Kedves Jótevőnk, Barátunk, Testvérünk!

Az idei év végén hálát adunk a Szent Év kegyelmeiért, a zarándoklatokért, hitbeli megújulásokért, valamint – a Naphimnusz lelkületével – áldjuk az Urat önmagáért, egymásért és az egész teremtett világért.

Elérkeztünk az éveken át tartó „Nagy Ferences Centenárium” utolsó szakaszához: 2026-ban Szent Ferenc atyánk boldog átmenetére, tranzitusára emlékezünk.

Minden 800. évforduló az assisi szent életének egy olyan eseményére irányította figyelmünket, amely egyszerre vitt közelebb keresztény hitünk titkához és adott személyes életünkben is támpontot, bátorítást. A Regula jubileuma (2023. november 29.) az Evangéliumban követésére hívó Jézushoz vont közelebb, minket magunkat is evangéliumi életre ösztönözve. A grecció-i karácsony (2023. december 25.) a megtestesülésben feltáruló isteni szeretetbe merített, hogy merjük az egyszerű és szegény emberségben felfedezni az Istent. A stigmatizáció ünnepe által (2024. szeptember 17.) Ferenc stigmáiban Jézus sebeit érintettük, hogy a magunk sebeit az Úr szeretetével tudjuk, akarjuk hordozni. 2025 folyamán a Naphimnuszt hallgatva, énekelve tanultuk, tanuljuk a teremtés misztériumát, s ezzel helyünket a teremtett világban.

2026-ban Szent Ferenc atyánk tranzitusát szemléljük. Átmenet ez, amely Jézus Krisztus „átmenetéből” nyeri fényét. Abból a titokból, hogy a Fiú átment e világon, majd az isteni szeretetet megmutatva – s minket magával ragadva – a passión és halálon át az Atyához megy. Átmenet ez, amely bevilágíthatja mindnyájunk életének kicsi és nagy átmeneteit. Ferenc tranzitusa tanúságtétel arról, hogy az Úr átmenete a mi életünk és halálunk valósága is lehet. Bevilágítja életünket: születésünktől a halálig – egyik életszakaszból a másikba. Bevilágítja kapcsolatainkat: amikor meghaladjuk egónk határait, odafordulunk a másikhoz vagy elfogadjuk tisztelettel a másik személyét, aki felénk lép.

Az Úr átemenete Ferenc tranzitusa által azt a reményt élteti bennünk, hogy ami békétlenség, háború és gonoszság, az elmúlik bennünk és körülöttünk, s arra vagyunk hivatva, hogy „az új ég és az új föld” legyen otthonunk, azaz átmenjünk a régiből az új életbe. Röviden szólva: a húsvét titkával járja át emberi mivoltunk minden átmenetét.

Karácsony közeledtével hálát akarunk adni az „egyedül jó” Istennek mindazért, amiben részünk volt – „jó és rút időért” egyaránt. Különösképp hálát adunk a szerzetesközösségünkbe érkező új hivatásokért és a ferences küldetéshez csatlakozó új munkatársakért, testvérekért.

Kedves Jótevőnk, Barátunk, Testvérünk! Hálás szívvel köszönjük ezúton is minden támogatását, amellyel lehetővé tette, hogy betölthessük hivatásunkat, és hogy segíteni tudjunk a rászorulóknak. A Jótevőinkért bemutatott szentmiséken Önért is imádkozunk.

Áldott karácsonyt és békés új évet kívánok Önnek és szeretteinek a magyarországi ferencesek nevében,

fr. Berhidai Piusz miniszter provinciális