Újabb ferences testvér vértanúságát ismerte el hivatalosan az Egyház: XIV. Leó pápa engedélyezte Augusto Rafael Ramírez Monasterio ferences pap vértanúságáról szóló dekrétum közzétételét. A guatemalai származású szerzetest a polgárháború borzalmainak időszakában, 1983. november 7-én gyilkolták meg, mert hűséges maradt a szegényekhez, papi szolgálatához és a gyónási titokhoz. A döntés egyben új szakaszt nyit a boldoggá avatási eljárásban, és megerősíti a guatemalai egyház, valamint a ferences rend élő emlékezetében őrzött tanúságtétel jelentőségét.
Január 22-én XIV. Leó pápa kihallgatáson fogadta Marcello Semeraro bíborost, a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumának prefektusát, és engedélyezte annak a dekrétumnak a közzétételét, amely Isten Szolgája, Augusto Rafael Ramírez Monasterio vértanúságára vonatkozik. Augusto testvér a Kisebb Testvérek Rendjének örökfogadalmas papja volt. 1937. november 5-én született Guatemalavárosban, népes és buzgó katolikus családban. Tanulmányait Guatelamában és Nicaraguában végezte, majd mikor megérlelődött benne a szerzetesi hivatás, 1958. december 25-én megkezdte noviciátusát a spanyolországi Jumillában. Egy év múlva tett ideiglenes fogadalmat, majd Spanyolországban maradt, ahol filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott, amíg 1967. június 18-án pappá nem szentelték. Visszatérve Közép-Amerikába a ferencesek kollégiumában végzett nevelői szolgálatokat, majd Spanyolországban fejezte be egyetemi tanulmányait. 1978-ban tért vissza véglegesen az amerikai földrészre: az Antigua Guatemala városában található „San Francisco el Grande” közösség plébánosa és házfőnöke lett.
Tiszteletreméltó Augusto Rafael Ramírez Monasterio vértanúsága abba az erőszakos légkörbe illeszkedik, amely a katonai junta (kormányzótanács) éveiben és az azt követő polgárháború idején alakult ki Guatemalában. Augusto testvér egészen a lelkipásztori szolgálatnak szentelte önmagát: igehirdetésével és életpéldájával tanúságot tett az Evangéliumról és a hit felszabadító erejéről. Az igazságot és az igazságosságot szolgálta, szolidaritást vállalt a szegényekkel és az elnyomottakkal. Példájával arra bátorította a híveket, hogy kövessék Krisztust.
1983 júniusában adódott ürügy megölésére, amikor a bűnbánat szentségének kiszolgátatásakor fogadott egy, a gerillamozgalomban érintett parasztembert. Azzal vádolták, hogy maga is a baloldal szimpatizánsa, holott valójában mindig távol tartotta magát a politikától, és semmi mást nem hirdetett, csak Krisztust és a Katolikus Egyház tanítását. Augusto atyát elrabolták és megkínozták, azzal a szándékkal, hogy kényszerítsék a gyónási titok elárulására, majd szabadon engedték. Ő azonban ezt követően – bár állandó megfigyelés alatt tartották és fenyegették –, hűséges maradt papi szolgálatához, nem mozdult el a közösségből, és nem fogadta el azok tanácsát sem, akik az ország elhagyását javasolták neki.
November 7-én másodszor is elrabolták, és lelőtték Guatemalaváros szélén, miközben menekülni próbált az őt szállító járműből. Megkínzott és szitává lőtt holttestét másnap egy hozzátartozó azonosította a halottasházban. Augusto atya volt a tizenharmadik pap, akit 1978 óta Guatemalában meggyilkoltak. Rajta kívül még számos katolikus pap vállalta magára a szegények igazságtalan helyzetének képviseletét, s tettek tanúbizonyságot az emberi méltóság és jogok mellett való elköteleződésükről. Ezt azonban a politikai rezsim veszélyesnek tartotta, és a kommunista ideológiával való együttműködéssel vádolták a szolidaritást vállaló személyeket.
Augusto Rafael Ramírez Monasterio boldoggáavatási ügye 2008-ban indult el. A most jóváhagyott pápai dekrétum megerősíti, hogy halála valódi vértanúság volt, amely a hit iránti gyűlöletből fakadt. Ezzel az Egyház nem pusztán egyetlen ferences vértanú személyes tanúságtételét emeli ki, de emlékeztet mindazok áldozatára is, akik a 20. század második felének latin-amerikai konfliktusaiban életüket adták Krisztus Evangéliumáért.
***
Forrás: ofm.org ; Magyar Kurír ; causadeisanti.va
Kép forrása: causadeisanti.va
Ferences Média 2026
