A lélek eledele Isten.

Szeptember 8. – Naphimnusz Műhely a Sapientián

2020.09.07 Címkék:

Ferenc pápa a szentferenci karizma tükrében | Naphimnusz Műhelyen vehetnek részt az érdeklődők szeptember 8-án, este hat órától a Sapientián. A főiskola és Bagyinszki Ágoston OFM a Fundamentális Teológia tanszék vezetője szervezésében meghirdetett eseményen az alábbi témákról lesz szó:

  • Felismerni, hogy keresztényként felelősségünk van a teremtett világért,
  • Keresni a cselekvés helyes módjait,
  • Figyelni az egyházi cselekvés teológiája szempontjaira,
  • Közösen kérni az Urat a teremtett világért és a teremtésvédelem céljaiért. 

Rövid ajánló az eseményről:

„Vajon Ferenc pápa média által kidomborított „egyházpolitikusi” profiljának és sokszor elemzett jezsuita gyökereinek a hátterében mit mondhatunk az ő névválasztásában rejlő program megvalósulásáról? Hét év után, a ferences rend által képviselt lelkiség mércéjével, hogyan összegezhetjük a jelen pontifikátus szentferenci elemeit vagy éppen hiányosságait? Lehetséges-e egyáltalán egy pontifikátus keretei közé integrálni azt az evangéliumi egyszerűséget, amellyel Assisi Szent Ferenc a maga korának pápáit (III. Ince, III. Honoriusz) szólította meg?

Egyrészt, a modern kori egyháztörténet IX. Piusztól XII. Piusz pápaságáig terjedő „piuszos” évszázadának kontrasztjában Ferenc pápa pontifikátusának három ferences vonása markánsan szembeötlő: az egyház társadalom „perifériáihoz” szóló küldetésének hangsúlyozása, valamint a „békemisszió” és a „teremtésvédelem” témáinak a kontúros előtérbe helyezése. E három hangsúly a jelen pontifikátus tanítóhivatali megnyilatkozásaiban, valamint szimbolikus kommunikációjában egyaránt megjelenik. Bár az újszerű irányvételnek vannak jelentős előzményei a XXIII. Jánostól XVI. Benedekig terjedő „zsinati pápák” vezetői profiljában is, az egyház társadalmi tanításának ilyen jellegű újrakeretezése a korábbiaknál erőteljesebben rárímel a Ferenc pápa névválasztása által megidézett szentferenci karizma hangsúlyaira. Másrészt, a párhuzamok hangsúlyozása mellett joggal kérdezhetünk rá arra is, hogy a hitelesnek tekintett középkori források tükrében kellőképpen teljes-e az a 19. századi, Paul Sabatier munkásságához köthető szekularizált Szent Ferenc képünk, amely a Poverello alakjának főleg a fenti három kiragadott vonását hangsúlyozza? A forrásokhoz való visszatérés ebben az esetben is érdekes tanulságokkal szolgálhat számunkra. A címben foglalt kérdés árnyalt megválaszolása a Naphimnusz Műhely által kezdeményezett előadás és beszélgetés legfőbb célkitűzése.”

Bagyinszki Ágoston OFM

További információ:

 

Ferences Média

Hozzászólások lezárva.