Bárki irigykedik testvérére a jó miatt, amit mond és cselekszik általa az Úr, a káromlás bűnét követi el, mivel a Magasságbelire irigykedik, aki minden jót mond és cselekszik.

„Nem vagy egyedül” – A gyermekvédelem volt idén a Ferences Pedagógiai Napok fő témája

2022.09.03 Címkék:

Augusztus 29-én és 30-án zajlott az éves Ferences Pedagógiai Napok Mátraverebély-Szentkúton. A ferences fenntartású iskolák 169 pedagógusa volt jelen, akik első nap lelkileg töltekezhettek, míg a második napon szakmai programokon vettek részt, melyek a gyermekvédelem témáját járták körül.

Augusztus 29-én, a nyári szünet utolsó hétfőjén Berhidai Piusz OFM tartományfőnök mutatott be szentmisét a szabadtéri oltárnál, majd nyitó előadásában a ferences oktatási intézmények néhány aktuális kérdését érintette.

Köszönetet mondott pedagógus munkatársaiknak, többek között a felújítások során tanúsított türelmükért; és külön is válaszaikért, melyeket a ferences intézmények munkavállalóinak küldött kérdőívre adtak, melyben arra kérdeztek rá, hogyan látják a ferences életet, a szerzeteseket.

A provincia megújulásának és a káptalanra való készületnek az útján jelentette az egyik fontos elemet ez a kérdőív, és – mint a tartományfőnök kiemelte – az arra beérkező válaszok nagyon megerősítőek voltak a rendi közösségnek. A kérdésekre – mit látnak, mitől óvják a fenntartó szerzeteseket – adott válaszok azt is visszajelezték, hogy fontos a hivatásuk, fontos a fizikai, mentális, lelki egészségük. Bátorította őket ez abban, hogy ezután is keresni kell a módjait annak, hogy együtt tudjanak dolgozni, hatékonyak legyenek, egy nyelvet beszéljenek.

Ezután a Ferences Pedagógiai Napok fő témájáról ejtett szót Berhidai Piusz: a gyermekvédelemről, amelyhez elkészült a provincia szabályzata, és elkezdték fokozatosan bevezetni; ez állt a rendezény második napjának középpontjában.

Varga Kapisztrán OFM Mit látok meg magamból, ha Szent Ferenc életére nézek? című rendhagyó előadása egy lelkigondozói technikára épült, melyet például Siba Balázs és Siba-Rohn Hilda Élettérkép című kötete alapján ismerhetünk meg. Az élettörténet, melynek alapján saját életünkre nézhettünk, ebben az esetben Szent Ferenc élete volt.

Délután séta és túra között lehetett választani; a három opcionális célpont a Szent László-források, a barlangok, illetve a mátraverebélyi gótikus templom volt.

Vacsora előtt Pécsi Rita tartott előadást Kitaláljuk vagy megtaláljuk magunkat? Fiú vagyok, vagy lány? címmel, utána pedig a Szent Angéla-iskola tanárai vezettek zenés szentségimádást. A napot borkóstoló zárta, amelyen Kézdy Dániel a Mátra-vidék borait ismertette meg a jelenlévőkkel.

Augusztus 30-án, kedden a szakmai programokat Rudan Mária gyermekvédelmi szakember, a Szerzetesi Iroda munkatársa, az Emberi Méltóság Stratégia projektvezetője és Dobszay Benedek OFM előadása nyitotta meg, amelynek középpontjában főképp az év elején elfogadott gyermekvédelmi szabályzat bevezetése állt.

Miért készült ez a szabályzat? Érint minket ez a problémakör? Fontos ez egyáltalán? – sok kérdés megfogalmazódik a kiskorúak és sérülékeny személyek védelme kapcsán. Rudan Mária hangsúlyozta, a katolikus egyház kiemelten foglalkozik a témával, a visszaélések, bántalmazások megtörténte ma már nem kérdés.

Önmagában egy szabályzat semmire nem elég, többről szeretnénk beszélni – mondta Dobszay Benedek –, kultúra- és szemléletváltásra van szükség, biztonságos környezetet biztosítani az intézményekben gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, odafigyelni a hatalmi helyzetekre, aszimmetrikus helyzetekre, hogy nyugodt, biztonságos környezetben érezhesse magát ellátott, diák, munkavállaló és önkéntes.

A remény jelét is látni kell – ahogy Krisztus halálát a feltámadás követte, úgy feltámadás követheti a szörnyűségeket, hangsúlyozta Dobszay Benedek. Alapvető dolgainkat kell átgondolnunk, mit gondolunk egyházról, hierarchiáról, papságról; nem pusztán az egyház sebeire kell figyelnünk, nem a vélt „megtámadottságunkat” állítani középpontba. A folyamat eredményeként jobban lehetünk jelen a világban, a remény jelei lehetünk mások számára.

Nehéz szembesülni ezzel a témával – fejtette ki Rudan Mária –, azért is, mert összefügg a szexualitással, ami pedig hagyományosan tabunak számít kultúránkban. Amellett érzelmileg is igen nehéz, fájdalmas kérdések, ezért sokan legszívesebben elfordítanák a tekintetüket, ha gyerekek bántalmazásáról van szó. A hatalom kérdését is érinti: hogy is vagyunk a személyes hatalmunkkal, tanárként, az egyházon belül.

Nem kizárólag a papok által elkövetett bántalmazásról szeretnének beszélni – folytatta Dobszay Benedek –, az érzelmi bántalmazás is része, illetve a problémakör egészen odáig ér, hogy például a gondozottak hogyan juthatnak hozzá a nyugdíjukhoz, vagyis a szociális intézményekben előforduló „pénzügyi bántalmazás” is beletartozik.

Hogyan lehetséges, hogy elkövethették és hogy elhallgatták? Hogy lehet felszínre hozni? Hogyan reagál az egyház? A téma számos rétegét kell kezelnünk, azokra reagálni.

Dobszay Benedek felhívta rá a figyelmet, hogy a krízisben lehetőség is van a változásra; arra kell törekednünk, hogy nagyobb figyelem, figyelmesség legyen közöttünk, vegyük észre a gyengéknek, a gyermekeknek a helyzetét, és merjünk lépni, ha jeleket érzékelünk, merjünk kérdezni, elindulni.

Nem csupán krízismenedzsmentről van szó – az apostoli küldetés része, azzal függ össze, hogy hogyan állunk a szegények, a gyengék mellé. Nagyon fontos: az áldozatok szeretnének ehhez az egyházhoz tartozni…

Milyen kérdések, érzések merülnek föl ilyenkor? Például a vélekedés, hogy csak a média támadásáról van szó, vagy az, hogy „mikor foglalkozhatunk végre újra fontos kérdésekkel?”, illetve: „Régen is volt ilyen…”

Első lépésként meg kell ragadni, konkrétumokra kell bontani a „diffúz, ködös érzéseinket”, melyek erőforrások is lehetnek, de akadályok is az úton, hogy előbbre tudjunk lépni.

Sok esetben meghatározó reakció a félelem a reagáló szervezet részéről; a diffúz félelem, elutasítás fázisában vannak sokan; mások az „ártatlanul megvádoltságot” feltételezik – ilyen előfordul, de sokszor inkább mítosz, mondták az előadók. Sokan féltik az egyház hitelességét – azonban az a tapasztalat, hogy akik ebbe „beleálltak”, azok számára ebből erő fakadt; és mint a korábban felolvasott Hans Zollner-idézetben is áll: éppen az egyház hitelessége forog kockán.

Rudan Mária érintette a média szerepét is: az egyház még mindig egyfajta hitelességi mérceként jelenik meg a világban, ezért hírértéke van, ha ez csorbul. A média a hírértékük miatt „ugrik” az ilyen ügyekre, hiszen ez a munkája, de attól még sajnos valóban létezik a probléma, és attól, hogy távol tartjuk a médiát, még nem oldódik meg. Viszont a médiával való jófajta kommunikáció és az, ha látni, hogy elindultunk egy úton, előreviszi a dolgokat.

A diffúz félelmeink része, hogy elveszítjük a jó hírnevet és az erőforrásainkat – ennek ellenére az igazság keresése vezessen minket – hangsúlyozta Dobszay Benedek.

Rudan Mária elmondta, hasonló gondok valóban előfordulnak más területeken is, sportegyesületeknél, gyakran családon belül – de ez nem mentség számunkra, nekünk a saját köreinkben kell rendet tenni.

Régi értékek kérdőjeleződnek meg, például a lojalitás, az ezzel járó hallgatás – ez a hallgatás azonban meg is tud fojtani, a félelem csendjét teremti meg –  lojálisak lehetünk a gyerekek iránt is, aki nem emelnek szót magukért. Az engedelmesség is kihívást tud ma jelenteni: érték, evangéliumi tanács is kötődik hozzá, de ettől még ne legyen a rossz melegágya. A régi értékek megkérdőjeleződése is nehezen megfogható félelmeket szül bennünk, melyeket szintén tudatosítani kell, tudatos figyelmet igényelnek.

Nehéz, amikor referenciaszemélyekről, ismert lelki írókról derül ki, hogy valami rosszat tettek a múltban: vagy ő tett valamit, vagy elfedett valamit, nem fedett föl valamit – míg más területen nyilvánvalóan értéket teremtett. Ezzel a feszültséggel együtt kell élni.

Mindez pedig nem csak belső kérdés, személyes buzgóság, hanem léteznek külső szabályok is: az ENSZ Gyermekvédelmi Nyilatkozata,  a magyar Alaptörvény és Gyermekvédelmi Törvény, illetve egyházi viszonylatban a Vox estis lux mundi motu proprio. Fontos jog- és eljárásfejlődés zajlott a katolikus egyházban az utóbbi években – hangsúlyozták az előadók.

Felelősséggel és lehetőséggel is szembesülünk, ilyen a képzés is, amely szükséges a jelek felismerésére, illetve megismerni, hol vannak a mi kompetenciánk határai – magyarázták a pedagógus hallgatóságnak. Egyik legfontosabb szempont: az együttműködés – a szülőkkel, kollégákkal. „Nem vagy egyedül” – ez az üzenetük a kollégák és a potenciális áldozatok felé is. A figyelem kultúrája segít észrevenni, ha valaki sérülékeny helyzetben van.

A bevezetendő szabályzat, amelynek minden intézményben felelőse lesz, elsősorban nem fegyelmi célokat, hanem a megelőzést szolgálja; alapelveket és fogalmakat is bemutat, ami szükséges ahhoz, hogy ne beszéljünk el egymás mellett – ezenkívül tartalmaz természetesen egy eljárásrendet is.

Az előadók zárásképp újra hangsúlyozták, a cél az, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát, emberhez méltó környezetben; és hogy tudja: nincsen egyedül.

*

A bevezető előadás után kezdődött a műhelymunka: a pedagógusok 11 műhely közül választhattak kettőt, melyek témájukat tekintve széles skálán mozogtak: a védelmi bizottság kialakításától a cyberbullyingon át a szenvedélybetegségekig.

A kétnapos rendezvény végén Kiss Didák testvér átadta a Ferences Pedagógiai Alapképzés (FEPA) végzőseinek az okleveleket.

Fotó: Berthóty Kálmán

Szöveg: Verestói Nárcisz

Ferences Média, 2022

 

 

 

Hozzászólások lezárva.