Augusztus 11-én Assisi Szent Klárát ünnepli az egyház és a ferences család. Ferenc és Klára szülővárosában idén is gazdag a lelki és közösségi programok kincsestára, amellyel a zarándokokat várják: az ünnepek egyszerre idézik fel Klára szentségét és hívnak a konkrét szolidaritás gyakorlására is.

A kenyérszaporítás csodája

Klára – Ferenchez hasonlóan – szenvedélyes szeretettel szerette és követte Krisztus szegénységét. Celanói Tamás és Klára szenttéavatási peranyaga több alkalommal is megemlíti, hogy Klára „alamizsnaként jobban szeretett kenyérdarabokat, mint egészeket kapni” (KlPer), mert ezek jobban tükrözték az általa annyira áhított evangéliumi szegénységet.

Az életrajz, amelyet Celanói Tamás írt Kláráról, elbeszél egy történetet, amelyet aztán a szentté avatási per tanúi is megerősítenek. Egy alkalommal a klarissza nővérek monostorában pusztán egyetlen kenyeret találtak, az étkezés idejének közeledtével pedig ételt kellett tenni a nővérek asztalára. Klára azt kérte, vágják ketté a kenyeret: az egyik felét küldjék el Ferenc testvéreinek, a másikat pedig tartsák meg a monostorban, és – a nővérek létszámának megfelelően – vágják ötven darabra. A nővér, akit megbízott ezzel, „megkockáztatta azt a megjegyzést, hogy ahhoz, hogy ilyen falatka kenyérből annyi darabot ki lehessen hozni, Krisztus régi csodáinak megújítására volna szükség.” Klára töretlenül bízott abban, hogy ha az Úrban bízik, Ő majd gondoskodik róla, és így szólt az aggodalmaskodó nővérhez: „Lányom, csak tedd meg, amit mondok neked.« A nővér engedelmeskedett tehát, Klára pedig „sietett buzgó fohászait leányaiért Krisztus trónusa elé küldeni. És íme, a kicsiny kenyér a szétosztó nővér kezében az isteni gondviselés ajándékából folyvást nagyobbodott, s utoljára a monostor valamennyi lakója megkapta a maga illendő részét.” (CÉKl 15)

A jó ma is megsokasodik

Ahogy Klára nem vonakodott megosztani azt a keveset, amijük volt, úgy Assisi közössége is egy konkrét jótékonysági cselekedet megtételére hívja az ünneplőket. A Klára napjához kapcsolódó adománygyűjtés is a fent leírt csoda jegyében zajlik majd: egy helyi pékség felajánlásából kenyereket készítenek – a megvásárlásukból befolyt összeget a Mondo X közösség számára ajánlják fel, amely – többek között – mezőgazdasági munkán keresztül segíti szenvedélybetegek felépülését és rehabilitációját. Így történhet meg ma is, hogy a felajánlott jó megsokszorozódik, akárcsak a kenyér Assisi Szent Klára imádságára.

A kiindulópont: San Damiano

A San Damiano-templom Ferenc és Klára életében, hivatásában is meghatározó jelentőségű hely volt. A Poverello itt hallotta szólni Krisztust a keresztről: „Ferenc, menj, állítsd helyre hajlékomat, mely, mint látod, összedőléssel fenyeget”, ez a szentély is egyike volt azoknak, amelyeket saját kezével újított fel. És ez a templom lett Klára szerzetesi életének középpontja is. Celanói Tamás életrajzában így tanúskodik: „Mennyei Jegyese szerelméért ennek a parányi monostornak börtönébe zárkózott Klára szűz. Amíg csak élt, itt rejtőzött a világ háborgásai elől, és itt tartotta kemény fegyelemben testét. Ebben a sziklaodúban fészkelt az ezüstgalamb, itt szülte világra a szüzek közösségét, itt alapította meg szent monostorát, és itt vetette meg alapját a Szegény Úrnők Szerzetének. A bűnbánat rögös útját járva, itt emésztette fel testi erejét, itt hintette el a tökéletes igazságosság magvait, és bátor előrehaladásával itt mutatott ösvényt az őt követőknek.” (CÉKl 10)

Többnapos ünneplés Assisiben

Az assisi ünneplés augusztus 7-én veszi kezdetét egy háromnapos lelkigyakorlattal (triduummal), amelyet Michele Pini OFM, az alvernai közösség tagja vezet. Augusztus 10-én késő este a Szent Klára boldog halálára emlékező imavirrasztás vezeti be az ünneplőket a másnapi, ünnepi liturgikus események sorozatába. Augusztus 11-én, Assisi Szent Klára ünnepén zsolozsmával, szentmisével adnak hálát Szent Klára életéért és hivatásáért. Aznap este egy művészeti installáció bemutatására is sor kerül a szentély kerengőjében: Rossella Vasta képzőművész ötven darab, a kereszt jelével díszített kenyeret készített terrakottából, emlékezve Klára kenyércsodájára és szokására, amely szerint a kenyeret mindig a kereszt jelével áldotta meg.

Szent Klára élete ma is meghívás arra, hogy merjünk radikálisan bízni Isten gondviselésében. Rejtett élete és az, ahogy a leghétköznapibb dolgokban is bizalommal fordult Istenhez, emlékeztet mindazok csendes Krisztus-követésére, akik nem a reflektorfényben, hanem Isten szavát csendben hallgatva és tettekre váltva építik Isten országát.

***

Kámán Veronika
Képek forrása: Visitassisi.it, clarissemonteluceperugia.org
Ferences Média 2025