275 éve született és 200 éve halt meg Matija Petar Katančić, vagy magyaros névalakban Katancsics Mátyás Péter, a magyarországi ferences rendtartomány 18. századi történetének, egyúttal pedig a horvát irodalomtörténetnek meghatározó alakja. Rendkívül sokoldalú tudós volt: foglalkozott költészettel, esztétikával, archeológiával, emellett lexikográfus és numizmatikus is volt. 

A horvát nemzetiségű, szentség hírében meghalt Katancsics Mátyás Péter (1750–1825) szerzetesi életét a kisebb testvérek budai kolostorában élte le, miközben tudományos tevékenysége a pesti egyetemhez kötötte: 1795-től már a régészeti és numizmatikai tanszéket vezeti az intézményben, ahonnan azonban öt év múlva – Martinovics Ignáchoz fűződő barátsága miatt – eltávolítják, s ezt követően haláláig a budai kolostorbeli cellájában, „kényszerű, majd önkéntes száműzetésben” éli életét. Gazdag tudományos munkásságának különleges lenyomata az első teljes horvát bibliafordítás, amelyet ugyancsak a budai kolostorban készített el, s amely 1831-ben jelent meg nyomtatásban. A fordításhoz kapcsolódó kéziratokat ma is a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár őrzi, beleértve azt a kéziratban fennmaradt szótárat is – Ethymologicon Illyricum –, amely a fordítás elkészítése során született.

A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében május 13-án, 14.00 órakor nyitják meg a „Minden népnek a maga nyelvén” Katancsics Mátyás Péter horvát nyelvű bibliafordítása című kamaratárlatát, amellyel az intézmény Katancsics Mátyás Péter személye és munkássága előtt tiszteleg. Az ünnepélyes megnyitón Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója mond köszönetet, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány által kölcsönadott Katancsics-bibliát – mint a hónap műtárgyát – pedig Dr. Szvitek Róbert, az újkori főosztály muzeológusa, a kamarakiállítás kurátora mutatja be. A kamarakiállítást Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter nyitja meg.

***
Kámán Veronika | Ferences Média 2025
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum