Elmélkedések advent vasárnapjain a ferences testvérekkel.

Ferences Média, 2021

Ferences Média, 2021

Szász Zsombor OFM elmélkedése október 19. szentjéről, a ferences Alkantarai Szent Péterről.

„Amikor egy mai keresztény önmegtagadást gyakorol, akkor érdemes arra úgy gondolni, mint a szabadságunkért való küzdelemre. Lehet, hogy nem úgy kell gyakorolni az önmegtagadást, mint Alkantarai Szent Péter, de az biztos, hogy gyakorolnunk kell!”

Ferences Média, 2021

A Szentendrei Ferences Gimnázium új tornacsarnokának október 6-i avatásán tanárokkal, öregdiákokkal, közéleti szereplőkkel beszélgetett Szerdahelyi Csongor. A műsor a Katolikus Rádióban október 10-én hangzott el.

Ferences Média, 2021

Pio atya Francesco néven, kisbirtokos szülők hét gyermeke közül a negyedikként született az olaszországi Pietrelcinában 1887. május 25-én. Már kisgyermekként részt vett a gazdaság körüli munkában. A bárányok őrzése közben gyakran látott egy szakállas szerzetest, aki adományokat gyűjtött. A kisfiú elhatározta, ő is olyan szerzetes lesz, akinek szakálla van. Szívesen időzött az Angyalok Királynéja-templomban, amikor egyedül volt, a rózsafüzért imádkozta.

Pio atyáról Piatrik Pió OFM elmélkedését osztjuk meg:

kép: ofm.org
Szöveg forrása: Magyar Kurír
Ferences Média, 2021

Harsányi István, a Ferences Rendtartomány korábbi főépítésze augusztus 20. alkalmából magas állami kitüntetésben részesült. A kitüntetettel a Katolikus Rádióban augusztus 25-én Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

Ferences Média, 2021

A pasaréti templom és a Pasaréti tér egységes építészeti stílusába illeszkedő Pasaréti Közösségi Ház nemcsak a plébániát, hanem az egész környéket gazdagítja remek programkínálatával. A Ház igazgatójával, Ugron Évával a Katolikus Rádióban hangzott el beszélgetés.

Ferences Média, 2021

Rendkívüli körülmények között tartották meg a Kisebb Testvérek Rendje választókáptalanját júliusban. A magyar provincia vezetője Katolikus Rádióban augusztus 8-án számolt be az eseményről, Szerdahelyi Csongor műsorában.

Ferences Média, 2021

Választókáptalant tartott a kisebb testvérek rendje júliusban. A járvány miatt tavalyról idén nyárra átkerült, és Manila helyett Rómában tartott kéthetes eseményről Szerdahelyi Csongor kérdezte Urbán Erik erdélyi provinciálist. A Katolikus Rádióban július 25-én elhangzott műsor ott meghallgatható.

Ferences Média, 2021
fénykép: www.3szek.ro

Dobszay Benedek ferencessel a gyermekvédelem időszerű kérdéseiről Szerdahelyi Csongor beszélgetett a Katolikus Rádióban 2021. június 27-én.

Dobszay Benedek OFM a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája Gyermek- és Emberi Méltóság Védelmi Munkacsoportjának szerzetesi kísérője.

Ferences Média, 2021

Történetek Szent Antalról, amelyeket még nem biztos, hogy ismerünk. Hagyományok, amelyek ünnepéhez köthetők. Attribútumai, amelyek igazán mély jelentést hordoznak. Mindezekről Varga Kapisztrán OFM osztja meg gondolatait.

Ferences Média, 2021

A járvány visszaszorulásával újra érkeznek a zarándokok. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely vezetőjével, Orosz Lóránt ferencessel Szerdahelyi Csongor beszélgetett a Katolikus Rádióban június 10-én.

Ferences Média, 2021

A rubinfogadalmas szatmári irgalmas nővér április 10-én, 96 éves korában hunyt el. Saját szavai szerint még kóbor apáca is volt, majd 41 éven naponta 400 főre főzött az esztergomi ferences gimnázium konyháján. Tanárok, diákok egyaránt szívükbe zárták a kedves, törékeny csupa szív nővért. Rá emlékezett a Katolikus Rádió június 6-án.

Júniusban induló sorozatunkban megemlékezünk a ferences szentekről és boldogokról, olyanokról is, akik kevésbé ismertek, de rendünk számára fontos a történetük.

Szent Ágnes édesapja I. Ottokár cseh király, anyja Konstancia, III. Béla királyunk leánya volt. Hatalomra törő apja, aki minden eszközt megengedettnek tartott arra, hogy a német birodalomtól minél függetlenebbé tegye országát, a kis Ágnest afféle sakkfiguraként ide-oda mozgatta jellemtelen politikai játékainak sakktábláján. Először eljegyezte a gyermeket a sziléziai herceg, Henrik egyik fiával. Nagy szerencse és kegyelem volt ez Ágnes számára, mert így elkerülhetett a prágai udvarból. Ágnest jövendő férje édesanyjának, a későbbi Szent Hedvignek gondjaira bízták, aki a trebnitzi cisztercita nővérek kolostorában helyezte el őt. Ez a kolostor volt Hedvig legkedvesebb alapítása, s az a három év, amit Ágnes ezeknél a magasan művelt nővéreknél töltött, döntő hatással volt egész életére.

Amikor Ágnes jegyese egy vadászaton szerencsétlenül járt, a kislányt hazavitték Prágába, és egy időre a premontrei nővérekre bízták Doksonyban. Közben a becsvágyó apa új, politikailag még előnyösebb kapcsolatot keresett. Elígérte Ágnest II. Frigyes császár trónörökösének, a későbbi VII. Henrik királynak, és nevelésének befejezésére Ausztriába küldte a Babenbergek udvarába. Hamarosan azonban ürügyet keresett és talált ennek az eljegyzésnek a fölbontására is, hiszen lányáért most már a hatalmas angol király, III. Henrik, valamint maga — az időközben megözvegyült — II. Frigyes császár versengett. Mit sem törődve immár felnőtt leánya ellenkezésével, aki mindenáron szerzetesnő akart lenni, eljegyezte őt a császárral. Mielőtt azonban az esküvőre sor kerülhetett volna, 1230- ban váratlanul meghalt Ágnes apja, Ottokár, s ekkor a pápa, IX. Gergely segítségével Ágnesnek sikerült rávennie Frigyest, hogy adja vissza szabadságát.

A huszonöt éves hercegnő egy pillanatot sem késlekedett: királyi öltözetét durva darócra cserélte föl, s Prága város peremén, a nyomornegyedben keresett magának egy kis házat. Bizonyára Boldog Hedvig példája nyitotta föl szemét az elkényeztetett királyi gyermeknek, hogy már korán észrevette azt a minden képzeletet fölülmúló társadalmi igazságtalanságot, ami a különböző osztályokat elválasztotta egymástól, s ami arra késztette Assisi Szent Ferencet és Klárát is, hogy elhagyják szüleik előkelő városi otthonát. Őket követte a cseh hercegkisasszony is.

Atyja halála után hamarosan minoriták érkeztek Prágába. Ágnes rávette testvérét, Vencel királyt, hogy építtessen nekik kolostort (és Szent Jakab tiszteletére templomot) közvetlenül a kis ház közelében, ahol lakott. A minorita testvérek között két német is volt. Az egyik Wormsból származott, nevét nem tudjuk, a másik Kuttenbergi Theoderick volt. Ők tanították Ágnest, és beajánlották Szent Klárának, aki csakhamar olyan szívélyes viszonyba került vele, hogy a ,,lelke felének” mondta. Négy, szeretettől sugárzó levél maradt ránk, melyeket Ágneshez intézett. Egy klarissza kolostor alapításáról és megerősítéséről van bennük szó. Szent Jakab temploma mellett létesült a kolostor, s Klára öt nővért küldött közvetlenül maga mellől. 1234- ben Ágnes átvette a kolostor irányítását.

A kolostor körül csakhamar kórházak és árvaházak, menhelyek és lepratelepek egész koszorúja létesült. A gazdagok közül is sok harmadrendi csatlakozott hozzájuk vagyonukkal és munkaerejükkel. Különleges jelentőségű lett egy kórház-alapítása, melyben az ápolói munkát volt keresztes vitézek vették át. Ezek „Keresztes Lovagok a Vörös Kereszttel” néven szervezetbe tömörültek, s Ágnes gazdag alapítvánnyal látta el őket. A hercegnő szerény otthonából hamarosan egész városnegyed lett, melyben Ágnes három templomot is építtetett: Szent Ferenc, Mária Magdolna és Borbála tiszteletére.

Ágnes kolostora olyan vonzerőt jelentett, hogy II. Ottokár legidősebb leánya, valamint a legelőkelőbb nemesi családokból 12 leány kérte a fölvételét. Hamarosan újabb és újabb kolostorokat tudtak alapítani. Ezekben a kolostorokban úgy tartották a szegénységet, mint az Assisi melletti San Damianóban Szent Klára körül. A nővérek, akik gyermekkorukat többnyire fényűzésben és bőségben töltötték, új életet kezdtek: kemény vezeklésben és a legteljesebb szegénységben táplálták, ápolták és gondozták a szegényeket, Krisztus legdrágább testvéreit. Ágnes a családja iránt is megőrizte nagy szeretetét. Ha a szükség úgy kívánta, erélyesen és okosan közbe tudott lépni ügyeiket támogatva. Halála előtt nem sokkal békét szerzett Vencel király és lázadó fia, Ottokár között.

Hetvenhét éves korában, 1282. március 2-án halt meg. 1930-ban a régi Jakab-templomban megtalálták a sírját. Boldoggáavatási perét 1936-ban újrakezdték, miután XI. Pius még könyvtáros korában a milánói Ambrosiana könyvtárban megtalálta az ügyre vonatkozó legfontosabb okmányokat. De mint egykor a huszita háborúk, később a II. világháború akadályozta meg az eljárás befejezését. Ágnes kolostorai egészen 1782- ig, II. József szekularizációs rendeletéig megmaradtak. Szentté avatását II. János Pál pápa végezte el 1989. november 12-én.

Forrás: katolikus.hu
Ferences Média, 2021

Sienai Szent Bernardin mauzóleuma L’Aquilában, az ő nevét viselő csodálatosan szép bazilikában található. 2009-ben súlyos földrengés pusztított a városban, a bazilika is megrongálódott, de a felújítások nyomán már látogatható. Varga Kapisztrán atyával mi is felkereshetjük, ha meghallgatjuk a Katolikus Rádióban október 17-én elhangzott műsort.

Fotó Walla Bernadett

Ferences Média, 2021

Ferences Média, 2021

Februárban jelent meg az Acta Pintériana – a Ferences Kutató Tanárok Tudományos Körének folyóirata – hetedik száma. A folyóirat indulásáról, céljairól és a szerkesztői feladatokról Kámán Veronikával és Bagyinszki Ágostonnal beszélgettünk.

Ferences Média, 2021

Az esztergomi születésű művészettörténész március 15-én Széchenyi-díjban részesült. A Ferences Világi Rend tagjáról az esztergomi ferences házfőnökkel Szerdahelyi Csongor beszélgetett a Katolikus Rádióban március 18-án.

fénykép forrása: vasarnap.hu
Ferences Média, 2021

Kövesdi Mónika muzeológus és Szpisják Péter Pál kapucinus segítségével Tata-Tóváros remek templomával ismerkedünk. Templom-tér-kép, Katolikus Rádió, 2021.03.14. Riporter: Szerdahelyi Csongor

Ferences Média, 2021