„Legyetek örvendezők a reménységben, béketűrők a nyomorúságban, állhatatosak az imádságban.” (Róm 12,12)
A Jóistenbe vetett bizalommal adjuk hírül, hogy
ferences szerzetes, pap, életének 84. évében, 2026. március 5-én elhunyt.
Miklós atya 1942. augusztus 8-án született Budapesten, Pasaréten. Édesapja dr. Szendrei Miklós jogtanácsos, édesanyja Rotharidesz Edit történelem, művészettörténet és latin szakos tanár. Heten voltak testvérek. Iskolai tanulmányait a Pasaréti Általános Iskolában, majd a Toldy Ferenc Gimnáziumban végezte, ahol betegség miatt egy évet ki kellett hagynia. Saját bevallása szerint ezt a lemaradást soha nem tudta igazán behozni. Felvételét a ferences rendbe először 1961-ben kérte, de a létszámkorlát és az akkoriban kötelező tanári végzettség hiánya miatt jelentkezését elutasították. Egy évig dolgozott, miközben Máté Teodóz atyától hittant és latint tanult. Ennek eredményeképpen felvették a győri Hittudományi Főiskolára. Itt szentelték pappá 1967-ben. Ezt követően először Gyömörén, majd Tatabányán szolgált káplánként összesen 14 évig. Utána négy évig Nagyigmándon volt plébános. 1984-ben ismét kérte felvételét a ferences rendbe. 1985. szeptember 7-én öltötte magára Szent Ferenc atyánk ruháját Esztergomban. Papként is nagy alázatossággal kezdte meg szerzetesi életét, azt mintegy átformálva Szent Ferenc szellemében, és vált még inkább az imádság emberévé. Első fogadalmát 1986. szeptember 6-án, örökfogadalmát pedig 1989. szeptember 5-én tette le John Vaughn miniszter generális kezébe Pasaréten. 1986-tól Esztergomban volt prefektus, majd Pasarétre került templomigazgatónak. A későbbiekben lelkipásztorként szolgált Gyöngyösön, Szécsényben és a budai Országúti Plébánián.
Megjelölte őt Krisztus alázatának és szenvedésének misztériuma, Vele találkozott a napi szentmisében, az Ő irgalmát közvetítette sokak számára a szentgyónásban és a lényegre figyelő meghallgatásban. A betegségével való küzdelem egész életét végigkísérte, de gyengeségeit, szenvedését nagy türelemmel és alázattal hordozta, abból erőt és megértést merítve mások szolgálatára. Mindebben végig kísérője volt derűje és sajátos, legendás humora. Így vált sokak keresett gyóntatójává és lelkivezetőjévé. Szolgálatát és egyéni imaéletét szellemi igényesség és a mélységek felé törekvés jellemezte. Tudatosan és példamutatóan készült a Krisztussal való nagy találkozásra, utolsó hónapját a szécsényi Betánia közösségében töltve.
Miklós atyáért 2026. március 21-én a szécsényi Ferences Templomban 10 órakor a napközi imaórát imádkozzuk, a szentmise 10:30-kor kezdődik, majd ezt követően kerül sor a temetésre a templom kriptájában.
Adj, Uram, örök nyugodalmat neki!
