Tóth Vencel OFM atya szentföldi megbízott és Szabó Tünde zarándoklatvezető többször jártak már a Szentföldön: számtalanszor végigjárták a Via Dolorosát és ünnepeltek a húsvéti időszakban ott, ahol minden elkezdődött. Milyen egy zarándokcsoporttal Jeruzsálemben tartózkodni, amikor több felekezet is fontos eseményekre emlékezik? Tapasztalataikat, a hamvazószerda és a keresztút különleges pillanatait, valamint a katolikus és ortodox húsvéti szertartások érdekességeit Szabó Tünde foglalta össze, akinek írását most szerkesztés nélkül közöljük.

A hamvazószerdától feltámadásig tartó időszak minden keresztény egyház számára a legfontosabb időszak, a Szentföldön pedig ezt még intenzívebben élhetik át az oda látogatók. 

Zarándoklatszervezőként fontos külön foglalkozni a szent napok programjának megszervezésével, hogy a hívek a lehető legmélyebben tudják megélni az ünnepet, azokon a helyeken járva, ahol a szent események történtek, és megtapasztalva a helyi egyházak nagyböjti készületeit és ünneplését is.

Hamvazószerda

Amikor egy csoporttal a Szentföldön lépünk be a nagyböjti időszakba, a hamvazószerdai misét mindig olyan helyszínre szervezzük, ahol egyébként is az Úr szenvedésére emlékezünk. Vagy a Szent Sír Bazilikában, a keresztáldozat helyszínén misézünk, ahol a hívek megérinthetik a Golgota szikláját, vagy az Olajfák hegyén az Agónia Bazilikában, ahol meg lehet érinteni a követ, ahová az Úr leborult, amikor vérrel verejtékezett. A Szentföld megismerése az arra fogékonyak számára egyébként is megrendítő élmény, de ilyenkor még inkább közel lehet kerülni a helyi egyházakhoz is a közös ünnepléssel. A csoportjainkhoz gyakran csatlakoznak magányos zarándokok a szentmise idejére, mindenkinek különleges öröm itt hamvazkodni. Bár a zarándokok a zarándoklat ideje alatt fel vannak mentve a böjtölés kötelezettsége alól, sokan komoly önmegtartóztatást gyakorolnak a szigorú böjti napon, akár étellel, akár virrasztással, mert ilyenkor többen vállalják az egész éjszakás virrasztást is a Szent Sír Bazilikában.

Az Úr Szenvedésének helyszínei

A szent háromnap helyszíneit két napon át járjuk végig; az Olajfák hegyén a Getsemani kertben és az elárulás barlangjában tudunk imádkozni, majd Jeruzsálem óvárosában az egykori Antonia erődben Jézus börtönébe ereszkedünk le, két szinttel a mai földfelszín alá, ahol a görög ortodox egyház őrzi az egykori barlangcellát, ahol az Úr rövid ideig raboskodott, mielőtt Pilátus ítéletet mondott volna fölötte. Az Úr megostorozására a Flagellatio kápolnában emlékezünk, és ezen a helyen kezdjük a keresztút végzését is. Ez a terület ferences tulajdonban van, itt található a ferences biblikus iskola, a Studium Biblicum Franciscanum és a Kusztódia egyik új múzeuma is.

Via Dolorosa

Itt kezdődik tehát a Fájdalmak útja, amely mindössze hatszáz méternyi távolságot jelent a Szent Sír Bazilikától, és a keresztút első kilenc stációját foglalja magában. Ezeket a stációkat csak a XV. században jelölték ki, ezért nem feltétlenül esnek teljesen egybe a valódi történések helyszínével, de már hatszáz éve emlékeztetnek az Úr szenvedésének helyszíneire, és azok hivatalos emlékhelyei. A kilenc stáció őrzését a helyi apostoli egyházak beosztották maguk között, így a  latin egyházat képviselő ferencesek mellett egyes stációkat az ortodoxok, melkiták, örmény katolikusok, illetve a kopt egyház őriz.

A ferences keresztút

A ferencesek minden pénteken három órakor nyilvános keresztutat végeznek a Via Dolorosán. Az esemény a szentföldi katolikus jelenlétet hivatott képviselni, és minden hívő csatlakozhat hozzá. Ilyenkor a testvérek és a hívek az El–Omaríja muzulmán iskola udvarán gyülekeznek, és az izraeli rendőrség biztosításával járják végig a keresztutat. A covid előtti időkben előfordult, hogy egy-egy arra alkalmas csoporttal mi is részt vettünk ezen az eseményen. Ilyenkor két-három ezer résztvevővel együtt vonul a tömeg stációról stációra, a ferences testvérek több nyelven is felolvassák az imádságokat, és hordozható hangfalakkal hangosítják ki az eseményt. Ez a fajta keresztútvégzés lehetőséget ad az egyetemes egyházhoz való tartozás átélésére és a szentföldi ferences szokások megtapasztalására, de kellő álló- és tájékozódó képességet igényel, mert nagyon szűk utcákon, összepréselődve halad a tömeg, a más vallásúak és a turisták lökdösődésétől kísérve.

A keresztúti imádsághoz az alábbi – stációs elmélkedéseket és fotókat tartalmazó – zenés videó nyújt segítséget:

A csoportos keresztút

Leggyakrabban épp ezért külön, a saját csoportunkkal járjuk végig a keresztutat, magyarul imádkozva. Ilyenkor lehetőség van éneklésre, és a keresztúti stációkhoz tartozó kis kápolnák felkeresésére is. Persze ilyenkor sem zavartalan az imádság, hiszen az utcán mindig van forgalom és járókelők, de ez Krisztus idejében sem volt másként. Elsőre megbotránkoztatónak tűnik, hogy a Via Dolorosa is üzletekkel van tele, de valójában az Úr is kereskedők, járókelők között hordozta a keresztjét. Ezt sok üzlet ki is használja, például Via Dolorosáról egy-egy stációról nevezik el üzleteiket, töviskoszorúkat árulnak, és hangosan kínálják a kegytárgyaikat. Ez régóta így van, így is kell elfogadni.

Találkozunk azonban fájdalmas újdonságokkal is. Ilyen az első állomás kápolnája, ahol néhány éve vandálok összetörték és meggyalázták a szenvedő Krisztus szobrát. A szentföldi keresztények helyeztét és lelkületét példázva a szobrot a ferencesek nem megjavíttatták, hanem felravatalozták, ami így már nem csak az Úr egykori, hanem jelenkori szenvedésére, a keresztények ellen elkövetett atrocitásokra is emlékezet minket, és elgondolkodtat, hiszen a szobor arcát ugyanúgy összeverték, ahogyan az Urat kétezer éve ütlegelték a kínzói. 

Virágvasárnap

A virágvasárnap is különleges a Szentföldön, a hívek tömege ilyenkor az Olajfák hegyéről pálmaágakkal vonul be Jeruzsálembe.

Húsvét a Szentföldön

Mi a katolikus húsvétot nem szoktuk a Szentföldön tölteni, hiszen Vencel atya Budapesten van beosztva ilyenkor és a hívek is általában családi körben ünnepelnek. Arra viszont volt már példa, hogy az ortodox húsvétot végig a Szentföldön töltöttük. Különleges alkalom volt ez, mert egybe esett a zsidó pészahhal és a muzulmán ramadánnal, így minden vallás szent időszakot ált meg, Jeruzsálem tele volt és még nyüzsgőbb, mint máskor, ha ez lehetséges egyáltalán.

Az ortodox nagypénteket Jeruzsálem óvárosában töltöttük. Amikor a mi csoportunk délelőtt 11 órakor a Szent Sír Bazilika bejáratánál sorakozott, az egyes országok keleti keresztény csoportjai már a Bazilika bejáratánál sorakoztak, hogy megkezdhessék a szertartásaikat. A Szent Sír Bazilika legszegényebb helyi egyházának, az etióp egyháznak is rengeteg híve érkezett ide, akik a Szent Sír Bazilika tetejére vezető lépcsőkön, fehér leplekbe öltözve imádkoztak.

Az ortodox nagyszombatot Betlehemben töltöttük, ahol már déltől megkezdődött az ünneplés. A cserkészek, fiúk és lányok vegyesen, hatalmas számban, ünnepélyes menetben vonultak fel egyenruhában, és hagyományos hangszerükön, skót dudán játszottak, amit trombitások és dobosok kísértek. A menetet felvonulók tömege kísérte, amiben a város muzulmán lakossága is részt vett, és hatalmas tömeg gyűlt össze a Születés Bazilikája előtti Béke téren.

A Szent Láng 

Az ünneplés tetőfoka a Szent Láng érkezése olt. A Szent Láng az ortodox hagyomány egyik fontos csodajele, ugyanis a Szent Sírban az ortodox nagyszombati szertartás alatt, délután fél egy és fel kettő között évről évre csodálatos jelenségként tűz gyullad – emberi beavatkozás nélkül. Ezt a lángot osztják tovább a hívek egymásnak, s viszik tovább autókkal a többi városba is. Betlehembe délután fél négyre érkezett meg a Láng, amit hívek már előkészített gyertyákkal és fáklyákkal vártak. Amint a Lángot hozó kocsi behajtott a Béke tér szélére, egy férfi leugrott róla, átrohant a téren és meggyújotta a gyertyákat. Sokan az ortodox templomi viaszgyertyákon adták tovább a Szent Lángot, amiből még mi is kaptunk.

Bár nem minden csoportunkkal tudjuk éppen a legszentebb napokat a Szentföldön tölteni, a jó hír, hogy a húsvét üzenete minden nap megtapasztalható, és akik ezt a Szentföldön a saját szemükkel látták, azok hazatérve tanúságot tehetnek róla, hogy a Szent Sír azóta is üresen áll.

Ferences Média, 2025