Muharay Elemér (1901–1960) színész–néprajzkutatóról írt életrajzi könyvet Varga Kamill OFM Hajtapusztától a színházak világáig – Muharay Elemér élete és munkássága címmel. A színész és Kamill testvér is Jászberény városából, Hajtapusztáról származnak, ahol a mai napig őrzik a lakosok a népművelő emlékét és a vidék szellemi kulturális örökségét. A könyvet a XXXIII. Csángó Fesztiválon mutatták be augusztus 9-én, amelyért a szerző a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség Muharay-díjában részesült.
Muharay Elemér (született Vendel) a Jászberényhez tartozó Hajtapusztán látta meg a napvilágot 1901-ben. Apja néptanító volt, de szerény telkük nem tudta eltartani a hatgyermekes családot, ezért vasúti alkalmazott lett. Sokat költöztek, ami megnehezítette Elemér gyerekkorát, iskoláit megszakításokkal végezte. Ennek ellenére kitűnő tanulmányi eredményei voltak, majd elvégezte a Bolváry–Mattyasovszky-féle filmszínész- és rendezőiskolát 1922-ben. Pályakezdőként a Ganz-gyárban dolgozott, de élt Németországban és Franciaországban is, ahol elmélyült benne a népi kultúra ismerete és szeretete, és elkötelezte magát a hazai színjátszás megújítására.
Varga Kamill OFM szerzetesi hivatása mellett elkötelezetten foglalkozik helytörténeti kutatással, fő kutatási területe a ferences rend története, illetve a Jászság helytörténete és néprajzi értékei. Muharay Elemért a Jászberény-Hajtapuszta című könyv írásakor ismerte meg a helység történetén keresztül. Úgy véli, Muharaynak elévülhetetlen érdeme, hogy élő közösségeket szervezett a kisebb-nagyobb településeken, illetve hogy a néphagyományok megőrzésére buzdította az idősebb és fiatalabb generációkat. Ő indította el a népi színjátszást és a néptáncmozgalmat, amelynek országszerte máig tartó eredményei vannak. Munkásságából kirajzolódik, hogy hasonló elképzelései voltak a néptánc és a színjátszás területén, mint amelyet Bartók Béla és Kodály Zoltán végzett a népzenével. Számos olyan színpadi darabot és mesejátékot írt, amelyekben gazdagon megjelentek népdalok, táncok és népi hagyományok. Utolsó művét, a Gyöngyös Gyöngyi szép szerelmét 1959-ben vitte színpadra Kodály Zoltán zenei közreműködésével – a daljátékot a gyöngyösi szabadtéri színpadon négyezer néző előtt mutatták be, köztük ott volt Kodály is.
***
A könyv megvásárolható a jászberényi Jász Múzeumban és a helyi Líra Könyvesboltban.
***
Nyáry Borbála
Fotók: Trió FM Facebook, Varga Kamill OFM
Ferences Média 2025
