A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány által kiadott Acta Pintériana online folyóirat tizedik lapszáma olyan értelemben is „jubileumi”, hogy tematikájában szorosan kapcsolódik a 800. ferences évfordulósorozat főbb témáihoz. Az évente megjelenő periodika nemcsak a ferences intézmények tudományosan kvalifikált munkatársainak az új kutatási eredményeit mutatja be, hanem olyan szerzők írásait is közli, akik kutatási témájukban kötődnek Assisi Szent Ferenc szellemi örökségéhez. Az aktuális lapszám a ferences jubileumokhoz kapcsolódó témák között nem tér ki külön a Naphimnuszra, hiszen 2025-ben ennek külön tematikus számot kívánnak szentelni.
A lapszám nyitó tanulmányát Ormond Rush jegyzi: az ausztrál teológus dolgozatában a Ferenc pápa pontifikátusában központi helyet elfoglaló szinodalitás fogalom zsinati gyökereire mutat rá. Tanulmánya elsősorban a Dei Verbum kezdetű, az isteni kinyilatkoztatásról szóló dogmatikai konstitúcióra összpontosít, s felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy e dokumentum újraolvasása kulcs ahhoz, hogy megértsük a Ferenc pápa által oly gyakran hangsúlyozott „meghallgató egyház” modelljét.
Varga Kapisztrán OFM tanulmányában annak ered nyomába, hogy mi is történt pontosan 1223 karácsonyán Greccióban, s hogy igaz-e az a közismert „tény”, amely szerint Assisi Szent Ferenc volt az első, aki betlehemet állított. Mindehhez a Szent életrajzait és írásait hívja segítségül, s ezek elemzésének segítségével helyezi el a Ferenc életében, lelki útján a grecciói eseményeket. Ferenc számára két ablak nyílt Istenre: Jézus születése és szenvedése. Életrajzaiból tudjuk, hogy úgy kívánta, hogy a megtestesülés ünnepét a lehető legnagyobb belső és külső ünnepélyességgel üljék meg, s azt „akarta, hogy ezen a napon minden keresztény örvendezzék az Úrban, az iránti szeretetből, aki önmagát adta értünk és hogy minden ember örömest legyen bőkezű nemcsak a szegények, hanem az állatok és a madarak iránt is” (PL 110). Sorra veszi Szent Ferenc mintáit, amelyek arra indíthatták, hogy dramatikus eszközökkel jelenítse meg az emberek számára Greccióban a születéstörténetet, s belátja: Jézus elevensége Greccióban az Eucharisztiában mutatkozott meg, amikor „a jászol fölött kezdetét vette az ünnepi mise, és a miséző pap szíve újszerű vigasztalással telt el” (CÉ1 85).
A lapszám következő tanulmányát Klaniczay Gábor jegyzi, aki Ferenc élettörténetében továbbhaladva azt veszi górcső alá, miképp értékelik történettudósok napjainkban a Ferenc nagy titkáról, a szent sebek csodájáról szóló egykori beszámolókat. Az elemzés bemutatja a stigmatizációról szóló beszámolók alakulását, kezdve Cortonai Illés korai leírásától Celanói Tamás részletesebb legendáján át Bonaventura és későbbi szerzők értelmezéseiig. A tanulmány ismerteti a stigmatizáció fizikai, spirituális és szimbolikus jelentését érintő történészi vitákat, és rávilágít arra, hogy a stigmák eredete, jelentése és hitelessége mind a mai napig foglalkoztatja a kutatókat.
Bobay Orsolya OFS, a soron következő tanulmányában már a 2026-os évforduló felé előretekintve, Szent Ferenc tranzitusát vizsgálja két kora újkori szerző, Laskai Osvát és Temesvári Pelbárt sermóinak tükrében. Miután bemutatta a ‘tranzitus’ szó etimológiáját, az azonos névvel illetett irodalmi műfaj elemzésére tér át, eljutva a Szent Ferenc boldog halálát témájául tevő prédikációs irodalom feltárásáig. Szent Ferenc tranzitusa jellegzetes témája a ferences szerzők sermógyűjteményeinek, akik fő forrásukként Szent Bonaventura Nagyobb legendáját használják, kiegészítve egyéb ferences forrásokkal.
Az Acta Pintériana jubileumi számát egy angol nyelvű tanulmány zárja: Mark Rodney Vertido OFM, a betlehemi Alexandriai Szent Katalin-kolostorban élő ferences szerzetes a Fülöp-szigetekről Izraelbe érkező vendégmunkások helyzetét mutatja be, különös figyelmet fordítva a katolikusok vallásgyakorlásának jellegére és helyi kihívásaira, ellátásuk szervezeti hátterére. A migrációról alkotott pozitív teológia képezi nézőpontjának alapját, amely alapján bemutatja, mennyire lényeges a lelkipásztori jelenlét a vendégmunkások körében, hogy a vendégmunkások maguk is misszionáriussá, tanúságtevővé váljanak saját közösségeikben.
Az Acta Pintériana című online folyóirat aktuális száma szabadon hozzáférhető karácsonyi olvasnivalót kínál a https://acta-pinteriana.hu/ weboldalon. Ugyanitt megtalálható a lap tematikus archívuma, amelyben ferencességgel, teológiával, filozófiával, bölcsészettudományokkal, természet- és műszaki tudományokkal, valamint pedagógiával kapcsolatos tanulmányokat olvashatnak az érdeklődők.
***
Szöveg: Kámán Veronika
Ferences Média, 2024
