A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány gondozásában megjelent Grado Giovanni Merlo Szent Ferenc nevében: A ferencesek és a ferencesség története a XVI. század elejéig című kötet. A Sulyok Miklós értő fordításában megjelent átfogó történeti monográfia jelentős mérföldkőnek számít a ferencességkutatásban mind nemzetközi, mind magyar vonatkozásban. A Ferences Teológia és Kultúra című könyvsorozat nyitó darabjaként megjelent kötet a szerző, valamint más kutatók legújabb történeti kutatásainak eredményeit összegzi a ferences rend történetének első három évszázadára vonatkozóan.

Grado Giovanni Merlo olasz történész munkássága évtizedek óta meghatározó a középkori vallás- és társadalomtörténet kutatásában, különösen a ferencesség korai századaira vonatkozóan. Jelen munkájában a Kisebb Testvérek Rendje történetének átfogó szintézisét adja: bemutatja a közösség történetté a XIII. századtól egészen a XVI. század első szakaszáig. Merlo professzor sajátos nézőpontból vizsgálja a rend történetét: egyszerre veszi fel egy külső, objektív szemlélő szerepét, ugyanakkor belső nézőpontjával kapcsolatban előszavában így fogalmaz: „a történelem instrumentalizálása nem akadályoz meg bennünket abban, hogy meglássuk a múlt és a jelen között nyíló távlatokat, a történelem közvetítette értékek távlatait, mert ezek megélt értékek, s a (ránk maradt) dokumentumok segítségével megközelíthetjük, elemezhetjük és mérlegelhetjük őket. A mi esetünkben vallási és keresztény értékekről van szó. (…) Az értékeket mozgató és nyilvánvalóvá tevő értelem »az emberré lett, a kereszten meghalt és feltámadott Istentől« származik.”

A ferences kutatások felvirágzása a 20. század második felében elsősorban annak köszönhető, hogy a hivatásos történettudomány és az Assisi Szent Ferenc írásait őrző rendi közösségek történetírása és forráskutatása közötti együttműködés egyre szorosabbá és hatékonyabbá vált. A szerző vallja: a ferencesség történetének megismerése nélkül lehetetlen hitelesen beszélni Szent Ferenc örökségéről, annak mai megéléséről vagy jövőjéről.

A mű hat fő fejezetben tárgyalja a ferences történelem első évszázadait. A nyitófejezet, amely az Az első testvériségtől a rendig címet viseli, Assisi Ferenc, Pietro di Bernardone megtérésétől és az evangéliumi élet vállalásától kezdve elemzi a folyamatot, amely során a Poverello az egyedüllétről a testvéri és „a szent Evangélium szerinti” (Végr 14) életre tért át; végigköveti az első testvériség formálódását, majd a rend végleges megerősödését elsősorban a Végrendelet és hagiográfiai források alapján.

A második és a harmadik fejezet a rend gyors terjedésének és a kezdeti ferences életforma átalakulásának folyamatát veszi górcső alá. Részletesen bemutatja, miképpen alakult át a korai, egzisztenciális bizonytalanságban élő testvéri közösség egy kiterjedt, intézményesült szerzetesrenddé, s hogy milyen szerepet játszott ebben a prédikáció, a teológiai tanulmányok, valamint hogy milyen belső irányvonalak és szemléletbeli különbségek ütköztek a rend két meghatározó vezető egyénisége, Illés testvér és később Szent Bonaventura idejében. A szerző külön fejezetben tárgyalja Assisi Szent Klára és a San Damianóban formálódó Szegény Úrnők közösségének helyét a ferencességen és a kor egyházán belül, megrajzolva a Ferenc nyomán az evangéliumi életformát választó nők tapasztalatának önálló, mégis a testvéri közösséghez szorosan kapcsolódó történeti ívét.

A negyedik és az ötödik fejezet a rend fejlődésével párhuzamosan kibontakozó eltérő irányzatok – a „communitas” testvérei és a spirituálisok, majd később az obszervánsok és a konventuálisok – küzdelmeit tárja az olvasó elé, bemutatva, miképpen járultak hozzá ezek az ellentétek a ferences identitás kialakulásához, s miképp vált a rend önmeghatározásának egyik legnagyobb, ma is ható kérdésévé az evangéliumi radikalizmus értelmezése.

A hatodik, záró fejezet a XVI. század elejéig követi a rend történetének eseményeit: addig a döntő korszakig, amikor a ferences család különböző ágakra vált külön. Az obszerváns irányzat megerősödésének és a kapucinus reform megszületésének időszaka ez, amikor a pápák döntései, valamint a korszak vallási változásai meghatározó módon alakították a ferencesség struktúráját és önértelmezését.

A kötetet hasznos, a gyors információkeresést segítő apparátus kíséri: a részletes bibliográfián túl nemzetközi és magyar rendtörténeti kronológia segíti a tájékozódást – utóbbi Varga Kapisztrán OFM munkája.

Giovanni Grado Merlo monográfiája hiánypótló összefoglalás a magyar olvasó számára, amely nem csupán történészek és kutatók számára hasznos olvasmány, de mindazok számára is, akik a ferences identitás és az evangéliumi élet mai megélésének lehetőségeit keresik akár szerzetesként, akár világiként.

A Szent Ferenc nevében: A ferencesek és a ferencesség története a XVI. század elejéig megvásárolható a ferences rendtartomány webboltjában. 

***
Kámán Veronika
Ferences Média 2025