A lélek eledele Isten.

Az Eucharisztikus Szimfónia a legferencesebb esemény – A keresztények egységének szimfóniája a Zeneakadémián

2021.08.30 Címkék:

Szeptember 10-én a Zeneakadémián felhangzik Armando Pierucci ferences szerzetes Eucharisztikus Szimfóniája a Szent Angéla Öregdiák Énekkar, a Budapesti Vonósok, valamint a Szent Efrém Férfikar közreműködésével. A mű, amelyet második alkalommal mutatnak be Magyarországon, a szentföldi keresztények egységét hirdeti. A koncert az Eucharisztikus Kongresszus eseménye, amely egyben a Ferences Jótékonysági Est (FJE) rendezvénysorozat következő programja, s amelynek bevételeit a Magnificat Intézetnek ajánlják. Dobszay Benedekkel, az esemény egyik szervezőjével, valamint az énekkar vezetőjével, a budapesti bemutatók megálmodójával és művészeti vezetőjével, Semjénné Menus Gabriellával beszélgettünk.


A Szent Angéla Kórus több éve tart fenn kapcsolatot egy jeruzsálemi kórussal, s ez is hozzájárult a közelgő esemény megvalósulásához. Hogyan indult a közös munka a Magnificat Intézettel?

Semjénné Menus Gabriella: A palesztin-magyar tiszteletbeli konzul, Dr. Nassar Khamís korábban Magyarországon tanult az orvosi egyetemen. Beszéli is nyelvünket. Jeruzsálemben működik a Magnificat Intézet, amely egy olyan keresztény zeneiskola, ahol vallási hovatartozástól függetlenül bárki tanulhat. A konzul a 2000-es évek végén az intézet kórusának keresett cserekapcsolatokat, így jutott el Magyarországra is a megkeresés. A jeruzsálemi Szent Sír bazilika orgonistája, Armando Pierucci olasz származású ferences atya már akkor szorosan együttműködött a Magnificat Intézet kórusával. Az általa komponált műveket az énekkar rendszeresen előadta, az atya pedig elkísérte őket utazásaikra.

A ferences kapcsolatnak köszönhetően 2010 szeptemberében látogattuk meg őket először az énekkarral, s ekkor a Születés barlangja felett található betlehemi Szent Katalin-templomban is koncerteztünk. Miután Pierucci atya hallott minket énekelni, rögtön meg is hívta a kórust az éjféli misére, amin a következő évben már részt is vehettünk.

Ez nagy megtiszteltetésnek számított, jól gondolom?

S. M. G.: Igen, hiszen mi voltunk a Szentföldön az első magyar kórus, amely az éjféli misén énekelhetett, ráadásul éppen 2011-ben, a Liszt-bicenterániumon: így Betlehemben meg is szólalt egy Liszt-motetta. Ez bizonyos értelemben zenetörténeti jelentőségű esemény, ilyen még nem volt előtte. Néhány évvel később, 2013-ban, a nagyhéten és húsvétkor mi énekeltünk a Szent Sír Bazilika szertartásain. Szoros kapcsolat alakult ki a két kórus között: nemcsak szervezeti szinten, hanem személyesen is.
Aztán 2013-ban a Getszemáni kertben bemutatták Armando Pierucci atya Eucharisztikus Szimfóniáját. Egy barátom másnap felhívott és elmesélte, hogy milyen különleges élményben volt része. Miután letettük a telefont, elkezdtem azon dolgozni, hogy a mű eljusson Magyarországra is: felvettem Pierucci atyával a kapcsolatot, és elmondtam neki, hogy a kórussal szeretnénk Budapesten bemutatni a művet.

Mi a különleges ebben a műben?

S. M. G.: Tizenkét tételből áll; a tételek pedig egy-egy, a Szentföldön jelenlévő keresztény egyház liturgikus dallamának feldolgozásai. Pierucci atya hosszú évekig tanulmányozta a keleti egyházak dallamvilágát, szent szövegeit. Ez állt össze benne egy nagy zeneművé, mintegy misévé, hiszen a tételek a szentmise részeiből állnak (Kyrie, Miatyánk, Sanctus stb.).
A tizenkét tétel úgy épül fel, hogy először megszólal az adott egyház liturgikus dallama a maga autentikus, eredeti mivoltában, amelyet minden esetben az adott egyház képviselője énekel, saját liturgikus öltözékében. Ezt követően a dallam kórusra és szimfonikus zenekarra átdolgozott változatát hallhatjuk. Bár a Szentföldön ma tizenkét keresztény egyház van jelen – örmény, görög, szír és etióp ortodox, melkita, orosz, római katolikus, evangélikus, örmény katolikus, kopt ortodox, szír katolikus és maronita –, Pierucci atya egy nagyon szép nyitótételt is komponált művéhez, ami egy zsidó tétel, hiszen az Újszövetség az Ószövetségre épül.
Az Eucharisztikus Szimfónia Magyarországon először 2014. augusztus 18-án hangzott el a Szent István-bazilikában. A világon elsőként a Getszemáni-kertben adták elő, majd az atya olaszországi szülővárosában, ezt követően pedig nálunk, Magyarországon.

Dobszay Benedek OFM: A kórust jómagam is elkísértem első jeruzsálemi útjára, így Pierucci atyát én is megismerhettem. Adta magát, hogy a 2014-es bemutatót mi, ferencesek hirdessük meg, és az igazat megvallva, nem kellett nagyon sokat reklámozni, hatalmas volt az érdeklődés. Természetesen maga a mű is nagyon fontos volt, de a legnagyobb üzenetet az hordozta, hogy Magyarországra érkeztek a különböző egyházak képviselői. Emiatt aztán diplomáciai testületekből is sokan eljöttek. A 2014-es bemutatón realizálódott bennem, hogy ennek milyen nagy ereje van: a zenemű a szépségén túl mögöttes tartalmat is hordoz.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hivatalos eseménye is ez a koncert, amelynek a Zeneakadémia ad otthont. Hogyan kapcsolódik a mű az Oltáriszentséghez?

S. M. G.: Az egész mű a szentmise különböző tételeiből áll össze, tehát az Eucharisztiára irányul. A misén Krisztus Testét és Vérét magunkhoz véve egységgé válunk, a szimfónia által pedig egységgé válik a szentföldi kereszténység is. Emellett ezek a megszentelt, ősi dallamok az embert szinte összekötik az Éggel.

Egyháztörténeti vagy ferences szempontból milyen jelentősége van a műnek, a bemutatónak?

D. B.: Úgy vélem, hogy a zenemű és annak létrejötte nagyon szorosan kapcsolódik a ferencesség szentföldi jelenlétéhez. Egyrészt talán nem véletlen, hogy éppen egy ferences atyának jut eszébe egy olyan gondolat, hogy végiglátogassa a többi egyház szertartásait: a Szentföldön a katolikus egyház helytartói évszázadok óta a ferencesek. Másrészt ebben a darabban egy nagyon széleskörű ökumenikus összefogás is megmutatkozik. Magyarországon is vannak ökumenikus törekvések, de ez talán – szentföldi mivolta miatt – az ökumené egy nagyobb mértékű megvalósulását jelenti. A harmadik dolog az, hogy a ferenceseknek alapvető kötelességük a Szentföld ügyével foglalkozni. Ez egyébként mindig nagyon fontos volt az egész egyház számára is. Az elmúlt évszázad második felében a magyar társadalomban kicsit talán elhalványult a Szentföld ügyének fontossága, de bízunk benne, hogy a mű által is újra felerősödik majd.

A ferencesek a kongresszus mely programjain lesznek jelen?

D. B.: A ferences plébániai közösségek mind a maguk módján kapcsolódnak be a kongresszus programjaiba, egy-két testvért pedig felkértek kisebb szolgálatokra. A családi napot a Családok Jézusban Közösség szervezi, amely szintén kötődik hozzánk, hiszen a Margit körúton van a központjuk. Az Eucharisztikus Szimfónia szervezése szerintem a legferencesebb vállalás, mert általa olyan értéket mutatunk fel, amelyet a világegyházban mindenhol közvetítenie kell a ferencességnek: a Szentföldön jelenlévő egyházak egységét, amely magában a Szent Sír bazilikában is nap mint nap megvalósul. Maga a koncert egyébként a Ferences Jótékonysági Estek sorozatába kapcsolódik be: ennek eseményein mindig a ferencesek egy-egy karitatív tevékenységének a támogatására van lehetőség. Az Eucharisztikus Szimfónia szentföldi kötődése kapcsán végül az a döntés született, hogy a bevételekből a Magnificat Intézetet fogjuk támogatni.

 

Ferences Média, 2021
fénykép: Ferences Média, Magyar Kurír

 

Hozzászólások lezárva.