Isten Fia szegénnyé lett értünk.

Rendházak

Budai Ferences Rendház

Cím: 1024 Budapest, Margit krt. 23.
 Tel.: (1) 212-56-28; (1) 225-82-95
 E-mail: buda@ofm.hu
Házfőnök: Fr. Komáromi Előd OFM
Profil: plébániai lelkipásztorkodás, belső adminisztráció, oktatás-nevelés, kulturális tevékenység

Bővebben

A rendház története

IV. Béla király 1243-ban kolostort alapított a testvérek számára a budai várban, Szent János evangélista tiszteletére. Ez a kolostor 1443-tól 1541-ig az obszrváns testvéreké volt. Ekkor a Budát elfoglaló törökök elűzték őket. A XVI. második felében a Bosnyák Provincia atyái telepedtek meg Budán, s innét kiindulva, bejárva a környező vidékeket, vigasztalták annak népét. A török kiűzése után 1693-ban I. Lipót valamint a város Tanácsának jóváhagyásával a ferences atyák a hívek jámbor adományiból a Vízivárosban új kolostort építettek (Buda, Fő utca).

1785-ben azonban II. József rendeletére ezt a kolostort a ferences atyák átadták az Erzsébet Nővéreknek, míg ők az ágostonosok kolostorába (a mai Margit körútra) költöztek, ahol – átvéve az 1770-ben felszentelt templomot – azt a plébániai jogot is megkapták, amivel az ágostonosok 1722 óta rendelkeztek. Az akkori plébániához tartozott a tabáni Szent Katalin templom (1685-1868) és a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony templom (1785-1821) melyeket a ferences atyák láttak el. A kolostor kerti szárnyának építése 1835-ben kezdődött. 1926-ban felújították a templomot. A második világháborúban (1944-1945-ben) az épületegyüttes súlyos károkat szenvedett. A hívek adományából, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium támogatásával sikerült az épületeket 1947 végére helyreállítani s a templomot belülről kifesteni. Az újabb restaurálási munkálatok 1984-ben kezdődtek, 1987-88-ban pedig a kolostor utcai szárnyának bővítésére került sor. A templom teljes felújítása az ezredforduló idején fejeződött be.

A rendházhoz kapcsolódó intézmények:

Bezár

Budapest-Rózsadombi Domus Filialis

Cím: 1022 Budapest, Tövis u. 1/a.
Tel./Fax:(1) 438-52-50
Házfőnök: Fr. Kiss Menyhért OFM
Profil: lelkipásztorkodás, oktatás-nevelés

Bővebben

A domus története

A rózsadombi Kapisztrán Szent János templom 1948-49-ben épült fel Say-Halász Antal tervei alapján, a háborúban elpusztult Veronika utcai kápolna pótlására. Az épület az utca szintjénél magasabb emelkedőn áll, külső tömege alapján háromhajós, bazilikás elrendezésű templom, belső tere azonban osztatlan csarnok. A tartó funkciót hangsúlyos vasbetongerendák töltik be. A templomtér középső részét festett üveg álmennyezet fedi. Az oltárt a liturgiai reform követelményeinek megfelelően előbbre helyezték. Az egykori főoltár helyén áll a pasztofórium. Az oltárt a liturgiai reform követelményeinek megfelelően előbbre helyezték. A szentély hátsó falának teljes felületét Kontuly Béla nándorfehérvári diadalt ábrázoló, Kapisztrán Szent János freskója tölti ki. A templom további képzőművészeti alkotásainak készítői: Heinz Henrik, Istókovics Kálmán, Jeges Ernő, Molnár C. Pál, Pleidel János, Szilágyi János, Búza Barna, Boldogfalvi Farkas Sándor, Győri Dezső, Jálics Ernő, Kákonyi István, Metky Ödön, valamint Kontuly Béla. A mennyezeti üvegfreskók készítője Kontulyné Fuchs Erika.

A templomhoz tarozó kolostorépület és lelkipásztori központ 1993-ban készült el Harsányi István tervei alapján. A kolostorépület elkészülése tette lehetővé a “templomépítés” folytatását. Ekkor került három harang a toronyba – Szent Ferenc, Kapisztrán Szent János, és Mindszenty József tiszteletére. A kóruson elkészült egy 2 manuálos, 22 regiszteres orgona. A terasz alatti üregbe Borsody László és Urbán Teréz Szent Ferenc és a természet keramikus domborműve, az orgonaszekrények közötti homlokzati ablakba pedig Pálos Anna “A megdicsőült Krisztus” című hatalmas üvegfreskója került.

A kolostor jelenleg a Budai Ferences Rendházhoz tartó ún. domus filialis.

A rendházhoz kapcsolódó intézmények:

Bezár

Budapest-Pasaréti Ferences Rendház

Cím: 1026 Budapest, Pasaréti u. 137.
Tel.: (1) 200-26-23; (20) 823-24-22
Házfőnök: Fr. Fejes Antal OFM

Profil: plébániai lelkipásztorkodás, oktatás-nevelés, rendi nevelés, kulturális és szociális tevékenység

Bővebben

A rendház története

Már 1929-től működött itt egy kis rendház a Margit körúti ferences plébánia fíliájaként. A Szilfa utcában volt a kápolna, amely a templom megépítése után kultúrház lett. A templom és kolostor épületegyüttese Rimanóczi Gyula neves építészmérnök tervei alapján 1933-1934-ben épült fel Páduai Szent Antal tiszteletére. Az elkészült templomot 1934-ben Szent Antal napján Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás esztergomi érsek szentelte fel. A rendházat 1934. októberében vették használatba a testvérek. 1940-től itt működött a Ferences Missziók ügyvezetősége, itt készültek a missziós újságok, kiadványok. 1945-46-ban a misszió céljaira a Csévi utcai kerítés helyén egy földszintes szárny épült, amely derékszögben a főépülethez csatlakozott. A hangulatos kolostori udvar középre Borsos Miklós Szent Ferenc szobrot készített díszkúttal együtt. 1968-ban a Ferences Hittudományi Főiskola Pasarétre költözött ezért a kolostorépületre emeletráépítés történt. A templom és kolostor felújítása az 1980-as években Harsányi István és Vladár Ágnes építészmérnökök tervei alapján történt meg. Ekkor alakították ki a szentély új liturgikus terét, valamint a szentély alatti hittantermet. A templom orgonája 2004-ben készült el.

A rendházhoz kapcsolódó intézmények:

Bezár

Budapest-Pesti Ferences Rendház

Cím: 1053 Budapest, Ferenciek tere 9.
Tel.: (1) 317-33-22; Fax: (1) 317-39-70

 

Házfőnök: Fr. Tokár János OFM

 

Profil: lelkipásztorkodás

Bővebben

A rendház története

Az kolostor alapítása 1250 és 1260 közé tehető. A rendházat 1443-ban IV. Jenő pápa a szalvatoriánus provincia testvéreinek adta át, akik egészen 1689-ig éltek itt. A mohácsi csata után, amikor Buda a török kezére került az épület elpusztult. A török kiűzése után a testvérek visszatértek, majd I Lipót 1690-ben megígért támogatásával új kolostor építésébe kezdtek. Az új rendház 1738-ra készült el. Az első templom szintén a 13. században épült itt, a vértanúságot szenvedett domonkos Szent Péter tiszteletére. A török időkben a templomot mecsetté alakították. A testvérek visszatérése után Szent Péter apostolt, majd 1711-ben Alkantarai Szent Pétert tették meg a templom védőszentjévé. Az eredeti épület romjaira 1727 és 1743 között olasz barokk stílusban új templomot emeltek, melynek tornya azonban csak egy évszázad múlva készület el.

1781-ben II. József a kolostorépület kétharmad részét elvette. Az 1838-as nagy pesti árvíz idején a rendház menedékhelyül szolgált. 1858-ban a kolostort megújították, majd 1876-ban lebontották és helyére a ma is fennálló épületet emelték. 1920 után Pozsonyból ide költözött át a Mariana Provincia tartományfőnöksége. A rendházat 1950-ben államosították, a templomi szolgálat ellátását pedig az egyházmegyés papságnak adták át. Bár a testvérek közül többen a kommunista diktatúra alatt is itt dolgoztak, a barátok a kolostort hivatalosan 1990-ben vehették ismét birtokba. Az elmúlt 40 év alatt az épületegyüttest több lépésben felújították, melynek során a templomban új orgonát építettek.

A rendházhoz kapcsolódó intézmények:

Bezár

Esztergomi Ferences Rendház

Cím: 2500 Esztergom, Bottyán J. u. 10.
Postacím: 2501 Esztergom, Pf. 50.
Tel.: (33) 510-290; Fax: (33) 510-291

E-mail: esztergom@ofm.hu

Házfőnök: Fr. Lovász Rajmund OFM

Profil: oktatás-nevelés, lelkipásztorkodás, szociális gondozás

Bővebben

A rendház története

A ferences jelenlét Esztergomban történelmi jelentőségű, hiszen nagy valószínűséggel ebben a városban volt a Kisebb Testvérek első hazai alapítása még Szent Ferenc életében (1225-1226), és ez a kolostor volt az első magyar rendtartomány székhelye és névadója (Provincia Strigoniensis). A középkori források páratlan módon fejezik ki egyedülálló voltát, amikor nobile monasteriumnak (nemes monostor) nevezik.

Az első házat, amely valószínűleg a város szélén állt, a IV. Béla által emelt új kolostor és templom váltotta fel (nagyjából a mai rendház és templom helyén) – a Segítő Szűz Máriának és Szent Erzsébetnek szentelve (1235-1240) –, ahová „ünnepi pompával, fehér zászló alatt lettek bevezetve” a testvérek. A tatárjárás után újjáépített templomot a Segítő Szűz tiszteletére emelték, s IV. Béla király – feleségével és fiával – ezt választotta temetkezési helyül (1275). A XV. század derekán obszerváns ferencesek lakják már a rendházat. Itt jött létre a rend első magyar főiskolája (studium generale), s a XV. század utolsó évtizedeiben itt élt és tanított két hitszónok, Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát, akiknek prédikációs kötetei Európa-szerte ismertek voltak. 1520-ban itt lépett a rendbe a kiváló hadvezér, a később kalocsai érsek, Tomori Pál is.

Miután az épületet a török elpusztította (1544), a város felszabadulását (1686) követően láttak hozzá új építéséhez Széchényi György prímás érsek támogatásával. 1717-re nagyjából elkészült a Szent Anna tiszteletére épült templom és rendház. 1775-ben a ferencesek átvették a megszüntetett jezsuita rend gimnáziumát, amelynek vezetését 1809-ben a bencéseknek adták át. 1875-ben a rendház egy emeletes épülete új részekkel bővült, eleinte bosnyák teológusnövendékek részére. A XX. század elején merült
fel annak ötlete a Szűz Máriáról nevezett Provinciában, hogy olyan középiskolát hozzanak létre, amely képes ellátni érettségivel a rendbe jelentkező fiatalokat. Így jött létre 1928-ban először internátus, majd 1931- től nyilvános iskola bentlakásos diákok számára. Az első érettségi vizsgákra 1939-ben került sor. A több új résszel bővült intézményt 1948- ban államosítják, s csak 1950-ben éled újjá a Kapisztrán Provincia fenntartásában. A korábban Szent Antalról nevezett kollégium 1959-től Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Diákotthon néven működik. El nem múló érdeme az itt tevékenykedő testvéreknek és a velük együtt dolgozó más rendhez tartozó vagy civil tanároknak és dolgozóknak, hogy számos papi és szerzetesi hivatást érleltek a kommunista diktatúra idején. Az intézmény további bővítése során 1986-ban készült el az új iskolaépület, ahol 1998 óta 6 és 4 évfolyamon 10 osztályban kb. 300-350 diák tanulhat.

Jelenleg a rendházban élő testvérek az iskolában és kollégiumban folyó oktató-nevelő munkát végzik, valamint a templomhoz kötődő lelkipásztori feladatokat látják el. A rendházzal és kollégiummal egy fedél alatt szociális otthon is működik, amely többek között az idős és beteg testvérek számára nyújt megfelelő ellátást.

A rendházhoz kapcsolódó intézmények:

Bezár

Gyöngyösi Ferences Rendház

Cím: 3200 Gyöngyös, Barátok tere 2.
Tel./Fax:(37) 311-971

Házfőnök: Fr. Szabó József OFM

Profil: plébániai lelkipásztorkodás, kulturális értékek megőrzése, szociális-oktatási- és nevelési tevékenység

Bővebben

A rendház története

Az első ferencesek megtelepedése a városban az 1300-as évek elejére tehető. A templom legrégibb részei, valószínűleg a Bénffy család jóvoltából, már a 14. század során elkészültek. Az obszerváns ferencesek gyöngyösi konventje a 15. század elején keletkezhetett. A kolostor építtetése Szécsényi Farkas Tamásnak és utódainak tulajdonítható. Bár az épületegyüttest 1526-ban feldúlták, a rendház a török uralom alatt is fennállt, mivel a rendtagoknak oltalomlevelekkel sikerült biztosítaniuk nem csupán fennmaradásukat, de viszonylag szabadabb tevékenységüket is a nehéz időkben, mely nemcsak a környék, hanem a távoli, török hódoltsági területek katolikusainak lelki gondozását is jelentette. A török kiűzése után a 18. században a templomot és a kolostort nagyban átépítették, kibővítették. Az épület ekkor kapta meg ma is látható végleges alakját. A rendháznak nagy szerepe volt a Salvatorianus Provincia értékes műveltségi anyagának és könyvgyűjteményének megőrzésében. II. József szekularizációs törekvéseit, a testvérek plébánosi feladatokkal való megbízásával sikerült elkerülni. A 20. század elején a kolostor a Salvatoriánus Provinciától a Kapisztrán tartományhoz került. Ezekben az évtizedekben az épületegyüttest többször pusztította tűzvész., majd a II. világháború idején lövedékek rongálták meg. 1950 és 1990 között a kommunista diktatúra döntése nyomán a ferences testvérek helyett világi papok látták el itt a lelkipásztori szolgálatot. Az épületegyüttes felújítása 1990 óta folyik.

A rendházhoz kapcsolódó intézmények:

Bezár

Mátraverebély-Szentkúti Ferences Rendház

Cím: 3077 Mátraverebély-Szentkút 14.
Tel.:(32) 471-559

 

Házfőnök: Fr. Kálmán Peregrin OFM

 

Profil: lelkipásztorkodás

Bővebben

A rendház története

A kegyhelyének eredete visszanyúlik Szent László király uralkodásáig (1077-1095). A néphagyomány szerint, a moldvai kunokkal harcoló uralkodóra egy felderítő útja során rátörtek ellenségei, aki a veszedelem láttán megsarkantyúzta lovát, átugratta az előtte tátongó szakadékot. Tovarohanó lovának patkói nyomán fakadtak volna a völgy forrásai.

A Szűzanya első szentkúti megjelenése és a Szentkút-völgyben lévő forrás vize által történt első csodás gyógyulás ideje ma már pontosan nem határozható meg. Az 1714-ben lejegyzett írás szerint egy mátraverebélyi pásztor néma gyermekével a völgyben őrizte az állatokat. A néma fiú megszomjazott és vizet keresett. Ekkor megjelent neki a Boldogságos Szűzanya a fák lombjai között és egy mélyedésben felcsillanó forrásra mutatott. A fiú lehajolt, ivott a vízből és nyomban utána édesapja után kiáltott. Az apa meglepődött néma gyermeke kiáltásán, eléje szaladt és álmélkodva kérdezte, hogy mi történt. A fiú örömtől sugárzó arccal mesélte a látomást és mutatott a forrásra. Az édesapa mélyítette ki a gödröcskét, és így alakult ki a bővizű szent kút. Valószínű, hogy 1100 körül történt ez a csodás gyógyulás.

1258-ban Szentkút az apostoli Szentszéktől már búcsús engedélyt kapott. Szentkút neve okmányban „ad fontem Vereb”, „verebi forrás” néven 1290-ben bukkan fel először. Vereb Péter erdélyi alvajda 1370 tájékán rendezi a környéket, a völgyben utat vágatott, a sziklákat áttörette, a források vizének árkot ásatott. A mátraverebélyi kolostor pálos atyái és testvérei kísérték a zarándok csoportokat ide a kegykúthoz. 1540-ben Szentkút is török kézre kerül. A török uralom alatt nehéz idők jártak a kegyhelyen is. Amikor a törökök hangulata kicsit enyhült, kezdetek idemerészkedni a hívek. Eleinte tiltották, később viszont adót szedtek a búcsúsoktól. A gyöngyösi ferences barátok körmenetet is szerveztek egy régi írás szerint. A török uralom után fellendült a búcsújárás. 1772-ben költöztek ide a ferencesek, és építették tovább a kolostort, búcsússzállásokat, a Lourdes-i barlangot, kálváriakápolnát és ők látták el a lelki gondozást.

1756-63 között épült a mai kéttornyú templom Almásy János kegyúr és a búcsúsok adományából. A kegyszobor a Szűzanyát ábrázolja karján a kis Jézussal, balkezében a királyi jogarral. Valószínűleg a pásztói ciszterci atyák menekítették ide még a török időkben. A templom képeit Hollós Endre és Stoffek Albin festette. Az 1930-as évek során ismét nagyarányú építkezések folytak a területen. A szerzetesrendek feloszlatásától mintegy negyven éven át az Esztergomi Egyházmegye papsága látta el a kegyhely lelkipásztori szolgálatát. VI. Pál pápa 1970-ben „Basilica Minor” rangra emelte a templomot, és teljes búcsút engedélyezett az év minden napjára. A Magyar Katolikus Püspöki Kar a zarándokhelyet 2006-ban Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította.

A rendházhoz kapcsolódó intézmények:

Bezár

Nagyszőlősi Ferences Rendház

Cím: UA-90300 Vinohradyv, vul. Borkanjuka 3-5.,
Ukrajna Postacím: 4951 Tiszabecs, „Postán maradó” vagy „Poste Restante”
Tel./Fax: +38/3143-26338

E-mail: nagyszolos@ofm.hu

Házfőnök: Fr. Magyar Gergely OFM

 

Profil: missziós lelkipásztorkodás, szociális tevékenység, magyar kulturális örökségvédelem

Bővebben

nagyszolosi_ferencesek

A rendház története

Az első ferencesek a 15. század végén telepedtek meg Nagyszőlősön a Perényi család bíztatására. Egy hagyomány szerint Kapisztán Szent János csontjait a mohácsi vészt követően itt őrizték. A testvéreket 1558-ban elüldözték, kolostorukat lerombolták. A második alapításra 1668-ban került sor ismét a Perényi család ösztönzésére. A ma is látható „régi” kolostor és templom egy tűzvészt követően a 18. század második felében épült. 1900-ban az addig szalvatoriánus kézben lévő épületegyüttes a kapisztránus testvérekhez került, akik azonban a trianoni határrendezés után a Csehszlovákia területén újjáalakult szalvatoriánus tartománynak adta azt át. 1930-ban a „régi” kolostor az egyházközség tulajdonába került, ezután pedig már csak egy ferences testvér szolgált Nagyszőlősön.

A ferences élet 1989-ben indulhatott meg ismét a városban. Ekkor Paskai László bíboros prímás érsek közreműködésével három kapisztánus testvér érkezett Nagyszőlősre, megalapítva a Kárpátaljai Ferences Missziót. Rendházként egy családi házat vettek birtokba a belváros szélén. Lelkipásztori és szociális feladatukat nem csak a városban, hanem 100 kilométeres körben indították meg, elsősorban magyarok lakta településeken. A misszió életében fontos mérföldkő volt, amikor 1996-ban II. János Pál pápa a Munkácsi Apostoli Kormányzóság püspökévé szentelte Majnek Antal fernces testvért, a központ korábbi vezetőjét, akit később a megalakuló Munkácsi Egyházmegye megyéspüspökévé rendelt. A ferences misszió domusa 2000-ben rendház rangot kapott. A jelenleg is működő kolostorépület bővítése 2007-ben indul meg, és várhatóan több évig el fog tartani. A rendház védőszentje (a nagyszőlősi plébániatemplomtól eltérően) Angyalos Boldogasszony.

A rendházhoz kapcsolódó intézmények:

  • Nagyszőlősi Ferences Plébánia, Verbőc
  • Nagyszőlősi Lelkigyakorlatos Ház
  • Feketeardói Plébánia, Csepe
  • Királyházi Plébánia
  • Nevetleni Plébánia, Aklihegy
  • Tiszaújlaki Plébánia

Bezár

Sümegi Ferences Domus Filialis

Cím: 8330 Sümeg, Szent István tér 7.
Tel.:(87) 352-983 Fax:(87) 550-069

Házfőnök: Fr. Reisz Pál OFM

Profil: lelkipásztorkodás, lelkigyakorlat-vezetés

Bővebben

A rendház története

A ferences testvéreket Gróf Széchenyi György veszprémi püspök 1649-ben hívta Sümegre Szakolcáról és Szécsényből. Számukra 1652-kolostort is építtetett. A templomot 1654. szeptember 29-én szentelték fel Sarlós Boldogasszony és Szent Ferenc tiszteletére. 1689-ben a kolostor a Szalvatorianus Tartománytól a Mariana Provinciához került. A templomot, mint kegyhelyet 1699-től kezdve ismerik el, egy akkor történt csodás gyógyulás után. A rendházat püspöki kezdeményezésére 1724-ben bővíteni kezdték, ekkor építették meg a második emeletet. A templom 1733-ban orgonát is kapott, melyet 1913-ban átépítettek. A tornyot 1743-ban emelték, ez azonban 1816-ban, egy viharban, erősen megrongálódott, kijavítására 1838-ban került sor. 1950-től 1989 júniusáig a kegyhelyet a veszprémi egyházmegye látta el. A kolostor legutóbbi jelentős felújítása a testvérek visszatérése után, az 1990-es években kezdődött meg.

A rendházhoz kapcsolódó intézmények:

Bezár

Szegedi Ferences Rendház

Cím: 6725 Szeged, Mátyás tér 26.
Tel.: (62) 442-384; (20) 823-12-67
Fax: (62) 442-384

E-mail: szeged@ofm.hu

Házfőnök: Fr. Werheim Mátyás OFM

 

Profil: plébániai lelkipásztorkodás, rendi nevelés, hajléktalangondozás, kulturális tevékenység

Bővebben

A rendház története

Szeged első ferences kolostora 1301-ben Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére épült fel a város „Palánknak” nevezett részében, melyet azonban a törökök 1541-ben leromboltak. A 15. században egy másik kolostor épült az obszervánsok számára. A hagyomány szerint, ezt a kolostort maga Mátyás király alapította 1469-ben, az építkezés befejezését viszont már a hívek adományából fedezték. A templomépület felszentelésére 1503-ban került sor. A törökök a rendház épületét 1526-ban felégették, de a hívek kérésére 1531-ben mégis engedélyezték annak felújítását. Az épületegyüttes mai formájában, a következő évszázadban épült ki a jótevők adományaiból. A ferencesek sokat dolgoztak a török megszállás alatt. A plébániai feladatokat nemcsak a városban, hanem annak környékén is ellátták. Ennek köszönthető, hogy a nép megőrizte katolikus hitét. A csanádi püspök 1648-ban Jászberényi Gáspárt a kolostor házfőnökét általános helynökévé nevezte ki. Ettől fogva 50 éven át a szegedi házfőnök gyakorolta a Csanádi Egyházmegyében a helynöki feladatokat. A 19. század végétől az épület állagának megóváshoz egyre nagyobb figyelmet kellett fordítani az épület talajvíztől való védelmére. Az elmúlt 100 évben erre többféle kísérlet született. A templom berendezését a pécsi asztalos testvérek 1937-ben teljesen felújították, majd ezt követően 1947-ben a kolostor egy része is megújult.

1950-től a lelkipásztori feladatokat a Szeged-Csanádi Egyházmegye papjai látták el, az épület nagy részében pedig szociális otthon működött. A testvérek 1989 őszén települtek ismét vissza a városba. Ezt követően indult meg az épületegyüttes felújítása, mely még napjainkra sem fejeződött be. A plébániai feladatok ellátásán túl 1991-óta a kolostor növendékházként is működik.

A rendházhoz kapcsolódó intézmények:

Bezár

Szentendrei Ferences Rendház

Cím: 2000 Szentendre, Áprily Lajos tér 2.
Tel.:(26) 500-723

 

Házfőnök: Fr. Kovalcsik Cirill OFM

Profil: oktatás-nevelés, lelkipásztori kisegítés

Bővebben

A rendház története

Az iskola elődjeként már az 1946-tól működött a városban egy gimnázium, a Római Katolikus Egyházközség fenntartásában. Az államosítás folyományaként az oktatás 1948-tól az iskola csendőrlaktanyából átalakított épületében folyt. A szerzetesrendek feloszlatása illetve korlátozása során a Kapisztrán Tartományára 1950. szeptember 9-én bízták az oktatást. A korai időkben az itt tanító tanárok jó része egyéb szerzetesrendekből került át. Időközben, a tanulók számának növekedésével, az épületet többször átalakították, bővítették (1956, 1963, 1980, 1993-1994). Az iskola kezdettől fogva koedukált, 1994-óta két 6 és egy 4 évfolyamos osztállyal működik. A gimnázium mellett 1994-óta domus filialis működik, melyet 1997-ben rendház rangra emeltek.

A rendházhoz kapcsolódó intézmények:

Bezár

Szécsényi Ferences Rendház

Cím: 3170 Szécsény, Haynald Lajos u. 9.
Tel.: (32) 370-076; (20) 823-16-44
Fax: (32) 370-357

E-mail: szecseny@ofm.hu

Házfőnök: Fr. Berhidai Piusz OFM

Profil: plébániai lelkipásztorkodás, rendi nevelés, kulturális tevékenység

Bővebben

A rendház története

Az első kolostor és a templom építésére XXII. János pápa 1332-ben kiadott engedélye alapján, Szécsényi Tamás erdélyi vajda adományaiból került sor. A kolostor a 15. században, a szinte folyamatos építkezések során bővült. Ebben az időszakban a kolostorépület több esetben is kárt szenvedett, hol tűzvész, hol a husziták által. A 16. – 17. században a kolostor életét – ahol ekkor már, a rend szigorúbb ágát képviselő obszervéns testvérek életek – a török megszállás és a protestánsokkal való összetűzés zavarta meg. A kolostor mai formáját leginkább az 1715-ös tűzvész utáni újjáépítés határozta meg. A barokk templom- és kolostorbútorzat nagy része is ekkor készült el. Az itt élő testvérek következő nagy megpróbáltatása II. József nevéhez fűződik, aki szerzetesi életüket rendeletei által erősen korlátozta. A II. világháborúban a templom és a torony erősen megrongálódott. A kolostor 1950-ben, a szerzetesek elhurcolása nyomán, 40 évre szerzetesek nélkül maradt. A plébániát ebben az időszakban az esztergomi főegyházmegye papjai vezették. A templom legutolsó felújítása 1976-ban fejeződött be, a kolostorépület renoválása pedig a ferences testvérek visszatérése után kezdődhetett meg.

A rendházhoz kapcsolódó intézmények:

Bezár

Szombathelyi Ferences Rendház

Cím: 9700 Szombathely, Szent Erzsébet tér 1.
Tel.:(94) 311-689

 

Házfőnök: Fr. Rácz Piusz OFM

Profil: plébániai lelkipásztorkodás, nevelés

Bővebben

A rendház története

A régi konventet Kálmán győri püspök 1360-ban a városon kívül egy kórházból alakíttatta át. A kolostor 1541-ben a reformáció áldozata lett. A tönkrement rendházat és templomot 1633-ban újították fel majd 1635-ben felszentelték. A templom berendezéséhez (főoltár, a Szűz Mária- és Szent Ferenc-oltárok) gróf Batthyány József adományai is hozzájárultak. A városban 1715-ben tűz pusztított, amely a tornyot fölégette, azonban a templom és a rendház sértetlen maradt. A konvent déli szárnya 1730-ban épült. 1770-től a testvérek már a városi gimnáziumában is elláttak hittanári és lelkivezetői feladatokat, 1817-ben pedig a városi börtönében siettek a rabok lelki segítségére. A város első óvodáját egy ferences testvér: P. Csepy Dömötör alapította. 1926-ban a tartomány hittudományi főiskoláját a Felvidékről ide helyezte át, amely 1950-ig működött. A teológia megtelepedésével a kolostor jelentős átalakításon esett át. Az építkezéssel 1927 júliusában lettek készen, majd 1935-36-ban a keleti szárnyat bővítették kétemeletessé. A II. világháború alatt 1945 márciusáig kb. 500 embernek nyújtott itt menedéket. 1950. június 11. éjszakáján a rendház szerzeteseit Gyöngyösre internálták. A templomi szolgálatot 1950-től 1990-ig a szombathelyi egyházmegye látta el. A rendház visszavétele után 1993-ig itt működött a Szűz Mária Tartomány központja. Az épületegyüttes időközben megújult, az utóbbi években közép- és főiskolai kollégium alakult benne.

A rendházhoz kapcsolódó intézmények:

Bezár

Zalaegerszegi Ferences Rendház

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 1.
Tel.: (92) 315-143
Fax: (92) 599-143

E-mail: zalaegerszeg@ofm.hu

Házfőnök: Fr. Ocsovai Grácián OFM

Profil: plébániai lelkipásztorkodás

Bővebben

A rendház története

A kolostort és a templomot Pehm József zalaegerszegi apát-plébános, a későbbi Mindszenty József építette a megyés főpásztor, gróf Mikes János kérésére Kotsis Iván tervei alapján. Az építkezést 1925 júniusában kezdték az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly emlékére. A szerzetesi élet 1926 őszén kezdődött meg, a templom ünnepélyes felszentelésre pedig 1927. szeptember 25-én került sor. A Jézus Szíve tiszteletére szentelt épületet 1942-ben nyilvánították plébániatemplommá. 1950-ben a rendházat elvették a rendtől, épületébe a hadkiegészítő parancsnokság költözött. A lelkipásztori szolgálatot a templomban ettől kezdve 1989-ig az egyházmegyés papság látta el. A kolostor és a templom visszavétele után az épületegyüttes több lépésben újult meg. Ennek legutóbbi szakaszában, a testvérek letelepedésének 80. évfordulójára, az orgona átépítése is befejeződött.

A rendházhoz kapcsolódó intézmények:

Bezár