Február 3–6. között tartotta választókáptalanját a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány. Ennek apropóján beszélgettünk Orosz Lóránt atyával, a helyszínt biztosító Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely igazgatójával, aki jó szívvel ajánlja más rendeknek, lelkiségi mozgalmaknak vagy egyházi társulatoknak is tanácskozásaik megtartására ezt a szent helyet.

Mikor tartotta a ferences rendtartomány az első káptalanját Mátraverebély-Szentkúton?

Nem rögtön káptalannal kezdtünk, hanem egy úgynevezett „gyékényes káptalannal” (consilium plenarium), ami tulajdonképpen egy kibővített tanácskozást jelent, ahol nincs döntési vagy választási kényszer; inkább közös gondolkodásról, testvéri együttlétről szól. Ha jól emlékszem, ez 2017 körül lehetett. Az épületet 2015-ben adták át, így nagyjából 2017 óta használjuk rendszeresen ilyen célra.

Miért éppen ez a hely lett kiválasztva? Milyen szempontok játszottak szerepet a döntésnél?

Az egyik nagyon praktikus szempont az volt, hogy a résztvevők egy helyen tudjanak maradni. Korábban, még a rendszerváltás előtt – az akkori politikai légkörben – érthető okok miatt a káptalanokat gyakran egy-két nap alatt lebonyolították, például a Margit körúton. Nem volt szálláslehetőség, így a testvérek Esztergomból vagy Pasarétről beutaztak, majd hazamentek a káptalan ideje alatt is. Emiatt a közösség könnyen „szétesett”. A rendszerváltás után kezdtek el többnapos káptalanok kialakulni. Amikor elkészült az ottani kolostor, sokáig Szeged adott otthont ezeknek, éppen azért, mert elég messze volt ahhoz, hogy ne utazzanak haza a résztvevők. Később, amikor elkészült Szentkút, szinte magától értetődő volt, hogy ezt a lehetőséget használjuk ki. Nem volt különösebb vita erről: adott volt egy alkalmas hely, amely jól működött.

Mit jelent egy kegyhely számára az, hogyha egy rend idehozza a káptalanját?

Először is érdemes tisztázni, mi maga a káptalan. Ez a tanácskozás egy szerzetesközösség életének átfogó áttekintése: választások lebonyolítása, statútumok alkotása, szabályozás, nagyobb jelentőségű ügyek eldöntése, de mindenekelőtt lelki reflexió. A testvérek közösen górcső alá veszik, milyen lelki és emberi állapotban van a közösség, és hogyan illeszkedik az egyházi környezetbe, ahol működik. A káptalan egyszerre jogi és lelki esemény, de ideális esetben elsősorban lelki. A közösségek életében ez a legfőbb döntéshozó testület, de nem folyamatosan működik: háromévente ül össze, majd visszaadja a rendes kormányzást a provinciálisnak és tanácsának.

Mivel ez egy mélyen lelki esemény, nagyon nem mindegy, milyen közegben történik. Szentkút ebből a szempontból ideális: nincs zavaró környezet, a legközelebbi település három kilométerre van, gyönyörűek a természeti adottságai, és maga a hely kegyhely, vagyis szent tér. Ez nem garancia mindenre, de erős lelki alapot ad. Számunkra pedig öröm, hogy otthont adhatunk ezeknek az eseményeknek. Tudjuk, mennyire fontosak, és jó látni, hogy a közösségek profitálnak a hely adottságaiból – ahogyan mi is abból, hogy szolgálhatjuk őket.

Volt már érdeklődés más rendek, közösségek részéről?

Igen. Például a piaristák és az egyházközségi nővérek tanácskoztak már itt, és a szociális testvérek részéről is volt érdeklődés, bár utóbbi végül időpont-egyeztetési okok miatt nem valósult meg. Bízunk benne, hogy ez a kör a jövőben még bővülni fog.

Milyen pluszt ad a résztvevőknek, hogy nem egy városi konferenciaközpontban, hanem egy kegyhelyen vannak együtt?

Nagyon sokat. Különösen a laikus vagy női rendek számára fontos, hogy itt állandó szentmise van, nem kell külön papot keresni. Rendszeres gyónási lehetőség, szentségimádás, több kápolna, tér az egyéni imádság számára – mindez adott. A zsolozsmába is be lehet kapcsolódni. Emellett nincsenek zavaró külső hatások. Lehet sétálni, beszélgetni, elvonulni. Egy káptalan idején ezek a séták gyakran kulcsfontosságúak: ilyenkor zajlanak a mélyebb, személyesebb beszélgetések. Erre itt húsz hektárnyi terület áll rendelkezésre. A spirituális és a természeti környezet együtt segíti a közös munkát.

Milyen közösségeknek lehet különösen alkalmas Szentkút?

Elsősorban szerzetesi közösségeknek, lelkiségi mozgalmaknak, harmadrendeknek, egyházi társulatoknak. Nem kizárólag katolikus közösségeknek: alapvetően nyitottak vagyunk minden olyan csoport felé, amely erkölcsileg belefér ebbe a közegbe. Az elmúlt tíz-tizenegy évben nem volt komoly konfliktusunk ezen a téren. Ritkán előfordult, hogy egy-egy csoportnak inkább nemet mondtunk, de ezek kivételes esetek voltak.

Mi az, amit Szentkút kifejezetten adni tud más bevett helyekhez képest?

Őszintén szólva azt, amit egy Mária-kegyhely adni tud: a szentkúti Szűzanya itt van. Természetesen vannak helyek, amelyek jobban megközelíthetők, vagy más adottságokkal rendelkeznek, de Szentkút csendje, természeti környezete és lelki atmoszférája egyedi egységet alkot. Ami még mindenképpen a hely előnye, hogy a templomunk fűtött: a fűtés hiánya korábban más helyszíneken komoly nehézséget okozott. És ezen a ponton talán fontos még megemlíteni azt is, hogy a környék kiváló kirándulási lehetőségeket kínál. A káptalanoknak gyakran van kirándulónapjuk, és innen könnyen elérhető a Mátra, Hollókő, Ipolytarnóc vagy akár a Felvidék. Kulturális és természeti programok egyaránt szervezhetők, és ebben is szívesen adunk ötleteket.

A technikai feltételek mennyire adottak? Szállás, étkezés, termek?

A kegyhely eleve vendégfogadásra van berendezkedve. A résztvevőknek nem kell az étkezéssel, szállással, takarítással külön foglalkozniuk – erre megvannak a munkatársaink. Van konferenciaterem és kisebb csoportos beszélgetésekre alkalmas helyiségek is. Szálláskapacitás tekintetében: a hotelben 27 egyágyas szoba van, a Csend Háza további 8 szobát kínál, az apartmanházakban pedig 15 apartman található (összesen 30 szoba). Így körülbelül 65–70 főt tudunk egyágyas elhelyezésben fogadni, emellett vannak többágyas, hálótermi lehetőségek is.

Hogyan határoznád meg a „káptalanturizmus” fogalmát?

Ez a konferenciaturizmus egy nagyon speciális formája. Olyan eseményekről van szó, amelyeknek különleges – főként spirituális – igényei vannak. Káptalant lehet bárhol tartani, de nem mindegy, hogy a helyszín kiválasztásánál ezek a szempontok mennyire kapnak hangsúlyt. Mi ezt a lelki dimenziót szeretnénk erősíteni.

Hogyan tudnak jelentkezni azok a rendek, rendi vezetők, akik itt szeretnék tartani a káptalanjukat?

A szentkut.hu honlapon, a Kapcsolatok menüponton keresztül. Munkatársaink a szállás, az étkezés és a lelki programok szervezésében is teljes körű segítséget nyújtanak. Komoly érdeklődés esetén személyes bejárást is javaslunk, és az árakat mindig egyénileg alakítjuk ki.

***

Ádám Rebeka Nóra
Fotók: Andrei Iv; Mátraverebély-Szentkút, Nemzeti Kegyhely
Ferences Média 2026