A magyar szívű olasz kapucinus, Marco Faccioli volt a vendége a Katolikus Rádiónak április 30-án. Az 1976-ban született szerzetes már 13 éve él és szolgál hazánkban. Korábbi állomáshelyén, Móron annyira megszerették a hívek, hogy még egy utcatáblát, illetve tértáblát is gyártottak a tiszteletére. A Keresztény közéleti akadémia c. műsor itt meghallgatható.
Idén, Szent Antalkor, vagyis június közepén ünneplik az esztergomi ferencesek barokk templomuk és kolostoruk felszentelésének és birtokbavételének 300. évfordulóját, vagyis a török pusztítást követően egészen 1717-ig kellett várni, hogy a Szent Ferenc életében már itt megkezdődött ferences élet újraindulhasson. Varga Kapisztán atyával a kolostor barokk ebédlőjében beszélgetett Szerdahelyi Csongor a Katolikus Rádióban április 27-én. A műsor ott meghallgatható.
A kép illusztráció, Eduard von Grützner alkotása
Fehér- és tarkabab valamint üveggolyó. Erre is szükség volt a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány háromévente esedékes káptalani gyűlésén, amelyet a húsvétot követő fényes héten tartottak Mátraverebély-Szentkúton. Mi is a káptalan, hogyan működik és mi a célja – erről kérdezte Dobszay Benedek tartományfőnököt Szerdahelyi Csongor a Katolikus Rádióban április 28-án. A Reggeli riport című műsor itt meghallgatható.
A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány háromévente esedékes káptalani gyűlését tartja április 18–21. között a Mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhelyen, 57 résztvevővel. E mostani káptalanon a rendtagok áttekintik az elmúlt időszakot, megtárgyalják a rend életével, tevékenységével kapcsolatos javaslatokat, és új definitorokat, vagyis tanácsosokat választanak, akik megbízatása három évre szól. Provinciális választás most nincs napirenden, mert az ő megbízatása hat évre szól. Dobszay Benedek tartományfőnök, akinek hatéves mandátuma 2014-ben kezdődött, a legnépesebb magyar szerzetesi közösség helyzetét az alábbiakban összegezte.
Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tantestületének hat tagja vett a Londonban megrendezett oktatástechnológiai világkiállításon. Mit láttak? Mi az, mi reálisan megvalósítható az ott bemutatott módszerekből? Egyáltalán, voltak-e hasznosítható ötletek? Úgy tűnik, hogy igen. Négy nagyon lelkes tanárral beszélgetett a Katolikus Rádió munkatársa az április 9-én elhangzott Keresztény közéleti akadémia c. műsorban, amely itt meghallgatható.
Várnai Jakab atya, a Sapientia Főiskola rektora az utóbbi hónapokban a Szentföldi Ferences Kusztódia hivatalos vizitátoraként alaposan megismerte Jézus szülőföldjét. Húsvét közeledtével a Katolikus Rádió két április 5-én elhangzott műsorában is beszélt élményeiről, melyek itt meghallgathatók.
A ferences irodalomnak számos 13. századból fennmaradt művét ismerjük, de a tudósok feltételezése szerint kellett legyen még egy életrajz, amely azonban egészen a közelmúltig lappangott. A Jacques Dalarun francia tudós által néhány éve fölfedezett életrajz, melynek alkotója Celanói Tamás, most magyar fordításban is megjelent. A kötetet április 5-én 16 órakor a Sapientia Főiskolán mutatja be az érdeklődőknek Klaniczay Gábor egyetemi tanár és Hidász Ferenc ferences történész. A Katolikus Rádióban április 2-án Varga Kapisztrán, a kötet fordítója beszélt Celóiról, aki több életrajzot is írt Ferencről, és a sorban a most megtalált a második, amely a Ferenc szentté avatása után néhány évvel készült. A műsort itt meghallgathatja.
Az autizmus világnapját (április 2.) az ENSZ kezdeményezésére azért rendezik, hogy felhívják a figyelmet az autizmussal élő emberekre. Hazánkban a becslések szerint 100 ezer az autista. A gyöngyösi Ferences Rendi Autista Segítő Központ (ASK) idén is csatlakozik a „Ragyogj kékben” világkampányhoz. Kék megvilágítást kap március 31 és április 3 között a gyöngyös-alsóvárosi ferences templom és […]
Ahogy Jézus életét és tevékenységét egy-egy evangéliumban a szerzők más-más szempontokat és célközönséget szem előtt tartva írták meg, Assisi Szent Ferenc „utóéletében” is hasonló folyamat játszódott le. A ferences irodalomnak számos 13. századból fent maradt művét ismerjük, de a tudósok feltételezése szerint kellett legyen még egy életrajz, amely azonban egészen a közelmúltig lappangott. A Jacques Dalarun francia tudós által megtalált életrajz, melynek alkotója Ferenc kor- és rendtársa, Celanói Tamás, a világnyelvek után most magyar fordításban is megjelent. A kötetet április 5-én 16 órakor a Sapientia Főiskolán mutatja be az érdeklődőknek Klaniczay Gábor egyetemi tanár és Hidász Ferenc ferences történész.
Nyílt hétvégét tartunk Szécsényben, a ferences kolostorban április 28-30. között. Szeretettel várjuk a 16-35 év közötti, még el nem kötelezett férfiakat, akik a ferences rend iránt érdeklődnek. Jelentkezni és további információt kérni a címen lehet, legkésőbb április 15-ig.
A Mátraverebély–Szentkúti Nemzeti Kegyhely az elmúlt években történt nagyszabású felújítási munkálatoknak köszönhetően nemcsak zarándokhely, hanem kulturális és tudományos események otthona is. Az év minden szakában tartanak itt továbbképzéseket, szakmai összejöveteleket, így a húsvét előtti időszakban is érdekes, izgalmas események várják az érdeklődőket – tájékoztatta a Ferences Sajtóközpontot Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató, egyháztörténész.
A MOL idén tizenegyedik alkalommal jutalmazott Mester M (ejtsd mesterem) díjjal pedagógusokat. A rangos szakmai elismerésre korábbi tanítványaik jelölhetik az edzőket, tanárokat. A MOL Új Európa Alapítványának kuratóriuma választja ki e jelölések közül a legjobb tízet, akik a díj részeként egymillió forintos juttatásban is részesülnek. A idei díjazottak között van a szentendrei ferences gimnázium egyik biológiatanára is. A Katolikus Rádió március 17-én közölt beszélgetést a díjazottal, amely itt meghallgatható.
A magyar egyházzenei élet egyik központja immár több évszázada a ferencesek pesti temploma. A Katolikus Rádió március 16-án érdeklődött Kecskés Mónikánál, hogy a nagyböjti időszakban milyen eseményeket kínál a templom a zeneértő híveknek. A műsor itt meghallgatható.
Az első felelős magyar kormány mártír sorsú miniszterelnökének hetven év után újra van emlékszobája. Eredetileg az ikervári Batthyány-kastélyban lehetett emlékezni az államférfira, az ottani emlékszoba azonban a háború alatt megsemmisült. Pálffy Dezső, az ikervári Batthyány Lajos Honismereti Kör moderátora kezdeményezése nyomán a pesti ferences templom sekrestyéje mellett, épp a miniszterelnök egykori sírhelye fölött alakították ki az új emlékhelyet. Pálffy Dezső a Katolikus Rádióban március 12-én ismertette az emlékszoba történetét. A műsor itt meghallgatható.
Hován Ágoston kisgyerek korában a börzsönyi ösvényeken szülei után szökött a márianosztrai búcsúba, hogy felülhessen a körhintára. Általános iskolás korában már okleveles kántor volt. Kisdiákként éltette Rákosit, de nem volt hajlandó békepapnak ministrálni. A most 70 éves ferences életéről mesélt a Lánchíd Rádióban március 12-én. A műsort itt meghallgathatja.