Történetek Szent Antalról, amelyeket még nem biztos, hogy ismerünk. Hagyományok, amelyek ünnepéhez köthetők. Attribútumai, amelyek igazán mély jelentést hordoznak. Mindezekről Varga Kapisztrán OFM osztja meg gondolatait.

Ferences Média, 2021

A járvány visszaszorulásával újra érkeznek a zarándokok. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely vezetőjével, Orosz Lóránt ferencessel Szerdahelyi Csongor beszélgetett a Katolikus Rádióban június 10-én.

Ferences Média, 2021

A rubinfogadalmas szatmári irgalmas nővér április 10-én, 96 éves korában hunyt el. Saját szavai szerint még kóbor apáca is volt, majd 41 éven naponta 400 főre főzött az esztergomi ferences gimnázium konyháján. Tanárok, diákok egyaránt szívükbe zárták a kedves, törékeny csupa szív nővért. Rá emlékezett a Katolikus Rádió június 6-án.

Júniusban induló sorozatunkban megemlékezünk a ferences szentekről és boldogokról, olyanokról is, akik kevésbé ismertek, de rendünk számára fontos a történetük.

Szent Ágnes édesapja I. Ottokár cseh király, anyja Konstancia, III. Béla királyunk leánya volt. Hatalomra törő apja, aki minden eszközt megengedettnek tartott arra, hogy a német birodalomtól minél függetlenebbé tegye országát, a kis Ágnest afféle sakkfiguraként ide-oda mozgatta jellemtelen politikai játékainak sakktábláján. Először eljegyezte a gyermeket a sziléziai herceg, Henrik egyik fiával. Nagy szerencse és kegyelem volt ez Ágnes számára, mert így elkerülhetett a prágai udvarból. Ágnest jövendő férje édesanyjának, a későbbi Szent Hedvignek gondjaira bízták, aki a trebnitzi cisztercita nővérek kolostorában helyezte el őt. Ez a kolostor volt Hedvig legkedvesebb alapítása, s az a három év, amit Ágnes ezeknél a magasan művelt nővéreknél töltött, döntő hatással volt egész életére.

Amikor Ágnes jegyese egy vadászaton szerencsétlenül járt, a kislányt hazavitték Prágába, és egy időre a premontrei nővérekre bízták Doksonyban. Közben a becsvágyó apa új, politikailag még előnyösebb kapcsolatot keresett. Elígérte Ágnest II. Frigyes császár trónörökösének, a későbbi VII. Henrik királynak, és nevelésének befejezésére Ausztriába küldte a Babenbergek udvarába. Hamarosan azonban ürügyet keresett és talált ennek az eljegyzésnek a fölbontására is, hiszen lányáért most már a hatalmas angol király, III. Henrik, valamint maga — az időközben megözvegyült — II. Frigyes császár versengett. Mit sem törődve immár felnőtt leánya ellenkezésével, aki mindenáron szerzetesnő akart lenni, eljegyezte őt a császárral. Mielőtt azonban az esküvőre sor kerülhetett volna, 1230- ban váratlanul meghalt Ágnes apja, Ottokár, s ekkor a pápa, IX. Gergely segítségével Ágnesnek sikerült rávennie Frigyest, hogy adja vissza szabadságát.

A huszonöt éves hercegnő egy pillanatot sem késlekedett: királyi öltözetét durva darócra cserélte föl, s Prága város peremén, a nyomornegyedben keresett magának egy kis házat. Bizonyára Boldog Hedvig példája nyitotta föl szemét az elkényeztetett királyi gyermeknek, hogy már korán észrevette azt a minden képzeletet fölülmúló társadalmi igazságtalanságot, ami a különböző osztályokat elválasztotta egymástól, s ami arra késztette Assisi Szent Ferencet és Klárát is, hogy elhagyják szüleik előkelő városi otthonát. Őket követte a cseh hercegkisasszony is.

Atyja halála után hamarosan minoriták érkeztek Prágába. Ágnes rávette testvérét, Vencel királyt, hogy építtessen nekik kolostort (és Szent Jakab tiszteletére templomot) közvetlenül a kis ház közelében, ahol lakott. A minorita testvérek között két német is volt. Az egyik Wormsból származott, nevét nem tudjuk, a másik Kuttenbergi Theoderick volt. Ők tanították Ágnest, és beajánlották Szent Klárának, aki csakhamar olyan szívélyes viszonyba került vele, hogy a ,,lelke felének” mondta. Négy, szeretettől sugárzó levél maradt ránk, melyeket Ágneshez intézett. Egy klarissza kolostor alapításáról és megerősítéséről van bennük szó. Szent Jakab temploma mellett létesült a kolostor, s Klára öt nővért küldött közvetlenül maga mellől. 1234- ben Ágnes átvette a kolostor irányítását.

A kolostor körül csakhamar kórházak és árvaházak, menhelyek és lepratelepek egész koszorúja létesült. A gazdagok közül is sok harmadrendi csatlakozott hozzájuk vagyonukkal és munkaerejükkel. Különleges jelentőségű lett egy kórház-alapítása, melyben az ápolói munkát volt keresztes vitézek vették át. Ezek „Keresztes Lovagok a Vörös Kereszttel” néven szervezetbe tömörültek, s Ágnes gazdag alapítvánnyal látta el őket. A hercegnő szerény otthonából hamarosan egész városnegyed lett, melyben Ágnes három templomot is építtetett: Szent Ferenc, Mária Magdolna és Borbála tiszteletére.

Ágnes kolostora olyan vonzerőt jelentett, hogy II. Ottokár legidősebb leánya, valamint a legelőkelőbb nemesi családokból 12 leány kérte a fölvételét. Hamarosan újabb és újabb kolostorokat tudtak alapítani. Ezekben a kolostorokban úgy tartották a szegénységet, mint az Assisi melletti San Damianóban Szent Klára körül. A nővérek, akik gyermekkorukat többnyire fényűzésben és bőségben töltötték, új életet kezdtek: kemény vezeklésben és a legteljesebb szegénységben táplálták, ápolták és gondozták a szegényeket, Krisztus legdrágább testvéreit. Ágnes a családja iránt is megőrizte nagy szeretetét. Ha a szükség úgy kívánta, erélyesen és okosan közbe tudott lépni ügyeiket támogatva. Halála előtt nem sokkal békét szerzett Vencel király és lázadó fia, Ottokár között.

Hetvenhét éves korában, 1282. március 2-án halt meg. 1930-ban a régi Jakab-templomban megtalálták a sírját. Boldoggáavatási perét 1936-ban újrakezdték, miután XI. Pius még könyvtáros korában a milánói Ambrosiana könyvtárban megtalálta az ügyre vonatkozó legfontosabb okmányokat. De mint egykor a huszita háborúk, később a II. világháború akadályozta meg az eljárás befejezését. Ágnes kolostorai egészen 1782- ig, II. József szekularizációs rendeletéig megmaradtak. Szentté avatását II. János Pál pápa végezte el 1989. november 12-én.

Forrás: katolikus.hu
Ferences Média, 2021

Sienai Szent Bernardin mauzóleuma L’Aquilában, az ő nevét viselő csodálatosan szép bazilikában található. 2009-ben súlyos földrengés pusztított a városban, a bazilika is megrongálódott, de a felújítások nyomán már látogatható. Varga Kapisztrán atyával mi is felkereshetjük, ha meghallgatjuk a Katolikus Rádióban október 17-én elhangzott műsort.

Fotó Walla Bernadett

Ferences Média, 2021

Ferences Média, 2021

Februárban jelent meg az Acta Pintériana – a Ferences Kutató Tanárok Tudományos Körének folyóirata – hetedik száma. A folyóirat indulásáról, céljairól és a szerkesztői feladatokról Kámán Veronikával és Bagyinszki Ágostonnal beszélgettünk.

Ferences Média, 2021

Az esztergomi születésű művészettörténész március 15-én Széchenyi-díjban részesült. A Ferences Világi Rend tagjáról az esztergomi ferences házfőnökkel Szerdahelyi Csongor beszélgetett a Katolikus Rádióban március 18-án.

fénykép forrása: vasarnap.hu
Ferences Média, 2021

Kövesdi Mónika muzeológus és Szpisják Péter Pál kapucinus segítségével Tata-Tóváros remek templomával ismerkedünk. Templom-tér-kép, Katolikus Rádió, 2021.03.14. Riporter: Szerdahelyi Csongor

Ferences Média, 2021

Egy kis somogyi faluból az esztergomi ferences gimnáziumba, onnan a sorkatonai szolgálat után az esztergomi szemináriumba vezetett az útja Berta Tibornak. Negyedszázada katonalelkész, Ferenc pápa őt nevezte ki Bíró László utódjának a tábori püspökség élére.

Ferences Média, 2021

Katolikus Rádió, 2021.02.28.
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
Fénykép: Lambert Attila / Magyar Kurír

Mit tanult a „jó palócoktól” és a ferencesek nélküli, de ferences hagyományú vidéktől a Budapesten felnőtt fiatal pap? Sajgó Szabolcsot, aki 1976-77 között volt Szécsényben káplán, Szerdahelyi Csongor kérdezte. Elhangzott: 2020.02.09.

Csákváron Gerendai Sándor plébánossal, a ferences világi rend tagjával beszélgetett a vasárnapi mise után Szerdahelyi Csongor. Katolikus Rádió, 2021. január 31.

Történetükről, működési sajátosságairól és az Eucharisztikus Kongresszusra való készülésükről Lukovits Milán ferencessel, a Mária Rádió igazgatójával Szerdahelyi Csongor beszélgetett. Elhangzott: Katolikus Rádió, 2021. 01. 29.

Pió atya és Jókai Mór. Franka és sorkatonaság. Minderről szó volt a Kocsis István plébánossal készült beszélgetésben, amely a Katolikus Rádióban január 24-én hangzott el. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor.

Ferences Média, 2021

A gyönyörűen megújult bodajki kegytemplommal és „kimagasló” plébánosával ismerkedhettünk meg a a Katolikus Rádió január 10-én elhangzott műsorában.

Ferences Média, 2021
fénykép: https://www.bodajkikegyhely.hu/

A móri templom kapucinus szentjeiről és a kapucinus habitus rejtett zsebeiről is beszélt a Katolikus Rádióban Szpisják Péter-Pál..

Templom-tér-kép, 2020.01.10.

Elhangzott a Katolikus Rádióban január 6-án és 7-én. Riporter: Szerdahelyi Csongor

Ferences Média, 2021

Ez szerencsére már „csak” történelem. László atya a nyolcvanas évek második felében oroszlánként, illetve a kígyó okosságával küzdött egy hazaárulással vádolt rendtársáért. II. rész. Katolikus Rádió, 2021. január 3. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor

Ez szerencsére már „csak” történelem. László atya a nyolcvanas évek második felében oroszlánként, illetve a kígyó okosságával küzdött egy hazaárulással vádolt rendtársáért. I. rész. Katolikus Rádió, 2020. december 27. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor

A ferencesek főépítésze, Harsányi István négy és fél évtizedig szolgálta a rendet. Nyugdíjba vonulása alkalmából hangzott el vele beszélgetés a Katolikus Rádióban 2020. december 27-én. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor