Legyünk tehát szeretettel és alázatossággal és alamizsnálkodjunk, mert az alamizsna megmossa a lelkeket a bűnök szennyétől.

„Nem csak oktatni, nevelni is szeretnénk a gyermekeket” – Pódiumbeszélgetés a ferences iskolák értékadásáról

2024.02.09 Címkék:

Értékadás, avagy oktatás és nevelés az iskolákban ferences módon címmel rendezték meg A Szó szimfóniája legújabb eseményét a Pasaréti Közösségi Házban február 5-én. Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégiumot Zarándy Kleofás OFM, a szentendrei Ferences Gimnáziumot Bécser Róbert OFM, a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnáziumot Benedek Balázs képviselte. A pódiumbeszélgetést dr. Bagyinszki Ágoston OFM vezette, továbbá a kerekasztal tagja volt dr. Bodó Márton, a Ferences Rendtartomány közoktatási referense.

Mi adja a nevelői-oktatói jelenlét és tevékenység létjogosultságát? Min mérhető le az intézmények hatékonysága? Van-e a ferences iskolák által nyújtott sajátos többlet a köznevelésben? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is választ kaphattak az érdeklődők a Szó szimfóniája előadássorozat február 5-i előadásán. A pódiumbeszélgetés keretein belül négy fő kérdést vitattak meg a résztvevők: Zarándy Kleofás OFM az esztergomi kollégium magyar-hittan szakos tanáraként és prefektusaként, Bécser Róbert OFM a szentendrei iskola igazgatójaként, és Benedek Balázs a Szent Angéla történelemtanáraként volt jelen a beszélgetésen Szabó Péter OFM helyett.

Bodó Márton felvezetőjében a téma történeti hátterét bontotta ki az 1700-as évektől kezdve, amikor  Magyarországon megjelentek a ferences iskolák a közoktatásban. Elmondta, hogy a 2010-es évektől tapasztalható országos szinten, hogy folyamatosan csökken a diákok létszáma – ez azonban nem észlelhető a ferences iskolákban.  1702 gyermek és diák jár az öt ferences intézménybe, beleértve a Testvérkék Ferences Óvodát és az Autista Segítő Központot is. A ferences közoktatási intézményekben jelenleg 156 pedagógus dolgozik, számukra alakították ki a Ferences Pedagógiai Alapképzést, illetve nemrég született meg a Ferences Köznevelési Stratégia is.

Az első blokk az iskolák ferences küldetéstudatáról szólt, aminek kapcsán az intézmények profilját ismertették a képviselők. Róbert atya három fontos pontot említett meg Bosco Szent János nyomán, ami a szentendrei Ferences Gimnázium új Pedagógiai Programjának első néhány sorában is olvasható: „Csak feltétel nélküli szeretetben, a személyes példa vonzásában, abszolút értékek erőterében növekedhet az ember.” Úgy fogalmazott, hogy ezek komoly feladatok, ugyanis a gyerekek árgus szemekkel figyelnek, és a személyes példa vonzása alatt tanulnak. A pedagógusok kezében hatalmas lehetőség van, ami egyben kihívás is.

Kleofás testvér elmagyarázta, hogy Esztergomban, bentlakásos intézmény lévén szombati tanítás is folyik, a gyerekek ritkán járnak csak haza. Ez egyrészt egyenletes óraterhelést és folyamatos kapcsolódást tesz lehetővé. A kilenc ferences a kollégiumban nemcsak oktat, hanem a keresztény elvek alapján nevel is. Ezt egy olyan jellegzetes pedagógiai eszközként emelte ki, amivel intenzíven lehetnek jelen a gyerekek életében.  Hangsúlyozta: a Frankában a gyerekek férfiközösségben növekednek férfivá. Férfi példákkal vannak körülvéve azok a diákok, akik gyakran sérült családokból, férfiminták nélkül érkeznek az iskolába. Van, aki az anyukájával, testvér nélkül nőtt fel, és éppen azért adták be Esztergomba, hogy legyen „apja”, és legyenek „testvérei”. A frankás öregdiákok mindig nagyon hálásak az iskolának. Nem azt szokták kiemelni több évtized múlva, amit ott tanultak: az ott kapott nevelés a fontos számukra. „Kapisztrán atya, te csináltál belőlem embert” – hangzott már el többek szájából az osztálytalálkozóikon – osztotta meg a prefektus. 

Balról: Benedek Balázs, Zarándy Kleofás OFM, dr. Bodó Márton, Bécser Róbert OFM, dr. Bagyinszki Ágoston OFM Fotó: Gieszer Richard

A továbbiakban Kleofás testvér ismertette, hogy a fiúk gyakran önszántukból  szerveznek közösségeket, és rózsafűzéreket is szívesen imádkoznak. A hitélet a mindennapok része: a közös imák, osztálymise, közös vasárnapi szentmise, a gyónási alkalmak is szerepet kapnak. Továbbá rengeteg programot és rendszeres sportolási lehetőségeket is biztosítanak a diákok számára. „Igyekszünk élményekkel gazdagítani a mindennapjaikat, ahol kipróbálhatják magukat. A sportolási lehetőségeket nem számítva 40 különböző szakkört számoltunk össze: például van nyelvvizsga előkészítő, rengeteg kultúrprogram és vannak kirándulások is, amiből egyet kötelező választani.” Ez preventív jelleggel is bír: inkább ők szeretnék lekötni a gyerekeket, hogy ne máshol szerezzék meg az izgalmas ingereket.

Benedek Balázs már diákként is a Szent Angélába járt, immáron pedig tizenöt éve tanít az iskolában. Elmesélte, hogy a kezdetektől fogva erős volt a ferences jelenlét az Angélában. A kezdeti cél az volt, hogy a környékbeli ferences plébániák (Margit körút, Tövis utca, Pasarét) családjainak legyen iskolája.

Bagyinszki Ágoston OFM ezután arra kérte a résztvevőket, hogy egy-egy példán keresztül szemléltessék, hogyan érinti őket, és hogyan szeretnek megfelelni a változó kihívásokra. Bodó Márton hangsúlyozta, hogy a gyerekek valóban nagyon keveset tudnak már folyamatosan figyelni – utalva a Microsoft 2020-as kutatására elmondta, hogy mindössze 8,5 másodpercet, ami megnehezíti az oktatás hatékonyságát. Ezzel együtt sok dologban nyilván sokkal jobbak, ügyesebbek a mai gyerekek, mint a korábbi generációk.

Kleofás testvér arról beszélt, hogy náluk az iskola az elfogadás helye, a gyerekek szerinte csak így tudják kibontakoztatni a tehetségüket. Otthont szeretnének kialakítani– szomorúan idézte egy 25 éve érettségizett öregdiák mondatát: „Itt éreztem először, hogy elfogadnak, és innen van az egyetlen pozitív egyháztapasztalatom.” Ma is azt látják, hogy a katolikus családok jó hátterű gyerekei mellett sokakat az elviselhetetlen családi életből küldenek bentlakásos intézményekbe: onnan kiszabadulva a Frankában lelnek nyugalmat. De pusztán a kamaszkori lázadás idejét is jobb lehet a kollégiumban átvészelni, „mi meg ezt kibírjuk, mert edzve vagyunk” – tette hozzá mosolyogva Kleofás testvér. Szerencsére át tudják adni számukra, hogy ők a szabályok betartatása mellett értük vannak.

Benedek Balázs azt fogalmazta meg, hogy a lassú változás, ami szerinte jellemző az iskolára, nem biztos, hogy kritika, ugyanis a változás következtében sokan relativizálják az értékeket a világban, de a ferences iskolákban állandósítva vannak az értékek. 2017-ben olyan stratégiát vezetett be az iskola, ami a szülőkkel való együttműködést is érintette: létrehozták a kísérés intézményét, aminek keretében lehetősége van minden fiatalnak arra, hogy egy felnőtt ember (általában az osztályfőnök) értő figyelemmel beszélgessen vele. Ez nem egy klasszikus tanár-diák kapcsolat, a lényeg, hogy meghallgatásra találjanak a fiatalok, és kapjanak elegendő figyelmet. Példaként hozta fel, hogy a koronavírus milyen mély lelki kihívás elé állította a gyerekeket is, elvette a személyes kapcsolódás lehetőségét majdnem három évre. Ennek a sebnek a gyógyításában szeretne szerepet vállalni a kísérés.

Bodó Márton szerint az egyéni fejlesztésen van a hangsúly. A diákoknak egyéni céljaik vannak, amiket erősíteni kell bennük és segíteni a kötődés képességét. Arra kell nevelni őket, hogy legyenek kitartóak – ezért is fontos, hogy a körülöttük levő értékrend állandó legyen, ami mellett megérje letelepedni. Szerinte mivel egyre nehezebben válnak felnőtté, ha a keresztény értékrendet ismerik, az egy jó alapot biztosít számukra az életben.

Róbert atya erkölcstant is tanít. Úgy fogalmazott: „a mai egy ingó társadalom. Ha minden ilyen bizonytalan, akkor mi legyen?” – tette fel a kérdést. Meglátása szerint csökkent a hűségre, a barátságra, házasságra való hajlam, mert minden labilis. Ezért a tanárok a diákok szeretettankját igyekeznek feltölteni. Azt mondta: a közösségépítés olyan gyógyír, ami hosszútávon hat pozitívan rájuk.

Az utolsó blokkban szó volt a hatékonyságról, és arról, hogy milyen gyerekeket szeretnének az iskola falai közül kiengedni. Kleofás testvér szerint a legfőbb oktatási és nevelési cél, hogy a gyerekek megtalálják a helyüket a világban. Náluk más módon gondolkodnak a sikerességről – van, aki orvosi egyetemre megy, és van, aki bármixerként, vagy válogatott rögbijátékosként dolgozik azóta – a lényeg, hogy boldogok és kiegyensúlyozottak legyenek. A komfortzónából kilépve, a megfelelő helyen a száztíz, nem pedig a százötven százalékot kell becélozni – utóbbi csak összenyomja őket. Azért is van náluk sok lehetőség, hogy kipróbálhassák, miben érzik jól magukat. Akkor lehet látni, hogy jól tették a dolgokat, amikor látják, tapasztalják, hogy szeretnek visszatérni az egykori diákok. Lelkesen mesélt a velük való kapcsolatukról – említette például, hogy öregdiákjai rendre hívják őket az osztálytalálkozókra.
Benedek Balázs szerint az oktatás és a munka gyümölcsét nehéz számszerűsíteni, az eredményt csak a huszonöt éves érettségi találkozón lehet lemérni. A meghallgatás, a kapcsolat – utalva ismét az úgynevezett kísérésre –, az osztálykirándulások és a rendszeres lelkigyakorlatok mind segítenek, hogy keresztény értékrendű, felelősséget vállaló, tenni akaró diákokká váljanak.

Az előadás végén a közönség feltehetett még néhány kérdést, majd Ágoston testvér kihirdette a sorozat következő eseményét A Szó szimfóniája következő alkalmán, március 4-én Formanek Tamás, a rendtartomány szociális referensének részvételével fognak beszélgetni a ferences karizmáról a szociális szolgáltatások és gyakorlatok ismeretében. Bővebb információt a Pasaréti Közösségi Ház honlapján lehet majd olvasni.

Fotók: Gieszer Richard
Gellért Sára Mária
Ferences Média, 2024

Hozzászólások lezárva.