A ferences jubileumi évek újabb fontos állomáshoz érkeztünk: a 800-as programsorozat középpontjában ezúttal Szent Ferenc tranzitusa, vagyis a földi életből a Mennyei Atyához való átlépése áll. Az évforduló alkalmat ad arra, hogy a ferences lelkiség kulturális, művészeti és társadalmi hatása is megmutatkozzon. A jubileum üzenetéről és programjairól Kardos Csongor OFM atyával beszélgettünk.

A jubileumi évek során számos módon találkozhattunk Szent Ferenc életével és lelkiségével. Mit szeretnétek megmutatni életének utolsó szakaszából, az Atyához való átmenetéből?

Egyrészt Szent Ferenc haláláról, tranzitusáról szeretnénk megemlékezni. Ez már a rend életében, közvetlenül Szent Ferenc halálakor is fordulópontot jelentett, hiszen a testvéri közösség elveszítette alapítóját. Másrészt szeretnénk bemutatni magát a ferencességet és a ferences lelkiséget, amely Szent Ferenc személyéhez kötődik, belőle nőtt ki. Arra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, milyen gazdagságot jelent mindez: nemcsak az egyházi és vallásos életbe épült be, hanem számos szálon kapcsolódik a kultúrához és a társadalmi élethez is. 

Ezúttal egy, az emberektől talán távolabb álló, sok szempontból tabuvá tett téma kerül a középpontba: a halál, azon belül is a boldog vagy jó halál kérdése. Hogyan lehet ezzel megszólítani az embereket?

Valóban van ebben egyfajta kettősség. A halál félelmetes téma lehet, és a mai világ gondolkodásában sok szempontból tabuként jelenik meg. Mi azonban elsősorban nem elmúlásként tekintünk rá, különösen nem a szentek vagy Szent Ferenc esetében, hanem megérkezésként: olyan kapuként, amelyen keresztül a mennyei Atya házába érkezünk. Ezért nevezzük Szent Ferenc halálát tranzitusnak, ami átlépést, átmenetet jelent ebből a világból a másikba. Nem valaminek a vége, hanem egy új, örök élet kezdete. Ebben az értelemben „ünnepelhető” is. Nem a halált ünnepeljük, hiszen annak nem volna értelme, hanem az életet: azt az életet, amelyet Istentől kaptunk, és amelyet a keresztségben már elnyertünk.

Ez teljesedik ki halálunk után, illetve majd a feltámadáskor. Ebben az átmenetben egyszerre van jelen a megtisztulás, a hazaérkezés és az Istennel való közösség teljesebb megélése. Egyben irányt is mutat számunkra, hiszen arra emlékeztet, hová tartunk. Sokat tanulhatunk abból, hogyan éli meg ezt az átmenetet egy szent: mit lát benne és milyen érzésekkel néz szembe vele. Szent Ferencről szerencsére sokat tudunk ebből a szempontból is, mert fennmaradtak a haláláról és annak körülményeiről szóló beszámolók. Ezek vallásos és nem vallásos emberek számára egyaránt megfontolandók és tanulságosak lehetnek.

Milyen formákat és műfajokat választottatok a téma feldolgozására?

A programsorozat csúcspontja maga az évforduló és a tranzitus szertartása lesz. Ezt minden évben megünnepeljük, a 800 éves jubileum azonban különleges alkalmat kínál arra, hogy nagy, közös ünnepet szervezzünk a ferences család és az egész magyar egyház számára. Október 3-án délután – Szent Ferenc halála estéjének 800. évfordulóján – ünnepi szentmise lesz az Esztergomi Bazilikában. Ennek végén kerül sor a tranzitus szertartására, amely liturgikus formában idézi fel Szent Ferenc halálát és annak körülményeit. Zsoltáréneklés közben körülálljuk Szent Ferenc ereklyéjét, ahogyan egykor a testvérei is körülvették őt halálakor. A liturgikus szertartás segítségével mi is újra átélhetjük ezt az eseményt. Emellett az ünnepet megelőző napokban és hetekben különböző programok kapcsolódnak a tranzitushoz. Lesz például olyan előadás, amely Szent Ferenc halálának történéseit idézi fel, és annak lelkiségi vonatkozásait is bemutatja. Különösen érdekes kérdés, hogyan kapcsolódnak Szent Ferenc szavai és gesztusai Jézusnak a tanítványaitól való elbúcsúzásához és az utolsó vacsorához. Erről Szatmári Györgyivel, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanszékvezetőjével közösen tartunk majd előadást. Nagyon izgalmasak ezek a párhuzamok: megmutatják, hogy Szent Ferenc még halálában is Krisztussal akart azonosulni, és hogy ezt milyen módon igyekezett megélni.

Október 4-én valamennyi magyarországi ferences templomban lesz tranzitus-ünnepség. Miért döntöttetek úgy, hogy október 3-án egy központi ünnepet is rendeztek az Esztergomi Bazilikában?

A bazilika választásának egyik egyszerű oka, hogy sokan vagyunk. A ferences család a szerzetesnővér-közösségekkel és a Ferences Világi Renddel együtt nagy létszámú közösség. Úgy gondoltuk, szép lenne, ha ebből az alkalomból egy nagy, közös ünnepet szerveznénk, amelyen nemcsak a ferences család, hanem minden érdeklődő, imádkozni vágyó számára felragyoghat Szent Ferenc alakja, hiszen ő mind a mai napig rengeteg embert képes megszólítani. A 800. évforduló olyan különleges alkalom, amelyet érdemes nagy közösségben is megélni, hiszen egy szent alakja, példája, lelkisége mindig közösséget hoz létre, amely őrzi az istenkapcsolat megélésének ezt a sajátos módját. Természetesen nem mindenki tud eljutni Esztergomba, ezért fontos, hogy saját templomainkban a megszokott módon is megemlékezzünk Szent Ferenc haláláról. Minden ferences templomban, ahol jelen vagyunk, megtartjuk a szertartást.

Koncertek, előadások, kiállítások, könyvbemutató, animációs film és közös ünneplés is szerepel a programban. Milyen koncepció mentén állt össze ez a sokszínű kínálat?

Kétféle logika határozta meg a programok szervezését. Az egyik célunk az volt, hogy összefogjuk az elmúlt három készületi évet. Mindegyiknek megvolt a maga központi eseménye Szent Ferenc életéből, és mindegyik a ferences lelkiség egy fontos elemét járta körül. Ezek az évek egyfajta előkészületként mutattak a mostani ünnep felé, ezért szerettük volna, ha a részletekből végül kirajzolódik egy teljesebb kép.

A másik szervezőelv a ferences lelkiség gazdagságának bemutatása volt. Ez a lelkiség nagyon sokféleképpen jelen van a kultúrában, a művészetekben, az egyházi életben, tulajdonképpen az élet minden területén. Lesznek programok, amelyek ezt a zenén, az irodalmon vagy a képzőművészeten keresztül mutatják meg, más események pedig közvetlenül a ferences lelkiséghez kapcsolódnak.

Hogyan jelennek meg a jubileum programjában a különböző művészeti ágak?

A képzőművészeti megközelítés középpontjában Molnár-C. Pál életműve áll. Szinte egész pályafutásán át kapcsolódott Szent Ferenchez és Assisihez. Ferences témájú képeiből kiállítás nyílik a Ráth Galériában. Emellett megjelentetjük a Fioretti díszkiadását az ő illusztrációival. Ezeket a művész 1930-ban készítette egy New York-i angol nyelvű kiadáshoz, egy megnyert pályázat eredményeként. A metszetek magyar kiadásban eddig még nem jelentek meg. Ezen kívül Polgári Máté, egykori rendtársunk emlékkiállítása is megtekinthető lesz Szécsényben, valamint fotózással foglalkozó ferences testvérek természetfotóiból is látható lesz egy tárlat a Szent Angéla iskolában.

A zenei programok központi alakja Liszt Ferenc lesz. Miért éppen ő?

Liszt Ferenc sok szálon kötődött a ferencesekhez. Kapcsolatban állt a pesti ferencesekkel, de már gyermekkorától kezdve, többek között édesapján keresztül is találkozott a ferences világgal. Idősebb korában Rómában is szoros kapcsolatot ápolt a renddel, gyakran az ottani egyik ferences kolostorban lakott és alkotott, és maga is különleges elköteleződéssel kapcsolódott a ferencesekhez (a rend barátja, úgynevezett konfráter volt). Ránki Fülöp koncertje Liszt zongoraművein keresztül mutatja be ezt a ferences kötődést, elsősorban a Szent Ferenchez kapcsolódó művek segítségével. A zenei programok között helyet kap egy olyan hangverseny is, amelyen a Naphimnusz különböző megzenésítései szerepelnek. Kortárs művek is elhangzanak majd, köztük olyan magyar és nemzetközi kompozíciók, amelyek kifejezetten a mostani jubileumra, felkérésre készültek. Fontos esemény lesz továbbá a Pax et bonum című koncert. Németh Pál vezetésével a ferences templomok 17-18. századi zenei világát ismerheti meg a közönség a pasaréti ferences templomban.

Az irodalom milyen módon kapcsolódik a programsorozathoz?

Az irodalmi hatások közül Dantét emeljük ki, aki számára meghatározóak voltak a ferencesek. Fiatal korában a ferenceseknél tanult Firenzében. Az Isteni színjátékban maga vall arról, hogy habitust visel kötéllel összekötve, ezért a hagyomány úgy tartja, hogy a Ferences Világi Rend tagja volt. A ferences lelkiség és gondolkodás egész világszemléletére hatott, és ez az Isteni színjátékban is tetten érhető. Ehhez kapcsolódik Gyabronka József Pokol című előadóestje, amelyen Nádasdy Ádám fordításában hangzanak el szemelvények Dante művéből.

És hogy még egy művészeti ágat említsünk, egy animációs kisfilm is készül Szent Ferenc életéről.

Az elmúlt másfél-két évben a Krakout Stúdió közreműködésével fejlesztettünk egy animációs kisfilmet, amelynek az a célja, hogy röviden, közérthetően és a lehető legszélesebb közönség számára mutassa be Szent Ferenc életét. A filmet szintén a jubileumi programsorozat részeként mutatjuk be. A programok részletes leírása a ferencesek.hu oldalon található Jubileumi programfüzetben érhető el.

Kommunikációs szempontból te fogtad össze a jubileumi éveket. Mit tanultatok az elmúlt négy év során arról, hogyan lehet ma érthetően és hitelesen közvetíteni a ferences örökséget?

Személyes tapasztalatom, hogy ezek a jubileumok engem is sokkal közelebb vittek az ünnepelt eseményekhez: a stigmatizációhoz, a grecciói karácsonyhoz, vagyis a megtestesülés misztériumához, a Naphimnuszhoz és a Regulához. Sok minden elmélyült bennem pusztán azáltal is, hogy többet és alaposabban foglalkoztam ezekkel a témákkal. Az olvasmányélmények, az ünnepek megélése és annak megtapasztalása, hogyan hatottak ezek az események másokra, mind gazdagították a saját ferences identitásomat. Nagyon hálás vagyok ezért, mert személyesen is megújulást és elmélyülést jelentett a hivatásomban. Általános tapasztalatként pedig azt látom, hogy sikerült sokak felé közvetíteni Szent Ferenc életének eseményeit és a mögöttük-bennük meghúzódó istenkapcsolat tapasztalatát. Ez nemcsak az ő életét határozta meg, hanem a ferences hivatásnak ma is központi eleme. Igyekeztünk ezt közelebb hozni és átélhetővé tenni. Azt tapasztaltam, hogy mindez sokakban indított el további gondolkodást és elmélyülést, illetve új kapcsolódásokat teremtett a ferencességhez. Sokan felismerték, milyen gazdag a ferences örökség lelkiségi szempontból is, és hogy mindez élő valóság. Lehet, hogy ezek az események 800 éve történtek, de Szent Ferenc öröksége nem múzeumi tárgy, nem elavult emlék, hanem ma is élő lelkiség. Ehhez sokan tudnak ma is kapcsolódni, erőt merítve saját életükhöz.

***

A nyomtatott jubileumi programfüzetben megtalálható szeptember 20-ai koncert elmarad!

***

Ádám Rebeka Nóra
Borítókép: Lambert Attila (Magyar Kurír)
Fotók: Jubileumi programfüzet 2026
Ferences Média 2026