Szóval és tettel tegyetek tanúságot!

Saját befőttek a kamrában – A háború alatt is lelkesen járnak a feketeardói tanodába a gyerekek

2023.03.10 Címkék:

A feketeardói cigány tanodát Fudella József vezeti; a kezdeményezésben és működtetésben fontos szerepet játszanak a nagyszőlősi ferences misszióban szolgáló szerzetesek. A tanoda örvendetes gyarapodásáról, fejlődéséről kaptunk beszámolót Kárpátaljáról.

*

Egy kis visszatekintés a szünidőre.  A nyáron is sokat találkoztunk a védenceinkkel. Tábort szerveztünk a gyerekeknek a szomszédos Nevetlenfaluban: ez egy bejárós, ötnapos bibliatábor volt, amin nem csak cigány gyerekek vettek részt, sőt, csak mi voltunk ott Feketeardóból roma gyerekekkel.

Vasárnaponként lementünk hozzájuk a „vasúton túlra” (ott van a cigánytábor), és elhívtuk a szentmisére őket. Jöttek is szép számmal. Mise után mindig volt valami kis édesség a számukra, amit a feketeardai templom gondnoka, Riskó István osztott nekik. A plébániát, ahol az oktatás folyik, ahogy tudtuk, szépítettük. Kifestettük a tantermeket, beállítottunk egy sparheltet. Raktárába készítettünk egy polcot a befőtteknek, amit mi készítettünk a nyáron. Kertjébe ültettünk (még a tavasszal) krumplit, füvet nyírtunk, takarítottunk – ezt mind a gyerekek segítségével.                                                                                    

Így jutottunk el a szeptemberig, amit a „pulyák” talán már vártak is. Az új tanévet a templomban kezdtük, Gergely atya megáldotta az iskolatáskákat – amiket egy helyi vállalkozó ajánlott fel nekünk – és a gyerekeket, akik szép számmal voltak jelen a szentmisén.

A tavalyi évhez képest nagy változás, hogy egy nap helyett már jóval több időt tudunk velük lenni: négy napot, és többen is vagyunk a csapatban. Két tanító néni foglalkozik a gyerekekkel, heti három nap, két-két órában. Kardos Natália, aki már tavaly is írás-olvasást tanított, most két napot vállalt, a hétfőt és a szerdát. A keddi napot Német Ilona nyugalmazott tanító néni vállalta, aki negyven évet tanított az állami iskolában, és nagy tapasztalata van a roma gyerekek oktatásában. Ugyan csak írás-olvasást tanít, de jelenléte nélkülözhetetlen. Az étkeztetést is vállaltuk ezeken a napokon, sőt, csütörtökönként is, amikor ministránsfoglalkozást tartunk a fiúknak. Kosztya Anikó, aki szintén tavaly csatlakozott hozzánk, szívvel-lélekkel készíti a finom ebédet, hétfőtől-csütörtökig. Szeretnénk kitölteni az egész délutánjukat, ezért tanítás utánra hagytuk a hitoktatást, kedden és szerdán. Szeretnénk még egy gitároktatót is bevonni. Óvónéninek is szükségét érezzük, mert sok gyerek jön hozzánk, akik még iskolába nem járnak, de a nagyobb testvérekkel eljönnek.

A tanulást mindennap megelőzi az ebéd, amit a gyerekek jóízűen meg is esznek. Ha mégis marad az ételből, akkor a legszegényebb gyerekeknek odaadjuk, és ők viszik haza. A tanulókat három csoportra osztottuk. Azoknak, akik óvodás korúak, kifestőket és rajzfüzetet adtunk. Akik most tanulnak írni-olvasni, azokkal a tanítónénik foglalkoznak, a nagyobbakkal pedig Józsi bácsi. Két óra között kis szünetet tartunk, amikor a gyerekek az udvaron játszhatnak.

A sok légiriadó miatt nem igazán járnak az állami iskolába, inkább hozzánk jönnek délutánonként. Azért, hogy kedvük legyen a gyerekeknek az íráshoz-olvasáshoz, októberben a délutáni foglalkozásokat színesebbé tettük. Gitároktatásba kezdtünk velük: egyelőre nagy a siker, főleg a nagyobbak körében. A legkisebbekhez jelentkezett egy nagyszőlősi óvónő, aki csütörtökönként jön hozzánk kézműves foglalkozást tartani. Tavasszal saját kezükkel krumplit ültettek a kertünkbe, amit októberben kiszedtünk – nagyon örültek, amikor a saját krumplijukat szedték. Október 3-án Nagyszőlősön részt vettünk Szent Ferenc tranzitusán. Amíg az idő és az időnk is engedi, focizni járunk a szomszéd falu műfüves pályájára.

Novemberben a gyerekeink kitartóan jöttek a „hittaniskolába”. Biztosan tudják, hogy számíthatnak ránk, és természetesen mi is rájuk. Szakácsnőnk személye megváltozott, Fudella Edina vette át a fakanalat, a gyerekek nagy örömére. Szerveztünk egy nyílt napot Szent Márton ünnepéhez kapcsolódóan – erre az eseményre meghívtuk a gyerekek szüleit. Bemutattuk, hogy mit csinálnak itt a tanulóink, hogyan telik egy délutánjuk; énekekkel, játékokkal készültek a gyermekek; a házigazdák pedig finom libából készített ebédet varázsoltak az ünnepi asztalra. Ide aztán tényleg eljött a cigány tábor apraja-nagyja. Tudtuk, hogy szeretnek ünnepelni, de azért meglepett bennünket az, hogy ilyen sokan jöttek el. Nagyon jól érezték magukat a felnőttek, ezért is szeretnénk, ha hagyománnyá válna itt Feketeardóban a Szent Márton-nap ilyen formában való megünneplése. A napot hálaadással, Isten dicsőítésével fejeztük be.

Tanítóink ügyesen feltalálják magukat, annak ellenére is, hogy egyre gyakrabban lekapcsolják az áramot tőlünk. Meleg van a házban. Az a kicsi sparhelt, amit a nyáron beállítottunk, nagy szolgálatot tesz, hamar felmelegszik tőle a szobánk. És még a teát is el tudjuk készíteni rajta, áram nélkül. Lehetőségünk volt három mozgássérült gyerekünket rehabilitációs központba vinni Nagyszőlősre. Magyarországi orvosok vizsgálták őket, és így bekerültek (legalább) az orvosok látókörébe. A mozgássérült gyerekek közül az egyik K. Misi, akit Nevetlenfaluból visz magával Józsi bácsi mindennap. Ő 18 éves, és besegít a tanító néninek a tanításba, mert ő tud írni-olvasni. Egy-egy gyereket rábíz a tanító, és Misi vele foglalkozik egész délután. A másik két gyerek a 4 éves Edina és a 9 éves Glória. Edina még nem jár hozzánk rendszeresen, csak ha hozzák. Glória viszont mindennap eljön a vak nagymamájával az iskolába. Az orvosi vizsgálat után bementünk egy vendéglőbe, ahonnét teli hassal tértünk haza. A hónap második felében, a tanulás mellett elkezdtünk szent Miklós ünnepére készülni. 

Forrás és fotó: Nagyszőlősi Ferences Misszió

Ferences Média, 2023

Hozzászólások lezárva.