Isten Fia szegénnyé lett értünk.

Bepillantás az Acta Pintériana következő számába

2021.12.22 Címkék:

Már olvasható az https://acta-pinteriana.hu/ weboldalon a ferencesek által fenntartott ingyenes, online elérhető Acta Pintériana folyóirat legújabb lapszámának karácsonyi előzetese. A most közzé tett tanulmányok közül több is a Szentföld ferences vonatkozásait állítja a figyelem középpontjába. A teljes lapszám megjelenése 2022 elején várható.


Kázmér Miklós, az ELTE Őslénytani Tanszékének tanára és az MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoportjának tagja Grazia Tucci Jerusalem. The Holy Sepulchre. Research and Investigations (2007-2011) című monográfiáját ismerteti. A recenzált tanulmány annak a kutatásnak az eredményeit mutatja, amely 2007 és 2008 során ismétlődő helyszíni vizsgálatok révén végzett szerkezeti felmérést a jeruzsálemi Szent Sír bazilikáról, és azt tanulmányozta, hogy földrengés esetén hogyan reagálna az épület az őt érő hatásokra. A kutatást a Firenzei Egyetem munkatársaiból álló, Pietro Malesani geológusprofesszor vezetésével dolgozó csoport végezte, eredményeiket egy 2011-ben elkészült zárójelentésben foglalták össze. Mind Grazia Tucci, a monográfia szerzője, mind pedig a recenzió kiemeli: a szakterületi eredmények mellett hasonlóan fontos volt az is, hogy a kezdeményezés „megfogalmazta a három felekezet közös vágyát, hogy többet tudjanak meg erről a világörökségi épületről, és jobban védjék azt”, ily módon elősegítve a Szent Sír bazilikában szolgáló felekezetek együttműködését is.

Kázmér Miklós recenzióját Athanasius Macora OFM, a Szentföldi Ferences Kusztódia Status Quo-bizottságának titkára írása követi, amelyet Várnai Jakab OFM fordításában ismerhetünk meg és amely az előzőleg ismertetett kötetben jelent meg. Az írás részletesen elénk tárja a Szent Sír bazilikában, valamint három másik szentföldi szent helyen: a betlehemi Születés templomában, Getszemániban, a Mária sírja fölé emelt szentélyben, valamint a Mennybemenetel emlékét őrző szentélyben élő és szolgáló keresztény felekezetek együttélésének „Status Quóját”. Abdul Madzsíd szultán 1852 februárjában kelt rendelete előírta, hogy a szentélyekben „a dolgokat a jelenlegi állapotukban tartsák fenn”, és „ne vezessenek be változtatásokat” a közösen működtetett szent helyeken: ne változzanak a területeket érintő birtokviszonyok, az imádságok rendje, a fenntartás praktikus feladatai – erre a rendeletre hivatkoztak a 19. század utolsó negyedétől fogva „Status Quóként”. Athanasius Macora szemléletes példákkal mutatja be a Status Quo napjainkban is érvényes működésmódját, alapelveit, jelenlegi kihívásait, köztük a bazilika fenntartására, felújítási munkálataira gyakorolt hatását, amik közül a legutolsó az Aedicula felújítása és az azt megelőző feltáró-elemző munkálatok voltak.

Az előbbi írás fordítója, a jelenleg Jeruzsálemben élő és szolgáló Várnai Jakab OFM a szerzője annak a további tanulmánynak, amely az 1936-ban a Cenákulum mellett alapított ferences kolostor és kápolna történetét mutatja be, felvázolva a „Cenacolino” rövid történetét az alapítás idejétől kezdve az 1948 és 1960 közé eső háborús éveken és a kolostor kiürítésén át az újranyitás és az 1980-ban megkezdett felújítások folyamatáig és a jelen hozzá kötődő eseményeiig. A Cenacolino elsődlegesen azzal a céllal épült, hogy legyen egy liturgikus tér azon zarándokcsoportok számára, amelyek az Utolsó Vacsora termének közelében szeretnék ünnepelni az eucharisztiát, továbbá hogy jelezze a katolikus egyház igényét a Cenákulum tulajdonjogának visszaszerzésére.

Az előzetes tartalmazza Balázs Jeromos OFM tanulmányát is. A szerző a teremtés, a természet mint könyv metaforát értelmezi a középkor egyik legkiemelkedőbb ferences teológusa, Szent Bonaventura két műve, a Breviloquium és a Collationes in Hexaëmeron részletei alapján. Megvizsgálja, mit jelent Bonaventura teológiai látásmódjában a liber creaturae metafora, milyen módon szól hozzá a szerző a metafora körül kibontakozó intertextuális párbeszédhez, s hogy kimutatható-e nála olyan jellegzetes többlet, amely teológus-elődeihez viszonyítva egyedül őrá jellemző. A tanulmány konklúziójaként elemzi a „Két Könyv”-elmélet teológiai recepcióját a Dei Verbum kezdetű zsinati konstitúció, illetve annak 2010-ben megjelent „újraolvasása”, a Verbum Domini kezdetű dokumentum, továbbá a Laudato si’ kezdetű enciklika sorain keresztül.

Egy angol nyelvű, teljes szöveggel is elérhető írás szerzője Whitehouse Domonkos OFM, aki tanulmányában a 13. században élt ferences teológus, Petrus Iohannis Olivi Questiones in secundum librum Sententiarum című művének 57. questiójával foglalkozik. Petrus Iohannis Olivi e munkájában Étienne Tempier párizsi érseknek arra az 1277. március 7-én keletkezett határozatára reagál, amelyben a püspök elítélt 209 olyan állítást, amelyek vagy ellentétesek voltak a keresztény hittel, vagy az egyetemi hallgatók erkölcsi érzékét veszélyeztették. E kijelentések némelyikét nemcsak a manapság „szélsőséges arisztoteliánusoknak” tekintett csoport tagjai vallottak magukénak, hanem bizonyos részét látszólag Aquinói Szent Tamás is – a tanulmány által elemzett questióban Olivi vele, illetve az ő erkölcsi hiányosságot magyarázó arisztotelészi elveivel kerül szembe.

A januárban megjelenő teljes szám további tanulmányokban reflektál majd az igeteológia és a ferences hagyomány szerteágazó kapcsolataira, valamint a tanítói tekintély egyháztani szerepére.

A folyóirat honlapja: https://acta-pinteriana.hu/

 

Kámán Veronika, Bagyinszki Ágoston OFM
Ferences Média, 2021

Hozzászólások lezárva.