A világ minden ferences, kapucinus és minorita templomában megemlékeznek október harmadikán vagy negyedikén Szent Ferenc haláláról. A rendalapító 1226. október 3-án az assisi Porciuncula-kápolnában adta vissza lelkét a Teremtőnek. Azóta ünnep Szent Ferenc tranzitusa, vagyis az átköltözése a földi életből a mennyei hazába.
Mindszenty nélkül más lenne a közös huszadik századi történelmünk, de „az önmagunkról, politikai nemzetünkről alkotott önképünk is szegényebb lenne” – jelentette ki Áder János köztársasági elnök szeptember 30-án a zalaegerszegi ferences templomban, a bíboros születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján.
Zalaegerszeg nagyon sokat köszönhet Mindszenty Józsefnek, aki a két világháború között negyed századig volt a település plébánosa. Többek között ő építette a város Jézus Szívéről nevezett ferences templomát és kolostorát, illetve telepítette le a barátokat a megyeszékhelyen. A hitvalló bíboros születésének 120. és az egerszegi ferences templom felszentelésének 85. évfordulója alkalmából kiállítást rendeztek be a templom toronyszobájában, melyet szeptember 30-án 17 órakor Áder János köztársasági elnök nyit meg. A 16 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Konkoly István püspök és Magyar Gergely ferences provinciális celebrálja.
Az Európai Mária-kegyhelyek Konferenciája (Máriás Háló), amely tíz éve jött létre, az akkori lourdes-i püspök, Jacques Perrier kezdeményezésére, szeptember 19. és 21. között Rómában tartotta közgyűlését. A szervezet munkájában az alapítók szándéka szerint eddig országonként egy kegyhely vehetett részt, tőlünk a görög katolikus Máriapócs. A mostani ünnepi alkalomra azonban meghívták az Európán kívüli nagy búcsújáróhelyek igazgatói mellett Mátraverebély-Szenkút képviselőit is, és a magyarországi római katolikus nemzeti kegyhelyet a Máriás Háló teljes jogú tagjává választották.
A szentföldi kusztódia a Közel-Keleten tevékenykedő háromszáz fős ferences provincia elnevezése. Legfőbb feladatuk a szent helyek őrzése, a zarándokok fogadása. A hétszáz éves múltra visszatekintő kusztódia történetében először fordul elő, hogy vezetője, a kusztos Indiába látogat.
Fájdalmas Anya ünnepéhez kapcsolódva rendezték meg az idén is Sümegen a ferences kegyhely főbúcsúját, melynek főcelebránsa ezúttal az egyházmegye főpásztora, Márfi Gyula érsek volt. A szertartásra ez évben is sok gyalogos zarándok érkezett, és határon túlról, még Horvátországból is jöttek búcsújárók.
A ferencesek pasaréti templomában szeptember 22-én, a 11 órai szentmise keretében teszi le örök fogadalmát Piatrik Pió ferences testvér, vagy ahogy a renden belül szokás mondani, ekkor veszi ki a fiatal szerzetes örökfogadalmát Magyar Gergely provinciális, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány vezetője.
Tíz esti alkalomra és egy hétvégi lelkigyakorlatra hívják a ferencesek a hivatásukat kereső 16 és 40 év közötti férfiakat. Nemcsak azokat várják, akik a papi vagy a szerzetesi életállapot iránt érdeklődnek, hanem mindenkit, aki felelősen akar dönteni élethivatását illetően, és segítséget szeretne kapni érett, felnőtt kereszténnyé válásához.
A terézvárosi Szent Család Plébánia ifjúsági színtársulata szeptember 23-án, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel, (vagyis a tízes szentmise után) Szent Ferenc, Isten lovagja c. darabját adja elő a Tamás Alajos Közösségi Házban. A kb. 1 órás színdarab Ferenc életútját követi végig ifjúkorától megtéréséig és Isten melletti elköteleződéséig. Az előadásra mindenkit szeretettel várunk.
Hathatósabb kiállást vár Izrael Államtól a szentföldi római katolikusok egyik vezető tisztségviselője amiatt, hogy az utóbbi időben vandál támadások érték egyebek között a keresztény szent helyeket az országban.Pierbattista Pizzaballa, a ferences rend szentföldi vezetője, úgynevezett kusztosa az AP-nek adott interjúban aggodalmának adott hangot a zsidók és keresztények viszonya miatt. Mint mondta, a különböző vallású hívek és vezetőik rendszerint egymást vádolják, de leginkább a tudatlanság okolható a jelenségért.
A gyöngyösi ferences templom hagyományos Fájdalmas Anya-búcsúját szeptember 23-án tartják, melyre határon innen és túlról sok település népviseletbe öltözött fiataljai érkeznek, és hozzák el saját templomuk hordozható Mária-szobrát. A 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisét és szentbeszédet Palánki Ferenc püspök mondja.
Az Egyház számára napjainkban hatalmas kísértést jelent a tömegkultúra. Jézus sokak szívében egészen feledésbe merült; úgy tűnik, a gyermek élettelen. A helyzet súlyos, de nem reménytelen. Csak kell hozzá egy Szent Ferenc – véli Zatykó László ferences testvér. Az Ars Sacra fesztivál kapcsán folytatott beszélgetésben arra kerestük a választ, mi az, ami a piaci igények diktálta tömegkultúra világában, a kortárs művészet befogadási nehézségével szembesülve, mi jogosíthat fel mégis a reményre.
A jelentős uniós segítséggel megújult Szeged-alsóvárosi ferences kolostorban látogatóközpont nyílik szeptember 19-én 11 órakor. Az ünnepségen fellép az esztergomi ferences gimnázium fiúkórusa, beszédet mond Magyar Gergely tartományfőnök, Barna Gábor néprajzkutató és Hölvényi György egyházügyi államtitkár. A látogatóközpontot Kiss-Rigó László megyéspüspök áldja meg.
A ferences templomok oltárai gyakran ábrázolják azt a híres jelenetet, amikor Assisi Szent Ferenc a történelemben bizonyíthatóan először megkapta a keresztre feszített Krisztus szögek ütötte sebeit. A stigmatizáció, vagyis Szent Ferenc sebei ünnepét – (szeptember 17.) – XI. Benedek, az első domonkos rendi pápa engedélyezte még a 13. században. Ez a nap a világ minden ferences templomában jeles ünnep.





