Boldog ember, aki mindabban elviseli felebarátja gyarlóságát, amiben – hasonló körülmények közt – maga is kívánná, hogy elviseljék őt.

Ferences hivatás

Ferences hivatásban élőnek nevezhetjük mindazokat, akiket megigézett Assisi Szent Ferenc lelkisége, és akik erre az életformára fogadalommal kötelezték el magunkat.

A ferences hivatás, hasonlóan a többi hivatáshoz a Katolikus Egyházon belül, egy életforma, melynek követői a ferencesek. Ferences hivatásban élőnek nevezhetjük mindazokat, akiket megigézett Assisi Szent Ferenc lelkisége, és akik erre az életformára fogadalommal kötelezték el magunkat. A ferencesek igen gazdag közössége az Egyháznak. Ebben a menüpontban a ferences első rend legnagyobb közösségével, a Kisebb Testvérekkel Rendjével és hivatásával ismerkedhet meg az olvasó.

Kisebb Testvérek Rendje
Ordo Fratrum Minorum (OFM)
Közismert nevén: ferencesek

A közösségről általában

A Kisebb Testvérek Rendjét Assisi Szent Ferenc alapította, mely 1209-ben szóban, majd 1223-ban írásban is pápai megerősítést nyert. Szent Ferenc így határozza meg a testvérek hivatását: „A kisebb testvérek regulája és élete ez: kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus szent evangéliumát, és éljenek engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban”(2Regula 1,1). Az alapító lelkisége nyomán a barátok életében különleges helyet kap az „imádság és áhítat”, a testvéri élet, a minoritás (a szegénység, a „kicsinység” és a kitaszítottakkal való szolidaritás), valamint az evangelizáció. A kezdeti szabályzatot 1239-től kezdve újabb és újabb konstitúciók is kiegészítették, melyek a ferences lelkiség megélését az adott kor viszonyai között kívánták szabályozni.

A Kisebb Testvérek Rendjében szerte a világon, több mint 15 000 testvér él. A magyarországi rendtartomány létszáma 113 fő. Az országban jelenleg 14 rendházunk található: Budapesten 4 helyen, Esztergomban, Gyöngyösön, Mátraverebély-Szentkúton, Nagyszőlősön, Sümegen, Szegeden, Szentendrén, Szécsényben, Szombathelyen és Zalaegerszegen. Feladatainkat és intézményeinket tekintve közösségünk igen szerteágazó: plébániákat, iskolákat, kollégiumokat, szociális intézeteket, művelődési házakat és egyéb kulturális intézményeket tartunk fönn.

Az elköteleződés folyamata rendünkben

A rend iránt érdeklődők számára lehetőséget adunk, hogy meglátogassák rendházainkat, elbeszélgessenek egy-egy testvérrel, részt vegyenek egy-egy nagyobb rendi eseményen. Az arra alkalmasnak talált, magában hivatást érző, szabad állapotú férfi ezután (egyik rendházunkban) megkezdheti jelöltségét, melynek időtartama minimum egy esztendő.

Ezt követi az egy éves noviciátus. Az újonc az év elején szécsényi kolostorunkba költözik, megkapja rendi nevét és felölti Szent Ferenc ruháját; elköteleződése azonban még nincs. Az évet a szerzetesség és a ferencesség alapjainak tanulmányozásával tölti, sok imádságban és nagy csendességben.

A noviciátus végén a testvér egyszerűfogadalmat tehet, mely egy évre szól, s amelyet évenként újíthat meg egészen az örökfogadalomig. Az egyszerűfogadalmas évek elsősorban tanulással telnek; ilyenkor van lehetőség a teológia vagy más szak(ok) elvégzésére. A harmadik egyszerűfogadalmas év az ún. gyakorlati év, mikor tanulmányait megszakítva, a testvér belekóstol a szociális és nevelői munkába, illetve hosszabb időt ismét elvonultságban tölt.

Az örökfogadalom letétele előtt mindenki legalább háromszor tesz egyszerű fogadalmat, de a gyakorlat szerint a növendék évek inkább 6-9 évet vesznek igénybe. Ha a testvér pap szeretne lenni, szentelését örökfogadalma után, a teológiai tanulmányok végeztével kérheti.

A barátok mindennapi élete

„Nem az számít, amit a szerzetesek tesznek, hanem elsősorban az, hogy kik ők, mint az Úrnak szentelt személyek” – mondta II. János Pál pápa egy beszédében még pápaságának kezdetén. Így számunkra, magyar ferencesek számára sem az az elsődleges, milyen feladatokat látunk el hazánkban, hanem hogy Szent Ferenc lelkiségében keressük és kövessük napról-napra az Urat.

Természetesen életünkből az aktivitás sem hiányzik, a testvérek többféle területen is munkálkodnak. A teljesség igénye nélkül ezek az: oktatás-nevelés (iskolák, kollégiumok, felsőoktatás); plébániai lelkipásztorkodás; kárpátaljai misszió; egyéb lelkipásztorkodás (gyóntatás, lelkigyakorlat-vezetés); szociális tevékenységek (autisták gondozása, hajléktalangondozás, idősek gondozása); kulturális és tudományos feladatok ellátása.

A barátok időbeosztása elsősorban az adott helytől és feladattól függ. Minden rendházunkban végzünk közös reggeli imádságot, esetleg közös szentmisén (konventmisén) is részt veszünk. A nap folyamán mindenki azt a munkát végzi, amellyel a közösség megbízta. Ezek többségében olyan feladatok, melyekben a testvér több ferencessel és természetesen világiakkal is együtt dolgozik. Napja során mindenki alkalmat keres az egyéni imádságra és elmélyülésre is. Rendházainkban esténként van ismét lehetőség arra, hogy intenzív közösségi életet éljünk. Ennek elemei a közös imádság, a közös étkezés valamint a közös rekreáció: a kikapcsolódás, a beszélgetés, a játék és a derű percei. Közösségeinkben minden hónapban tartunk lelki napot, esetleg közös kirándulást, de az egyes rendházak tagjai egymást is gyakran meglátogatják, egy-egy nagyobb ünnepen (pl. a testvérek névnapján).