Projektbemutató Napot tartottak a Ferences Ösztöndíjprogram résztvevői Esztergomban

2026.06.01.

2026. május 20-án rendezték meg a Ferences Ösztöndíjprogram Projektbemutató Napját a Szent Antal Esztergomi Ferences Gimnáziumban. A Ferences Ösztöndíj Alapítvány által működtetett program immár tizenhárom éve támogatja egyedülálló módon a ferences rendtartomány három iskolájának tehetséges diákjait. A rendezvényen a megnyitót és a köszöntőket követően két szekcióban összesen tizenöt projektbemutató hangzott el. Az előadásokat szakmai értékelés, a napot pedig közös ünnepélyes fogadás zárta a Franka tetőteraszán.

A 2013 óta működő Ferences Ösztöndíjprogram (FÖP) elsődleges célja a különböző területeken tehetséges diákok motiválása és támogatása. A pályázatok a ferences gimnáziumok hetediktől tizenkettedik évfolyamos diákjai számára nyitottak, akik saját kutatási, művészeti vagy közösségi projektjeiken dolgozhatnak mentorok támogatásával. A Ferences Ösztöndíj Alapítvány idén is négy kategóriában hirdette meg pályázatait: alkotói-kutatói (T1), tanulmányi (T2), közösségi-szociális-sport és szervezési (T3), valamint versenyfelkészítő (T4) területeken.

„Nagy öröm számunkra, hogy idén már a 14. évfolyamát indította el a Ferences Ösztöndíjprogram” – mondta Bodó Márton, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány oktatási referense. Kiemelte: jelenleg harminchét diák vesz részt a programban, akik az év során rendkívül sokszínű projekteken dolgoztak. Hozzátette, hogy a projektbemutató nap mára a tanév egyik fontos és visszatérő eseményévé vált.

Bodó Márton szerint különösen fontos, hogy a program egyre szélesebb körben váljon ismertté. „Szeretnénk, ha nemcsak a ferences intézményekben és a ferences lelkiséget ismerők körében lenne jelen, hanem országos szinten is a tehetséggondozás egyik értékes példájaként tekintenének rá” – fogalmazott.

A tehetséggondozás szerepe

A rendezvényen Dr. Polonkai Mária, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács volt elnöke, a FÖP bíráló bizottságának elnöke arról beszélt, hogy minden fiatal más adottságokkal és képességekkel érkezik az iskolába, ezért a tehetséggondozás egyik legfontosabb feladata ezek felismerése és fejlesztése. „A szakirodalom gyakran kompetenciákról beszél, mi azonban szívesebben fogalmazunk úgy, hogy különböző képességeket támogatunk” – jegyezte meg. Mint mondta, a program a kognitív készségektől kezdve a kreativitáson és kritikai gondolkodáson át a szociális érzékenységig számos terület fejlesztésére ad lehetőséget.

Hangsúlyozta azt is, hogy a diákok a projektbemutatókon nemcsak az elkészült munkáikat ismertetik, hanem azt az utat is, amely az ötlettől a megvalósításig vezetett. „Sok esetben konkrét alkotások, kutatások vagy kézzelfogható eredmények is születtek, amelyek a fiatalok későbbi pályaválasztását is befolyásolhatják” – jegyezte meg ennek kapcsán.

Zene, háború, halál

A bemutatott projektek rendkívül változatos témákat öleltek fel, amelyből a teljesség igénye nélkül felvillantunk néhányat. Cseke Bodza Piroska, a Szent Angéla Gimnázium diákja például az egyházzene és a népzene kapcsolatában mélyület el.

„A projektem célja az volt, hogy összekapcsoljam az egyházi zenét és a népzenét a keresztény főünnepekhez kapcsolódva” – mesélte. Elmondta, hogy gimnáziuma iskolai kórusával népzenei és kóruszenei darabokat dolgoztak fel, amelyeket ő népi hangszerekkel kísért. „Nagycsoportos korom óta tanulok népzenét az Óbudai Népzeneiskolában, emellett pedig első osztály óta ének-zenei osztályba járok a Szent Angéla iskolában, így számomra természetes volt, hogy ezt a két világot megpróbáljam közös térbe helyezni” – fogalmazott projektje kapcsán.

Roczó Borisz, a Szent Antal Ferences Gimnázium diákja a délszláv háború történetével foglalkozott, különös tekintettel a nők helyzetére és a ferencesek segítő szerepére.

„Szerettem volna megmutatni, hogyan ismétlődnek bizonyos történelmi mintázatok, és hogyan tanulhatunk a múlt tapasztalataiból” – emelte ki. „Különösen megrendítő volt számomra látni, milyen kettős teher nehezedett a nőkre a háború idején, illetve hogyan változnak meg egy konfliktus során a megszokott társadalmi és nemi szerepek. Ezek a jelenségek ma is jelen vannak körülöttünk.” Hozzátette: bár a konfliktus több mint harminc éve zajlott, számos kérdése ma is aktuális, különösen a jelenlegi nemzetközi konfliktusok fényében.

Szabó Nóra Márta, a Ferences Gimnázium diákja pedig A halál arcai című projektjét mutatta be, amely egy irodalmi antológia a halál és a gyász témájáról, és amelyből egy kis kiadvány is született.

„A kötetben nemcsak versek szerepelnek, hanem népdalok is kottával együtt, mert úgy gondolom, hogy a zene sokszor olyan érzelmeket is képes kifejezni, amelyeket a szavak önmagukban nem tudnak megfogalmazni. A válogatást illusztrációk is kísérik, amelyeket a nővérem, Szabó Réka készített, aki Egerben tanul grafikusművésznek. Azért választottam ezt a témát, mert mindig is különösen közel állt hozzám. Nehéz pontosan megmagyarázni, miért, de ezekben a művekben érzem leginkább azt a mély őszinteséget, amely számomra az irodalom lényegét adja. Azt, hogy az irodalom képes kimondani a kimondhatatlant, és szavakat találni arra, amit sokszor mi magunk sem tudunk megfogalmazni” – magyarázta.

Bizalmi kapcsolat

A program egyik koordinátora, Dr. Éhmann Gábor arról beszélt, hogy a tehetséggondozás alapja a diákok és tanárok közötti bizalmi kapcsolat. „A tehetséggondozás akkor működik igazán jól, ha van tér a valódi emberi kapcsolatokra” – hangsúlyozta. Kiemelte: a program egyik legnagyobb értéke, hogy az egyéni teljesítmények mellett közösségeket is épít. Mint fogalmazott, az elmúlt években számos olyan kezdeményezés született – színjátszó társulatok, közösségi médiás projektek vagy éppen népzenei kutatások –, amelyek nemcsak az alkotóikat gazdagítják, hanem szélesebb közösségekre is hatással vannak.

A rendezvényen részt vettek a Szemrédi Alapítvány kuratóriumának tagjai is, akik együttműködő partnerként idén először támogatják a programot. Hegyi László kuratóriumi tag hangsúlyozta: az alapítvány célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a tehetséges fiataloknak, akik nehezebb anyagi körülmények között élnek.

„Különösen fontos számunkra, hogy olyan intézményekkel működjünk együtt, ahol sok tehetséges, támogatásra érdemes fiatal tanul” – mondta. Azt is aláhúzta, hogy a jövőben is szeretnék támogatni azokat a diákokat, akik tehetségük révén kiemelkednek, ugyanakkor hátrányosabb háttérből érkeznek.

Összetartozás erősítése

A projektnap során azt is megtudtuk, hogy a korábbi ösztöndíjasok rendszeresen tartják a kapcsolatot, és egy szerveződő alumni-hálózat keretében szeretnék tovább erősíteni az összetartozást. Félegyházi Luca, az alumni-program koordinátora elmondta: a kezdeményezés célja, hogy újra összekapcsolja a korábbi támogatottakat.

„Közel hatszáz egykori ösztöndíjas tartozik ehhez a közösséghez, akik sokat kaptak a programtól” – fogalmazott. Elmondása szerint az alumni-közösség egyszerre szeretne közösségi és szakmai hálóként működni: találkozókat, mentorprogramokat és közös eseményeket terveznek, emellett hosszabb távon egy online adatbázist és saját felületet is létrehoznának. „Már most van egy első sikertörténetünk is: az induló alumni-közösségen belül valaki állást talált egy másik öregdiák segítségével” – mesélte.

A projektbemutató nap előadásai jól érzékeltették, milyen sokféle területen bontakozhat ki a diákok tehetsége a Ferences Ösztöndíjprogram keretében – a tudományos kutatásoktól és történelmi témáktól kezdve a zenén, irodalmon és közösségi kezdeményezéseken át egészen a társadalmi érzékenységet erősítő projektekig.