Készítsetek hajlékot az Úrnak szívetekben!

Ferences emléknap: Brindisi Szent Lőrinc áldozópap és egyháztanító – július 21.

2018.07.21 Címkék:

„Istenünk, te Brindisi Szent Lőrincnek neved dicsőségére és a lelkek üdvösségére megadtad a jótanács és erősség Lelkét. Közbenjárására add meg nekünk is Szentlelked ajándékait, hogy meglássuk, mit kell tennünk és azt meg is valósítsuk. A mi Urunk Jézus Krisztus által.”

Vissza a nyitó oldalra

Brindisiben, a nápolyi királyság területén született 1559-ben. Hivatása korán jelentkezett. 16 éves korában Velencében lépett be a kapucinus rendbe. 24 évesen lett pappá. Hamarosan több rendi elöljárói tisztet töltött be, 1602-ben a rend legfőbb elöljárója lett. Az erények ápolásával együtt haladt a tudományokban való előrehaladása, annyira, hogy nemcsak hazája nyelvén, hanem francia, német, spanyol, görög, sőt héber nyelven is hirdette Isten igéjét. Rómában héber nyelven prédikált a zsidóknak, eredménnyel.
Kitűnt Szűz Mária tiszteletével; hangoztatta, hogy tudását az ő közbenjárásának köszönheti. Egy ideig a törökök elleni keresztesek tábori papja volt. Mint ilyen részt vett 1601-ben a Székesfehérvár melletti csatákban. Lovon ülve, kereszttel a kezében buzdította a sereget, mely győzelmet aratott a túlerő felett. Rendfőnöksége ideje leteltével részint mint pápai legátus, részint mint európai uralkodók követe diplomáciai küldetéseket teljesített, de közben prédikált, írta hittudományi és igehirdető műveit. Szentmiséi közben mélységesen átélte Urunk szenvedéseit, közben kiadósan siratta maga és az emberiség bűneit. Ezért az oltár szélére kendőket szoktak készíteni (ezek gyógyító erejűek voltak). Szentmiséi mind hosszabb ideig tartottak (3-4, néha több óráig), ezért azokat inkább magánkápolnában mutatta be. Münchenben egy ilyen szentmiséjén ministránsa, Rovigoi András kapucinus testvér látta, amint úrfelmutatáskor a szentostya helyén a kis Jézus jelent meg bájos gyermek alakjában, kezét a szent felé nyújtotta, közben a kápolnát nagy fényesség töltötte be.

Utolsó útja Nápoly érdekében történt. Kérték, hogy szabadítsa meg őket Osszuna herceg zsarnokságától. Betegsége ellenére vállalkozott a hosszú és veszélyes útra: Madridba, III. Fülöp királyhoz. Madridból azonban tovább kellett utaznia Lisszabon felé, mert a király ott tartózkodott. Közbenjárása eredményes
volt: a király visszarendelte Osszunát s mást tett meg alkirállyá.

Akik Lőrinc utolsó óráján mellette voltak, tanúsították, hogy arcáról békesség és boldogság áradt. Lisszabonban halt meg 1619. július 22-én.

XIII. Leó avatta szentté 1881-ben, XXIII. János pedig egyháztanítóvá tette.

„A lelki élethez két dolog szükséges: a kegyelem kenyere és az Isten szeretetének kenyere. A kegyelem azonban szeretet és hit nélkül semmi: hit nélkül ugyanis nem lehetünk kedvesek Isten előtt. A hit azonban nem verhet gyökeret Isten igéjének hirdetése nélkül; a hit a prédikációból fakad, a prédikáció krisztusi megbízatásból. Testi életünk fenntartásának biztosítása a kenyérgabona elvetése, a lelki életé: Isten igéjének hirdetése.”
/Brindisi Szent Lőrinc tanítása/

 

Forrás: Kovács Kalliszt OFM: Ferences szentek és boldogok az év minden napjára
Kép: http://www.saintsinrome.com

Ferences Sajtóközpont, 2018

Hozzászólások lezárva.