmi viszonyokat és a Magyar Királyság belső politikai problémáit. Egyúttal rámutatnak arra is, hogy a mohácsi vereség okai nem vezethetők vissza kizárólag belső politikai konfliktusokra, hanem a 16. századi geopolitikai helyzet összetett következményei voltak, de még a harctéren sem volt olyan egyértelmű az oszmán fölény.

Az előadás a mohácsi csata ötszázadik évfordulóján ezeket a kérdéseket teszi a vizsgálat középpontjába, miközben annak következményeit tágabb nemzetpolitikai nézőpontba helyezi.

***
Gál Emília
Ferences Média 2026