A Nemzeti Kegyhely: Mátraverebély-Szentkút és a napjainkban már kevésbé látogatott Búcsúszentlászló. Ez utóbbi a település nevében is évszázadokon át megőrizte a hagyományt, és gazdag történeti, legendás emlékeiben napjainkig hordozza a lovagkirály nyomait.
Mindkét búcsújáróhelyen szorosan összekapcsolódik Boldogasszony és Szent László király tisztelete.
A kötetben közreadott adott anyag két forrásból származik. Az egyik Károly Ferenc P. Barnabás ferences szerzetes összegyűjtött munkáinak feldolgozása. A második, kisebb rész Szent-Mihályi Mihály boconádi plébános, egri kanonok 1797-ben készült kisméretű füzetéből.
A könyvet a két ferences búcsújáróhely Szent László királyra visszavezetett hagyománya tartja egyben. Az egyes szakaszok mind tartalmilag, mind műfajilag színes változatosságot mutatnak. Történetírás, elbeszélés, monda, elbeszélő költemény, vallásos néprajzi adatok, imák, énekek, tanúvallomások gyógyulásokról találhatók az egyes fejezetekben.
A kötet képeinek korát, stílusát is Szent László király személye kapcsolja egybe Schmalzl Theotimus ferences testvér naiv festményeitől a templom Szent Lászlót ábrázoló oltárképén és szobrain keresztül az 1961-es Takács István, mezőkövesdi templomfestő által készített kápolna-mennyezet freskóján át a Mátraverebély-szentkúti Szent László-képig. Legalább annyira izgalmas világ, mint a szövegekben rejlő tartalom.