Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (973)338-4736 Fax: (973)778-4263 e-mail: felsoval@email.njin.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felsoval@email.njin.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 16-17) ======================================================================== ======================================================================== ,,Szavaim engem helyettesítenek. Olvasd gyakran, s amikor olvasod, arra gondolj, hogy én beszélek veled, s én mondom ezeket a szavakat.'' (Bonaventúra: Epistola de Imitatione Christi, in fine.) Szent Bonaventúra Életem Krisztus kisebb művek 1. De quinque festivitatibus Pueri Jesu 2. De praeparatinoe ad Missam 3. De viginti quinque memorialibus 4. Epistola de imitatione Christi 5. Officium de passione Domini, seu Planctus Bonaventurae P. Dám Ince OFM fordítása Imrimatur Budapest, 1944/1772 P. Paulus Schrotty ofm. Del. Gen. Vác, 1945/2202. + Josephus Eppus. ======================================================================== Tartalom A könyv elektronikus kiadása Elôszó 1. Kisded Jézus ünneplése (De V Festivitatibus Pueri Jesu) Bevezetô Elsô ünnep. Hogyan fogantatik lelkileg szívünkben az Isten Fia, Jézus Krisztus? Második ünnep. Hogyan születik meg lelkünkben szellemi úton az Isten Fia? Harmadik ünnep. Hogyan ünnepeljük meg lelkileg a Kisded Jézus névadását? Negyedik ünnep. Hogyan keressük és imádjuk lelkileg a szent királyokkal az Isten Fiát? Ötödik ünnep. Hogyan ajánljuk fel lelkileg az Isten Fiát a templomban? Jegyzetek 2. Hogyan készüljünk a szentmisére? (Tractatus de praeparatione ad Missam) Bevezetô Elsô fejezet. A misézést négyféle önvizsgálatnak kell megelôznie 1.§ Milyen hittel járuljunk az oltárhoz? 2.§ Milyen elhatározással és készülettel járuljunk az oltárhoz? 3.§ Mekkora szeretettel és buzgalommal járuljunk az oltárhoz? 4.§ Miért járulunk az Úr oltárához? Második fejezet. A töredelem és szentgyónás, valamint a közvetlen elôkészület és misemondás Jegyzetek 3. A lelkiélet alapelvei (Epistola de XXV Memorialibus) Bevezetô Általános emlékeztetô elvek Részleges emlékeztetô elvek 1. Fojtsd el rendetlen kívánságaidat! 2. Írtsd ki bűneidet! 3. Vágd szét kötelékeidet! 4. Viseld türelemmel szenvedéseidet! 5. Semmit se gyűjts magadnak! 6. Légy szegény, és vesd meg magad! 7. Kerüld a megtiszteltetést! 8. Légy igazán alázatos! 9. Ôrizd meg lelki békédet! 10. Ôrizd érzékeidet! 11. Szeresd a magányt és a virrasztásokat! 12. Szeresd az isteni szolgálatot! 13. Mindenekfölött tiszteld a dicsôséges Szűzet! 14. Kerüld a nôkkel való társalgást! 15. Kerüld a csüggetegséget és a szomorúságot! 16. Mindenkiben a jót keresd! 17. Vigyázz a szívedre! 18. Szeresd felebarátodat! 19. Imádságodat szent tettekkel egyesítsd! 20. A szent engedelmesség 21. Vigasztalásaidat és szenvedéseidet titokban tartsd! 22. Mindig s mindenütt gondolj Istenre! 23. Gondosan ôrizd meg magad a gonoszlélek cselvetéseitôl! 24. Ôszintén gyónd meg bűneidet! 25. Hogyan kell vélekednünk önmagunkról, ha mindjárt tökéletesek volnánk is? Befejezés Jegyzetek 4. Krisztus követése (Epistola de imitatione Christi) Jegyzetek 5. A mi Urunk kínszenvedésének zsolozsmája, vagy Bonaventúra testvér siralmai (Officium de passione Domini Planctus Bonaventurae) Hajnali imaórára Ôrváltásra Dicséretre Az elsô imaórára A harmadik imaórára A hatodik imaórára A kilencedik imaórára Vecsernyére Befejezô imaórára Jegyzetek ======================================================================== A könyv elektronikus változata Ez a program az azonos című könyv elektronikus változata. A könyv A lelkiélet ferences mesterei című sorozat 12-ik köteteként jelent meg 1944-ben. A szöveget Endre Csaba és P. Bocsa József, Sch. P. vitte számítógépbe. Az eredeti szöveget apró változtatásokkal a mai helyesíráshoz igazítottuk. ======================================================================== Elôszó Szent Bonaventúra a kis művek zsenije. Hatalmas kötetekre rugó munkái mellett a kis elmélkedések egész sorát írta meg. Bármelyiket üssük fel, mindegyikben bennefeszül a történelem egyik legnagyobb rendszerezôjének ereje. Logikájának fegyelme uralja a legkisebb levelet is. Ezért nevezhették az Itinerarium-ot és a Breviloquium-ot a teológiai irodalom gyöngyének és legkiválóbb összefoglalásának, s halmozták el a legnagyobb dicsérettel csaknem minden munkáját. Ebben a kötetben ezeket a kisebb elmélkedéseket kötöttük csokorba. Szervesen hozzátartozik ahhoz a sorozathoz, amelyben összes lelki vonatkozású írásait édes anyanyelvünkön megjelentettük, vagy a közeljövôben kiadni kívánjuk. Az elsô A KISDED JÉZUS ÜNNEPLÉSE, a De V Festivitatibus Pueri Jesu. Bonaventúra legbájosabb és szellemesebb könyve. Megihleti a kis Jézus születésének titka, s az ô lelkében nyomban megsejlik az isteni Kisded életének szellemi, misztikai tartalma, s megoldja a nagy kérdést, miképp is lehetne lelkileg megünnepelni az Istengyermek életének eseményeit: fogantatását, születését, a napkeleti bölcsek imádását, Jézus névadását és a templomban való bemutatását. HOGYAN KÉSZÜLJÜNK A SZENTMISÉRE? -- Tractatus de praeparatione Missam a második mű címe. Papoknak írt mű. Mély hit, áhítat, tudás, apostoli szándék vezeti könyvének megírásában. De a hívek is nagy haszonnal olvassák. Hiszen, ugyanaz a szentmise a papé és a hívôé, csak a szerepük kettô benne. A pap az áldozatot bemutató közvetítô tisztségével a vállán, a hívô pedig a keresztáldozat gyümölcseiben való részesedés vágyával. A LELKI ÉLET ALAPELVEI címen nyújtjuk a Szeráfi Doktor De XXV Memorialibus néven ismert rövid írását, amelyben a keresztény tökéletesség legfontosabb törvényeit foglalja össze klasszikus rövidséggel. Tulajdonképpen szerzetesnek szánt sorok, de minden tökéletességre törekvô hívô ábécéje is. Szent Bonaventúra egyéni életszentségének is hű képe és bizonysága. KRISZTUS KÖVETÉSE az Epistola de imitatione Christi kis írás fordítása. Szent Bonaventúra kapcsolatait Kempis De imitatione Christi c. művével régebben gyanítják, egyesek a szerzôt is sejtik benne. A bonaventúrai hatást mindenesetre elfogadhatjuk. Példákkal szemléltetett lelkigyakorlatos gondolatmenet. A lelki élet bonaventúrai alapelveit még rövidebbre fogva találjuk meg benne. Végül ide kellett illesztenünk a Szent Bonaventúra siralmai, Planctus Bonaventurae néven ismert imaórákat A MI URUNK KÍNSZENVEDÉSÉNEK ZSOLOZSMÁJA, Officium de Passione Domini címen. Szentünk lelkiéletének központi eszméje a szenvedô Krisztus. Nem csoda, ha zsolozsmát is írt a nagy titkok tiszteletére. A szentírás szavainak ügyes elrendezése és a szenvedô Krisztusról jövendölô zsoltárok felhasználása jellemzi. Hogy fordításuk A Lelki Élet Ferences Mesterei c. sorozat szerkesztôinek egyikére esett, az természetes. Vállalkozása hozzátartozik a Bonaventúra-sorozat betetôzéséhez. Bár meg kell vallania, hogy ezek a kis összefoglalások -- bizonyos tekintetben -- nagyobb hasznára voltak a bonaventúrai eszmekör megismerésében, mint a szentenciáskommentárok hatalmas szellemépítményei. Külön hálával adózunk az isteni Gondviselésnek azért a nem mindennapi kegyelemért, hogy kezdeményezésünk a világtörténelem legnehezebb idejének aggodalmai ellenére is megszülethetett, s a magyar lelkiéleti irodalmat a misztikusok fejedelmének legfontosabb írásaival gazdagíthattuk. Gyöngyös, 1944. A Ferences Mindenszentek napján, a szerkesztôbizottság. ======================================================================== A kisded Jézus ünneplése A kisded Jézus ünneplése De V Festivitatibus Pueri Jesu Bevezetô A szentéletű férfiakat jobban megvilágítja az isteni fény Isten Egyházában. A mennyei áhítat erôsebben hevíti nézeteiket, Jézus édes szemlélése pedig tanításukat. Ôk mondják, hogy a megtestesült Igérôl való ájtatos elmélkedés a méznél s az illanó kenet minden illatánál kellemesebben gyönyörködteti, édesebben kábítja, tökéletesebben vigasztalja és erôsíti a buzgó lelkeket.[1] Így történt, hogy amikor mindennapi gondjaim tömkelegétôl kissé elvonultam, s magamba mélyedve csendesen elgondolkoztam, miképp is elmélkedjem ezekben a napokban a megtestesülés titkáról, hogy némi lelki vigasztalást merítsek, s e siralom völgyében[2] megízleljem legalább tükrön által[3] az Isten édességét, -- s ha egy kissé megízleltem, az ideiglenes és képzeletszülte vigasztalásokba annál jobban belefásuljak. S amint a csendben elmélyedtem, még sejtelmesebb gondolatom támadt. Hisz, a Szentlélek kegyelme révén és a Magasságbeli erejébôl szellemi értelemben az istenes lélek is foganhatja, szülheti, elnevezheti, a szent királyokkal keresheti s Mózes törvénye szerint az Atya Istennek a templomban boldogan bemutathatja az Atya Isten áldott Igéjét és egyszülött Fiát. Ekkép a keresztény vallás igaz tanítványaként, áhítatos lélekkel és nagy tisztelettel ülhetjük azt az öt ünnepet, amelyet az Egyház a Kisded Jézusnak szentel. Amily alázattal felfogtam az eszmét, oly egyszerű szavakba is öntöttem. A szentírók és hittudósok idézeteit a rövidség kedvéért mellôztem. Ha ennek a rövid és szerény munkának olvasása, vagy elmélkedése közben csak egy kis buzgalmat is elértünk az édességes Jézus iránt, Ôt dicsérjük, magasztaljuk és áldjuk, minden áldás szerzôjét, kútfejét és kezdetét. Ha viszont semmire se vittük, vagy az én terhemre rójátok, aki tökéletlenül és méltatlanul írtam ezeket a sorokat, -- vagy pedig a kevésbé ájtatos és alázatos olvasásnak tulajdonítsátok. ======================================================================== Az elsô ünnep: Hogyan fogantatik lelkileg Kisded Jézus szívünkben az Isten fia, Jézus Krisztus? 1. Miután lelkünket a bűnbánat fürdôjében megtisztítottuk, érzelmeinket pedig a szeretet zsarátnokával[4] lángra lobbantottuk és felhangoltuk, mindenekelôtt tiszta szemlélôdésben és áhítatos elmélkedésben gondolkozzunk azon, miképp is kellene az Isten áldott Fiát, Jézus Krisztust szívünkben lelkileg fogannunk? Amikor lelkünk, akár a mennyei jutalom reményében, akár az örök büntetéstôl való félelmében, avagy a siralom völgyében[5] való huzamosabb tartózkodástól indíttatva és ösztökélve új sugallatokat nyer, szent érzelmektôl lángol, mennyei dolgok szemléletében foglalatoskodik, majd régebbi hibáit és korábbi vágyait megveti és lenézi, s a világosság Atyja révén, akitôl minden jó adomány és tökéletes ajándék származik,[6] lelkileg a kegyelem Lelkének erejébôl jobb életre határozza el magát, s így megtermékenyül, -- mi egyéb történik vele, mint az, hogy a Magasságbeli erejének hozzájárulásával és a mennyi nyugalom megárnyékolása[7] folytán testi vágyaink csökkennek, lelki szemeink pedig hozzáerôsödnek és segítséget nyernek a látáshoz, -- és így a mennyei Atya bizonyos maggal teherbe ejti s megtermékenyíti.[8] Ez után a szent fogantatás után lelkünk arca elhalványodik az igazi alázatosságtól, valahányszor világi társaságban kell résztvennie. S miután a világi dolgokat teljesen megvetettük és elhagytuk, megcsömörlöttünk az ételtôl és az italtól, a különféle jótettekre irányuló elhatározásokból és jószándékból fakadó kívánságok egyike a másikat követi. Néha meg csaknem gyengélkedünk és annyira megvetjük a magunk akaratát. Szomorúan és nyugtalanul járunk-kelünk, valahányszor régi bűneinkre, az eltékozolt idôre, e világban világiasan élô emberek társaságára és a velük való társalkodásra gondolunk. Lassan nehéz és fárasztó kezd lenni, ami kívülvaló s odakünn látható. Hiszen látjuk, hogy nem tetszik Annak, akit bensônkben fogantunk és megtapasztaltunk.[9] 2. Ó, boldog fogantatás, amelyet a világ ekkora megvetésé, és a mennyei tettek és istenes elfoglaltságok iránt ily nagy vágyódás követ. S bár édeskeveset ízlelt még lelkünk, máris panasszal telve csömörlött meg testünk. Lelkünk a hegyekbe vonuló Szűz Máriával felemelkedni[10] készül, úgy ráunt ily fogantatás után a földiekre, s kívánkozik a mennyiek és örökkévalók után. Fut azoktól, akik a földieket élvezik,[11] s azok közé vágyik, akik égiek után kívánkoznak. Erzsébetet szolgálja,[12] vagyis azokat, akiket isteni bölcsesség világosít meg, s az isteni kegyelem és szeretet gyújt mindjobban lángra. Jól jegyezzük meg tehát, igen nagy szükségünk van rá: mennél jobban elvonulunk a világtól, annál közvetlenebb barátságba és meghittebb kapcsolatba kerülünk jó emberekkel. Mennél kevésbé ízlik a rosszak társasága, annál édesebben telíti és gyullasztja érzelmeinket a jó és lelki emberek tisztességes környezete. Nagy Szent Gergely mondja ui.: ,,Aki szent férfiúhoz ragaszkodik, ôt látva, beszédmódjától, példás viselkedésétôl az igazság szeretetére serken, kerüli a bűn sötétségét, az isteni fény szerelmére gyullad''.[13] Szent Izidor pedig: ,,Csatlakozzál a jók társaságához. Könnyen megesik, hogy társaságukban erényüknek is társa leszel''.[14] Már ezekbôl is gondolhatjuk, mily tiszta, szent és ájtatos volt a szentek beszédje, istenes és üdvös a tanácsa, csodás az életszentsége, egymás iránt kölcsönös a jócselekedete, -- amíg szóval s jópéldával serkentették egymást a jobbra. 3. Te is így tégy, jó lélek, ha úgy érzed, hogy a mennyei élet új vágyát fogantad a Szentlélektôl. Kerüld a rossz társaságot, menj fel Máriával,[15] kérd a lelki emberek tanácsát, igyekezz követni a tökéletesek nyomdokait, tartsd szemed elôtt a jók szavait, tetteit és példáját. Kerüld a romlott emberek mérges tanácsát, mert csak felforgatni igyekeznek, gáncsolni vágynak, nem szűnnek tépázni a Szentlélek támasztotta új vágyakat, s gyakran a jámborság színe alatt öntik belénk a közönyösség mérgét, mondván: igen nagy dologba kezdesz, nagyon kemény az elhatározásod, elviselhetetlen a cselekedeted, nem bírod erôvel, természet adta erényeid hiányzanak hozzá, megzavarodik a fejed, elromlik a szemed, különféle betegsége vesznek elô: tüdôbaj, agylágyulás, kövek, szélütés, vakság, érzékeid eltompulása, elméd elborulása, minden erôd összeomlása. Mindez hatalmába vesz, ha el nem állsz vállalkozásodtól, s nem ügyelsz jobban testi kényelmedre. Nem illik állásodhoz az efféle. Csökken a becsületed s a tisztelet irántad. Látod, máris az önfegyelmezés mesterévé és a test orvosává szegôdött az, aki jómaga sem erkölcseit megôrizni, sem a saját lelki betegségeit meggyógyítani nem tudta. Hej, hej, -- mennyi, s mily nagy embereket gáncsolt már el a világiak gonosz tanácsa, s hogy kioltotta belôlük a Szentlélektôl fogant Isten Fiát.[16] Ez a nyomorúságos ital s halálos ördögi csábítás, amely oly sokakban megakadályozta ezt a lelki fogantatást, s legtöbbjükben a jófeltételekben kialakult, vagy az erôs fogadásban már tetté is vált fogamzást megölte és kioltotta.[17] 4. Viszont mások jónak és vallásosaknak látszanak, s talán valóban is azok, azonban -- ne vegyék rossz néven -- nem értik, hogy még nem rövidült meg az Úr keze, hogy meg ne tudjon szabadítani,[18] s nem látják, hogy nem kisebbedetett meg a Magasságbeli kegyessége annyira, hogy segíteni ne akarna és ne bírna. Megvan bennük a buzgólkodás Istenért, de ez nem olyan, minôt az ismeret kíván.[19] Látták mások férfias cselekedeteit, s annak idején ôk is jónak és szentnek tartották, csak nem volt bátorságuk nekikezdeni. Most a testi gyengeség iránt való megértés, vagy éppen a természet gyengeségétôl való félelem címén tartanak vissza a tökéletesség gyakorlásától. Nem tanácsolnak olyat, ami az élet átlagos színvonalát meghaladja, lerontják az isteni sugallat szent tanácsait . Mennél nagyobb tekintélyekre hivatkoznak tanácsaikban, annál veszedelmesebbek. 5. Az ôsi ellenség leleményes ravaszságával vetik ellenünk: Ha ilyeneket cselekszel, kétségtelenül szent és jó szerzetesnek, jámbor embernek tekintenek. S minthogy nincs meg benned mindaz, amit mások vélnek rólad, a nagy, súlyos és borzalmas bűneidet ismerô legfôbb Bíró szemében felelned kell, elveszted cselekedeteid érdemét, s színleléssel, képmutatással vádol az Úr. Az efféle gyakorlatok azoknak valók, akik semmi rosszat sem cselekedtek, akik szentül és ártatlanul éltek, Istenért mindenüket elhagyták, s teljes életükben tökéletesen Istenhez csatlakoztak.[20] 6. Azonban ezeket is kerüld, kedves és ájtatos lélek! A hegyre emelkedjél Máriával.[21] Szent Pál sem élt bűnök nélkül, nem mindig szolgált Istennek, s mégis a harmadik égig ragadtatott, és Istent színrôl-színre látta és szemlélte.[22] Mária Magdolna tetôtôl-talpig gôg, nagyratörés, világi hiúságok rabja, testi vágyak prédája, s nem telik bele sok idô, az Úr Jézus lábánál ül a szent apostolok között, s figyelemmel hallgatja a tökéletesség szent tudományát, rövidesen mindenkinél elôbb méltó látni az Urat, s ô állította állhatatosan a többieknek az igazság igéit.[23] Isten nem válogatja az emberek személyét,[24] nem tekinti a nemes származást, nem az idôtartamot, nem a sok cselekedetet, hanem az áhítatos lélek lángolóbb buzgalmát és nagyobb szeretetét. Nem azt számítja, milyen voltál eddig, hanem azt, milyen kezdesz lenni mostantól fogva. Az ilyen tanácsokat tehát vesd el mindenestôl. A tudatlanság talán menti ôket, helyeslésre azonban nem számíthatnak. 7. Ha tehát nem üdvözülhetsz ártatlanságban, törekedj rá legalább bűnbánatban. Ha nem lehetsz Katalin vagy Cecília, ne restelj Mária Magdolna, vagy Egyiptomi Mária lenni. Ha úgy érzed, hogy szent elhatározásodban megfogant az Isten édességes Fia, kerüld a felsorolt halálos mérgeket, és siess, kívánd s áhítsd a szülôasszonyhoz hasonlóan a szülést is szerencsésen megérni. ======================================================================== A második ünnep: Hogyan születik meg Kisded Jézus lelkünkben szellemi úton az Isten Fia? 1. Másodszor fontold meg, hogy az Isten lelkileg már fogantatott áldott Fia miként születik meg szívünkben? Akkor születik meg, amikor az okos tanács, a jól megfontolt vállalkozás, az isteni támogatás segítségül-hívása után a szent elhatározás megvalósul. Amikor a lélek elkezdi tetté váltani elgondolásait, amelyeknek megvalósításától irtózott eddig, nehogy gyengeséget lássanak eljárásában. Ennek a szent születésnek örülnek az angyalok, Istent dicsôítik, s békét hirdetnek,[25] mert ami szívünkben elôbb megfogant, most jótetté vált, s megújult a belsô ember békéje. Nem jól ôrizzük az isteni békét lelkünk birodalmában, ha a test a lélek ellen, a lélek a test ellen lázad;[26] ha a lélek a magányt, a test pedig a társaságot áhítja; ha a lelket Krisztus, a testet pedig a világ gyönyörködteti; ha a lélek az Istenben való szemlélôdés nyugalmát keresi, a test pedig a világi méltóságokat. Ellenkezôleg, akkor újul meg belsô békénk s örömünk, ha a test gátolta jótett valóra válik. Ó mily boldog születés, amelyben az angyaloknak és az embereknek ily nagy a vigassága! Ó mily édes és gyönyörűséges lenne a természet szerint cselekedni, ha tudatlanságunk megengedné. De ha tudatlanságunk meggyógyulna, maga a természet nevethetné ki önönmagát![27] Megtapasztalnánk, mily igaza van az evangéliumi mondásnak: Vegyétek magatokra az én igámat és tanuljatok tôlem, mert szelíd vagyok és alázatosszívű; és nyugalmat találtok lelketeknek. Mert az én igám édes, és az én terhem könnyű.[28] 2. Azonban itt jegyezd meg, jó lélek, ha ez a születés valóban gyönyörködtet, Mária szerepét kell vállalnod. Mária ui. keserű tengert, világítót és úrnôt jelent.[29] Légy tehát keserű tengere a könnyes bűntudatnak, hogy keservesen bánjad elkövetett bűneidet, sajnálkozzál az elmulasztott jótettek miatt, s korhold magad szüntelen az elhanyagolt és elvesztett idôért. Világíts a tisztességes társalgás, az erényes cselekvés és a jóra való tudatos serkentés révén. Harmadszor, légy érzékeid, testi vágyaid, s minden tetted úrnôje, hogy minden cselekedeted az ész helyes ítélete szerint végezhesd, mindenben üdvösségedet, felebarátod épülését, Isten magasztalását és dicsôségét kívánd és keresd. 3. Ez az a boldog ,,Mária'', aki sajnálja és siratja elkövetett bűneit, erényekben ékeskedik s tündöklik, testi vágyain uralkodik. Ettôl a ,,Máriától'' méltóztatik Jézus Krisztusnak örömmel, fájdalom és munka nélkül lelkileg megszületnie. Ez után a boldog születés után megtudja és megízleli, mily édes az Úr![30] Valóban édes, amikor szent elmélkedések táplálják, áhítatos és meleg könnyforrásokban fürdetik, vágyak szent pólyába takarják, szent szeretet ölelésében hordozzák, az áhítat forró érzelmeiben csókolják és a lélek bensôséges ölére fektetik. Így születik meg a Gyermek lelkileg. ======================================================================== A harmadik ünnep: Hogyan ünnepeljük meg Kisded Jézus lelkileg a Kisded Jézus névadását? 1. Harmadszor, vegyük fontolóra, hogyan nevezzük ezt a lelkileg megszületett, áldott Kisdedet? S úgy gondolom, nem is lehet találóbb névvel illetnünk a Jézus névnél. Írva van ui.: És hivaték az ô neve Jézusnak.[31] Ez a legszentebb név. Próféták jövendölték, angyal hirdette, apostolok prédikálták, mindenszentek óhajtották. Ó, erôs, kegyes, örvendetes, gyönyörűséges, dicsôséges Név! Erôs, mert ellenségeit legyôzi, erôinket helyrehozza, elménket megújítja. Kegyes, mert hitünk alapja, reménységünk erôssége, szeretetünk növekedése, az igazságosság betetôzése. Örvendetes, mert ,,szívünk ujjongása, fülünk dallama, ajkunk méze'',[32] elménk fényessége. Gyönyörűséges, mert ,,elménket táplálja, ajkunkat enyhíti, a meghívottakat felkeni'', felüdíti az írást, tartalmat ád az olvasmánynak. Valóban dicsôséges Név, amely a vakoknak látást, sántáknak járást,[33] süketeknek hallást, némáknak szólást, halottaknak életet ád. Áldott Név, amely ekkora erôt fejt ki! Ó, lelkem, akár írsz, akár olvasol, akár tanítasz, vagy bármit is cselekszel, semminek se legyen ízé, semmiben se teljék kedved, ha Jézus nincs benne![34] Nevezd hát a szívedben lelkileg született Kisdedet Jézusnak, vagyis üdvözítônek ez élet lakában és nyomorúságában. Szabadítson meg a világ ostromló hívságától, a zavaró gonosz lélek hamisságától és a test sanyarú gyarlóságától. 2. Kiáltsd, jó lélek, az élet ennyi csapása között: Ó, Jézus, világ megváltója, szabadíts meg minket, aki kereszteddel és véreddel megváltottál bennünket. Segíts, Urunk, Istenünk. Szabadíts meg, kérlek, édességes üdvözítô Jézusom! Erôsítsd a gyengét, vigasztald a siránkozót, segítsd a törékenyt, szilárdítsd meg az állhatatlant. 3. Ó, mekkora édességet érezhetett ennek az áldott Névnek az adása után maga a természet szerinti anya, és az igazi lelki anya, a Boldogságos Szűz Mária, amikor hallotta, hogy ördögöket űznek ki, csodákat mívelnek, vakokat világosítanak meg, betegeket gyógyítanak, halottakat támasztanak ennek a Névnek az erejében! Ugyanígy méltán örvendezhetsz és ujjonghatsz, én lelkem, Jézus lelki anyja,[35] amikor hallod magad, és hallják mások is, hogy áldott Fiad, Jézus ördögöket űz a bűnbocsánatban, vakokat világosít meg az igaz tudomány belénk-öntésével, halottakat támaszt fel a kegyelem adományozásával, betegeket gyógyít, sántákat járókká tesz, inaszakadtakat és inahúzódottakat kiegyenesít abban a lelki erôsítésben, amely erôsekké és bátrakká teszi a kegyelem révén mindazokat, akik eddig gyengék és betegek voltak a bűnben. Ó, boldog Név, amely ekkora erôt és hatékonyságot méltó magába rejteni! ======================================================================== A negyedik ünnep: Hogyan keressük és Kisded Jézus imádjuk a szent királyokkal mi is lelkileg az Isten Fiát? 1. Kezdjük a negyedik ünnepet, a napkeleti bölcsek imádását. Miután lelkünk ezt a legédesebb Gyermeket a kegyelemben lelkileg foganta, szülte és elnevezte, három király, vagyis a lélek három képessége a sokféleképp kinyilatkoztatott Gyermeket a királyi városban, vagyis az egész világegyetemben véli megkeresni. A három képességet joggal nevezhetjük királyoknak, hisz a testnél elôbbvalók, érzékeinken uralkodnak, s amint illik, egyedül az isteni tudományokban foglalatoskodnak.[36] Elmélkedéseikben kutatják, érzelmeikben keresik, jámbor gondolataik közepette kérdezgetik: Hol vagyon, aki született? Láttuk csillagát napkeleten.[37] Láttuk fénylô csillagát áhítatos lelkünkben, láttuk sugárzó fényességét lelkünk bensejében, hallottuk legédesebb szavát, ízleltük legerôsebb édességét, éreztük legáthatóbb illatát, tapasztaltuk gyönyörűséges ölelését. Válaszolj hát, Heródes! Mutasd meg a szeretett és kívánva kívánt Gyermeket! Utána vágyódunk, Ôt keressük! 2. ,,Ó édességes, ó szeretetreméltó, örök Gyermek, ôsidôktôl várt Kisded, mikor látunk meg téged, mikor találunk Reád, mikor jelenünk meg színed elôtt? Nélküled csömör az örömünk, Veled az öröm is, a sírás is gyönyörűség. Kellemetlen minden, ami ellened van, -- tetszésed megnyerése olthatatlan vágyunk. Ó, ha oly édes veled sírni, mennyivel édesebb lehet neked örvendeni?!''[38] Hol vagy tehát, akit keresünk? Hol vagy, akit mindenben és mindenekfölött kívánunk? Hol vagy, aki születtél, a zsidók királya?[39] A jámborok törvénye; a vakok világosság, a szerencsétlenek vezére, a halandók élte, az örökké élôknek örök üdvössége!? 3. A megfelelô felelet rá: Juda Betlehemében.[40] Betlehem kenyér- házat, Juda pedig bűnvallót jelent. Akkor találjuk meg ui. Krisztust, ha bűneink megvallása után a mennyei élet kenyerét, vagyis az evangéliumi tanítást meghallgatjuk, újra és újra átelmélkedjük, és áhítatos lélekkel megtartjuk, hogy így cselekedettel is betetôzzük és másokat is teljesítésükre buzdítsunk. Akkor találjuk meg Jézust, anyjával, Máriával, ha könnyes töredelem, eredményes szentgyónás után a mennyei szemlélôdés és vigasztalás édességét örömkönnyek közepette megízleljük. Ha imádságunk, amely csaknem kétségbeesve talált, örvendezve és a bűnbocsánat reményében végzôdik.[41] Ó, boldog Szűz Mária, aki Jézust fogantad, szülted, s akivel oly édesen és örvendezve találunk Jézusra! 4. De ti is, királyok, vagyis lelkünk természeti képességei,[42] a földi királyokkal együtt azon legyetek, hogy imádjátok Ôt, s adományokat ajánljatok fel Neki[43] Imádjátok tisztelettel, mert teremtônk, megváltónk és jutalmazónk. Teremtô a természeti élet megalkotásában, megváltó a lelki élet megújításában, jutalmazó az örök élet adományozásában. Ó, ti királyok, imádjátok tisztelettel, mert a leghatalmasabb király! Imádjátok illôkép, mert a legbölcsebb mester! Imádjátok örömmel, mert a legbôkezűbb fejedelem! Ne érjétek be az imádással, hanem kísérje imádástokat az ajándékok átadása. Ajánljátok fel neki -- mondom -- az égô szeretet aranyát, az ájtatos szemlélôdés tömjénét és a keserű bűnbánat mirrháját. A szeretet aranyát a kapott javakért, az áhítat tömjénjét az elôkészített mennyei örömökért, a töredelem mirrháját elkövetett bűneinkért. Az aranyat Istenségének, a tömjént emberi lelke szentségének, a mirrhát teste szenvedékenységének. Így keressétek, imádjátok és ajándékozzátok meg Uratokat, Jézus Krisztust. ======================================================================== Az ötödik ünnep: Hogyan ajánljuk fel az Kisded Jézus Isten Fiát lelkileg a templomban? 1. Végül gondold meg, jó és hűséges lélek, hogy az isteni ígéretek beteljesítésére született, a mennyei édességek ízlelésérôl elnevezett, a lelki adományok felajánlásával keresett és meglelt, imádott és megtisztelt Gyermeket miképp mutassuk be a templomban, s ajánljuk fel jámbor, alázatos és köteles hálaadáskép az Úrnak?[44] Miután tehát a boldog ,,Mária'',[45] Jézus lelki anyja az áldott Fiú fogantatása által megtisztult a bűnbánatban, születése által megerôsödött a kegyelemben, áldott névadása révén megvigasztalódott bensejében, s végre is az imádásban a királyokhoz hasonlóan isteni úton nyert útbaigazítást, -- nem marad más hátra, mint hogy a mennyei Jeruzsálembe, az Istenség templomába vigyék, s ott bemutassák Istent, az Isten és a Szent Szűz Fiát. 2. Menj fel tehát, lelki ,,Mária'',[46] nem a hegyi városba,[47] hanem a mennyei Jeruzsálem hajlékába, a legmagasabb város palotájába. Ott, az örök Szentháromság és osztatlan Egység trónja elôtt hajts alázattal térdet, s az Atya, Fiú és Szentlélek dicsérete, magasztalása és áldása közepette mutasd be az Atya Istennek a ,,te Fiadat.''[48] Ujjongva dicsérd az Atya Istent, akinek ihletésére jóelhatározásaidat fogantad! Magasztald dicsérettel a Fiú Istent, akinek hatására a megfogant elhatározást tetté váltottad! Áldd és szentnek zengjed a Szentlélek Úristent azért, mert vigasztalása a jónak gyakorlásában mindeddig megtartott! 3. Áldd az Atya Istent, lelkem, minden adományában és javaidban, mert ô az, aki téged a világból titkos sugallattal kivezetett, mondván: Térj vissza, Sulamitis! -- amely hívásnak az értelmét már kifejtettem a Beszélgetek a lelkemmel (Soliloquium) c. mű második fejezetében.[49] A Fiú Istent minden szentjeiben magasztald. Ô szabadított meg titkos sugallatával a gonosz lélek szolgaságából, mondván: Vedd fel keresztedet! A gonosz lélek igáját pedig vesd el! Az ô igája mérhetetlenül keserű, az én igám ki kimondhatatlanul édes. Az ô igája nyomán örök kín és gyötrelem jár, az én igámnak mézédes a gyümölcse, s kényelmes nyugalmat ád. Az ô igája néha édességet nyújt, de hamisat s pillanatnyit, az én igám igaz s üdvös örömre hangol. Ô ideig-óráig emeli fel szolgáit, hogy aztán örökre megalázza, aki azonban engem tisztel, annak kis idôre megaláztatásban van része, hogy aztán örökre uralkodjék és megdicsôüljön. Ez az a tanítás, amelyre az Isten Fia részben maga, részben szent tudósai és barátai révén oktatott, s amely a gonoszlélek hamis csábításától, a test és a világ hízelgô csalárdságától megszabadított. Áldjad s szentnek zengjed, lelkem, a Szentlélek Úristent mindenkor, aki téged mézzel folyó vigasztalásával megerôsített, mondván: Jöjjetek hozzám mindnyájan, kik fáradoztok és terhelve vagytok, és én megenyhítelek titeket.[50] Ó, puha és elkényeztetett, gyarló és beteg, a világi gyönyöröktôl megszédült, e világ örömeitôl -- mint a sertés a borseprűtôl -- megrészegedett lelkem, hogyan tudtál volna az ôsi ellenség ily, s ekkora hálói közepette, ennyi hamis tanácsa, oly változatos akadályai, számtalan barátod, rokonod, s egyéb hozzádtartozód lebeszélései és sebzô nyílai ellenére a jóban megmaradni, a bűnök annyi kötelékétôl körülvéve a jóban haladni, -- ha a Szentlélek Úristen kegyelme irgalmasan nem segít, s gyakran nem vigasztal s édesdeden nem üdít?! Ôreá építsd hát minden tetted, magadnak pedig semmit se tulajdoníts! 4. Mondd lelked tiszta és szent szándékával: Minden cselekedetemet te viszed végbe, Uram![51] Színed elôtt semmi vagyok, és semmit se tehetek. A te adományod, hogy élek, nélküled semmire se vagyok képes. Irgalmasságnak kegyelmes Istene, neked ajánlom mindazt, ami a tied. Neked ajánlom magam, méltatlant, s alázattal beismerem, hogy hálátlan voltam minden nekem juttatott jótéteményedért. Dicséret, dicsôség, hálaadás neked, Szentséges Atyám, örök fölség, aki végtelen hatalmaddal a semmibôl teremtettél! Áldalak, dicsôítelek, hálát adok neked, szentséges Fiú Isten, az Atya világossága,[52] aki engem örök bölcsességeddel a haláltól megmentettél! Áldalak, szentnek magasztallak, imádlak, ó, Szentlélek Isten, aki engem a te áldott gyengédségeddel és kegyességeddel a bűnbôl a kegyelemre, a világból a szerzetesi életre, a száműzetésbôl a hazába, a munkából a nyugalomra, a szomorúságból az örömteli és gyönyörűséges boldog élvezés édességére hívtál. Amit adjon meg nekünk Jézus Krisztus, Szűz Mária Fia, aki az Atyával és a Szentlélekkel egyetemben él és uralkodik mindörökön örökké. Amen. ======================================================================== Jegyzetek Kisded Jézus 1. Cfr. Anselm, Meditat. 12; Bernard., Serm. 1 in Epiph. Dom., n. 1 sq.; Serm. 29 de Diversis, n. 2 sq.; Tract. ascet. (Szent Bernát művéi közt, tulajdonképp Gillebertus apáté) tr. 6, n. 6 sq. 2. Zsolt 83,7 3. Vö. Szent Bonaventúra--Dám Ince: A lélek útjai Istenhez. Itinerarium. Bonaventúra-kompendium. Gyöngyös, 1942. 23. l. 4. Vö. Szent Bonaventúra--Keresztes Vilmos: Az étetszentség útján (De triplici via), Gyöngyös 1945, 1. fej., n. 2--17. 5. Zsolt 83,7 6. Jak 1,17 7. Vö. Lk 1,35 8. Szent Bonaventúra bôven tárgyal arról, hogy a megtestesült Ige az Isten magja. A szentatyákkal pedig egyértelműleg tanítja, hogy az Ige nemcsak az Atyától és a Szentszűztôl fogantatott és született, hanem minden lélekben megfogan és újjászületik, amely kegyelemben Krisztus mintájára alakul és a krisztusi életet éli. 9. Vö. Szent Bonaventúra--Gál Gedeon: Beszélgetek a lelkemmel. Soliloquium. Gyöngyös 1944, 2. fej., n. 8. 10. Vö. Szent Béda egyháztanító homiliáját a Sarlós Boldogasszony-napi zsolozsmában. 11. Vö. Filipp. 3, 19. 12. Ugyanaz a gondolatkör, mint a 10. jegyzetben. [Vö. Szent Béda egyháztanító homiliáját a Sarlós Boldogasszony-napi zsolozsmában.] 13. Libr. I. Homil. in Ezech. homil. 5, n. 6. 14. Libr. Il. Synonymor., n. 44, (alias c. 8.) 15. Vö. a 10. jegyzetet. [Vö. Szent Béda egyháztanító homiliáját a Sarlós Boldogasszony-napi zsolozsmában.] 16. Cfr. Bern., Serm. 30. in Cant., n. 10 sqq. 17. Cfr. Hugo a s. Victore, I. de Claustro animae (inter opera Hug.), c. 2. 18. Iz 59,1 19. Róm 10,2 20. Vö. Mt 19,27 21. Ismét l. a 10. jegyzet gondolatkörét [Szent Béda egyháztanító homiliája a Sarlós Boldogasszony-napi zsolozsmában]. 22. 2Kor 12,2--4 23. Lk 7,37; 8,2; Jn 20,1 sk. 24. ApCsel 10,34 25. Lk 2,13 sk. 26. Gal 5,12 27. Vö. Szent Bonaventúra--Gál Gedeon: Beszélgetek a lelkemmel. Soliloquium, 2. fej., 10. pont. 28. Mt 11,29 sk. 29. Már Szent Jeromos így értelmezi Mária nevét, s azóta a Márla- irodalomban ezek az értelmezések. Szent Bernát gyönyörű gondolatokat fűz még a tenger csillaga jelentéshez 30. Zsolt 33,9 31. Lk 2,21 32. Bernard., Serm. 15, in Cant. n. 6. 33. Apcsel 3,6 34. Bernard., ibid. [Serm. 15, in Cant. n. 6.] 35. Maga az Úr Jézus nevezte így azokat, akik az Ô Atyjának akaratát cselekszik. Vö. Lk 17--18 36. A három képesség az emlékezet, az értelem és az akarat. Az emlékezet szerepét lásd: Szent Bonaventúra--Dám Ince: A lélek útjai Istenhez, Itinerarium, III, 3. 37. Mt 2,2 38. Vö. Szent Bonaventúra--Gál Gedeon: Beszélgetek a lelkemmel. Soliloquium, IV., 27. 39. Mt 2,2 40. Mt 2,5 41. Bern., Serm. 32 in Cant. n. 3. 42. Vö. a 36. jegyzetet. [A három képesség az emlékezet, az értelem és az akarat. Az emlékezet szerepét lásd: Szent Bonaventúra--Dám Ince: A lélek útjai Istenhez, Itinerarium, III, 3.] 43. Mt 2,11 44. Vö. Lk 2,22 45. Vö. a 10. jegyzetben mondottakat [V.h. Szent Béda egyháztanító homiliáját a Sarlós Boldogasszony-napi zsolozsmában.] 46. A 10. jegyzet értelmében [Vö. Szent Béda egyháztanító homiliáját a Sarlós Boldogasszony-napi zsolozsmában.] 47. Lk 1,39 48. A 10. [Vö. Szent Béda egyháztanító homiliáját a Sarlós Boldogasszony-napi zsolozsmában.] és 35. [Maga az Úr Jézus nevezte így azokat, akik az Ô Atyjának akaratát cselekszik. Vö. Lk 17--18] jegyzet értelmében. 49. Szent Bonaventúra--Gál Gedeon: Beszélgetek a lelkemmel, II., 37. sk. 50. Mt 11,28 51. Iz 26,12 52. 2Kor 1,3 ======================================================================== Hogyan készüljünk a szentmisére? Hogyan készüljünk a szentmisére? Tractatus de praeparatione ad Missam Bevezetô A dicsôséges és oszthatatlan Szentháromság, és a legfölségesebb Oltáriszentség, a mi Urunk Jézus Krisztus drága Teste és Vére tiszteletére mintát írok neked, amely könnyedén vezérel a nagy Titkok szemlélésére, s megfelelô módon elôkészít vételére. Ne olvasd hadarva soraimat, hanem eredményesen vésd szívedbe jelentésüket, s mind egészében, mind részleteiben bensôséges lélekkel és igyekezettel fontold meg minden gondolatát. ======================================================================== A misézést négyféle önvizsgálatnak kell Szentmisére készülés megelôznie Amikor a mennyei lakoma asztalához járulsz, elôször is az Apostol szerint vizsgáld meg magad,[1] s szorgalmasan járj utána, mily hittel, mekkora szeretettel, milyen elhatározással és miért járulsz az oltárhoz? ======================================================================== 1. § Milyen hittel járuljunk az Szentmisére készülés oltárhoz? 1. Fontold meg tehát e négy kellék mindegyikét, s mindenekelôtt lásd, milyen legyen a hited ennek a Szentségnek igaz volta és lényege felôl. Erôsen és minden kétséget kizárólag hinned kell a katolikus hit tanítása és hirdetése szerint, hogy abban a pillanatban, amelyben Krisztus szavait kiejtjük, a papi hatalom és a szentségi jelleg erejénél fogva az anyagi és látható kenyér -- mintegy tiszteletbôl Teremtôje iránt -- az éltetô és mennyei Kenyérnek adja át helyét, azaz a járulékok színét. Megszüntével csodálatos és láthatatlan módon, ugyanabban a pillanatban a látható kenyér járuléka mögött igazában létezni kezd 1. Krisztus tisztaságos és szentséges Teste, amely -- a Szentlélek működése folytán -- a Boldogságos Szűz Mária testébôl vétetett, keresztre feszíttetett, sírba tétetett és megdicsôült a mennyben. 2. Minthogy a test nem élhet vér nélkül, azért szükségképpen jelen van az a drága bér is, amely oly áldásosan folyt a kereszten a világ üdvösségéért. 3. Mivel nincs igazi ember eszes lélek nélkül, azért Krisztus megdicsôült lelke is jelen van, amely kegyelemben és dicsôségben minden erôt, dicsôséget és hatalmat felülmúl, s amelyben az isteni bölcsesség minden kincse rejlik. [2] 4. Tekintettel arra, hogy Krisztus igazi ember és igazi Isten, az Isten is jelen van a maga dicsôséges fölségével. Mind ez a négy együtt és külön-külön, az egész együttvéve tökéletesen rejlik a kenyér és a bor színében. Nem kevésbé a kehelyben, mint ostyában, sem kevésbé az ostyában, mint a kehelyben. Egyik sem egészíti ki a másik hiányait, hanem mind a kettôben az egész titkot találjuk, amelyrôl sokat kell beszélnünk.[3] Elég tehát hinnünk, hogy az igaz Isten és ember mind a két színben jelen van, s neki szolgál az angyalok serege és a szentek jelenlevô gyülekezete. 2. Lásd továbbá, mily szépen rejlik Krisztus épp ebben a két színben. 1. A kenyér és a bor az egész embert a legjobban táplálja: a kenyér a testet élteti, a bor vérré válik, a vérben pedig a lélek honol.[4] 2. Felhasználásuk minden egyébnél fontosabb, általánosabb és tisztább, megunni se nagyon lehet, s így nagyszerűen jelképezi a lelki táplálkozás tisztaságát. 3. Kitűnôen jelképezi Krisztus testét és vérét. Mert a kenyér a szenvedésben kicsépelt, megôrölt és megdagasztott, az isteni szeretet tüzétôl a kereszt kemencéjében és oltárán kiszakajtott és megsült krisztusi Testet jelenti. A bor pedig azt a Vért, amelyet a kereszt présében a szôlôfürtbôl, vagyis Krisztus testébôl a taposó zsidók sajtoltak ki.[5] 4. Végül gyönyörűen jelképezi Krisztus titokzatos testét, vagyis az örök életre elôrerendelt hívek sokaságából. mintegy sok búzamagból és szôlôbogyóból egybegyűlt Egyházat. 3. Amikor tehát az oltárhoz járulsz, vigyázz, nehogy ingadozz, s megtántorodjál, mint a nádszárra, azaz a természetes ész szülte érvekre és emberi okoskodásokra támaszkodni próbálkozó vak. S nehogy azt kérdezd, miképp lehetséges ez? A zsidók vitatkoztak így egykor, s több tanítvány botránkozva vonult vissza Jézustól.[6] Te az Istennek vesd alá magad, s elmédet az annyi bizonyságtól megerôsített hit igájába fogd. Mit is kételkednél e Szentség felôl, amelyet Krisztus oly világosan alapított, az apostolak hirdettek, amellyel a hithű szentatyák annyi századon keresztül éltek, amelyet annyi szertartással, csodával, jellel és törvénnyel, mintegy kézzel fogható bizonysággal vettek körül?! Vedd el az Egyháztól ezt a Szentséget, s meglátod, mi lesz ezen a világon egyéb, mint tévedés és hitetlenség, a keresztény nép pedig csorda módjára szétszóródik, s bálványimádásba süllyed, mint a többi hitetleneknél is látjuk. Az Oltáriszentségben áll az Egyház, erôsödik hitünk, virágzik a kereszténység és az isteni szolgálat. Ezért mondja Krisztus: Íme, én veletek vagyok a világ végezetéig.[7] 4. Továbbá azt is jegyezd meg magadnak, úgy illett, hogy elrejtôzött Krisztust adjon nekünk az Atya. Mit érne hited, ha a maga látható alakjában jelenne meg neked Krisztus? Biztosan és kényszer hatására imádnád. Ám miképp viselhetné el testi szemed ezt a nagy dicsôséget? Ki olyan oktalan, hogy azt állítaná, hogy nyers húst és valóságos emberi vért ehetnénk és ihatnánk?! Távozzék tehát minden kétely, mert -- miként egykor az Istenség szűzi méhben rejtôzött, és az Isten Fia az emberi test fátyola mögött látható módon jelent meg a világon, -- úgy az Istenséggel egyesült és megdicsôült emberség is a kenyér és a bor színe alatt rejtôzik, hogy hozzánk, halandókhoz alkalmazkodni tudjon.[8] ======================================================================== 2. § Milyen elhatározással és készülettel Szentmisére készülés járuljunk az oltárhoz? 5. Másodszor, vizsgáld meg magad, mily szándékkal és elôkészülettel kell az oltárhoz járulnod? Épp ezért vizsgálódj és eszmélkedj lelkiismereted házában, s legyen gondod rá, hogy lelkedben olyas belsô rútság, avagy testedben külsô szennyfolt ne legyen, ami bántaná a szentek Szentjének szemét. Elsôbbet is gondolj lelked gonoszságaira, s fontold meg, mennyi rosszat követtél el kiskorodtól kezdve, mennyi jót hanyagoltál el, mily rövid az élet, mily bizonytalan a halál, s mily kockázatos és veszélyes az út a jelen életben? Leginkább azon gondolkozzál újra és újra, nincs-e véletlenül, -- különben távol legyen tôled -- utolsó gyónásod és bánatod óta elkövetett halálos bűn, vagy bűnös szándék lelkeden? Meghalna tôle a te nyomorult lelked, s a krisztusi gyökértôl és az Egyháztól elszakadnál. Mert ez az éltetô kenyér és isteni eledel nem ád életet és táplálékot az elszakadt és elhalt tagoknak. A szentírás is igazolja: Nem tér a bölcsesség gonosz szándékú lélekbe, és nem lakik bűnnek adózó testben.[9] Az ilyenek veszik ugyan a szentség alkotó elemeit, de nem az erôit, Krisztus kegyelmét és a szeretet Istenét. Ízlô szerveikkel magukhoz veszik, de nem használ lelküknek. A gyomorba megy, nem a lélekbe. A bennünk rejlô állat minden ártalom nélkül lenyeli, azonban nem élteti a lelket, s nem egyesül vele s nem kapcsolódik belé. Ellenkezôleg, undortól űzetve maga Krisztus hányja ki az ilyet, mint a szennyes, állatoknak és madaraknak szánt hullát. Vagyis a sátánnak adja megkínzásra a szerencsétlen lelket, amint Júdásról is írva van: És a falat után mindjárt belé méne a sátán.[10] Épp ezért, ha effélék tartanak béklyóban, vigyázz, nehogy valami okból, vagy szükségbôl kellô töredelem, gyónási szándék, avagy elôzetes szentgyónás nélkül az oltárhoz járulni merészelj, mert rettenetes az élô Isten kezeibe esni.[11] 6. De jaj, mennyi ma a szerencsétlen és a maga üdvösségével nem törôdô pap! Úgy eszik Krisztus testét az oltáron, mintha állati hús lenne. Kimondhatatlan utálatosságok terhelik és mocskolják be ôket. Nem restellik szennyes kézzel és mocskos ajakkal érinteni és megcsókolni az Isten és a Szűz Mária Fiát! Hát ha ezek áldozatát elfogadja az Isten, ki merem mondani, hogy hazug és bűntárs![12] S ami még rosszabb, napjainkban akkora romlottságra és ostobaságra tettek szert egyesek, hogy azt gondolják a szerencsétlenek, naponta ismételt és megújítani szándékolt bűneik szennyét és tisztátalanságát bánat és gyónás nélkül a napi szentmisében végzett áldozással kiengesztelhetik. Nem papok ezek, hanem szentségtörôk! Nem keresztények, hanem eretnekek! Mert ha helyes hitük lenne, vagy félnének a bűntôl, vagy nem miséznének! 7. Másodszor, nemcsak a lélek, hanem a test tisztaságára is ügyelnünk kell. Azért vigyázz, ne lépj az oltárhoz tisztátalanul. S ezt nemcsak a szándékos és súlyos tisztátalanságról mondom, hanem az éjjeli, vagyis esetleges fertôzéstôl is, amely eltilt a misézéstôl, hacsak nagy szükség, vagy parancs nem kényszerít rá. Ha az említett dolgok megtörténnek veled, de a szennynek, fertôzésnek nem voltál az oka elôzetes vágyak felkeltésével, vagy rendetlen borozgatással, továbbá az emlékezet vagy a testi vonatkozású képzetek nem okoztak nagyobb lelki kárt, -- azt hiszem, misézhetsz, hacsak jobb belátásod másképp nem dönt. Különösen, ha valamely ünneppel kapcsolatos áhítatod, vagy egyéb ok misézésre késztetne.[13] Amennyire teheted, kezed, s minden tagod tisztaságára is ügyelj. Ezért azt ajánlom, hogy minden embernél jóbban mindenkor, de különösen, amikor misézni készülsz, necsak a bűnös, rút és tisztátalan érintéstôl óvakodj, hanem minden illetlenségtôl és mocsoktól. Egészen szedd össze magad, hogy se tested, se gondolkodásod szét ne szóródjék! Végül legyen szorgos gondod az egyházi ruhák és szent edények tisztaságára, hogy a legnagyobb tisztelet és gondosság övezze Azt, akit angyalok és arkangyalok rettegnek s imádnak. ======================================================================== 3. § Mekkora szeretettel és buzgalommal Szentmisére készülés járuljunk az oltárhoz? 8. Harmadszor, vizsgáld meg, mekkora szeretettel és buzgósággal kell az oltárhoz járulnod? Nemcsak a halálos bűnök, hanem a hanyagságból és lustaságból, figyelmetlenségbôl és szórakozottságból ismétlôdô bocsánatosak is -- bár nem ölik meg a lelket -- néha lomhává, nehézkessé, álmataggá, kedvetlenné és alkalmatlanná tesznek a misézésre, hacsak szívünk lángoló tüzének és a magunk hitványsága elismerésének erejével a Szentlélek lehellete és a szeretet tüze a bocsánatos bűnök porát és szalmahulladékát el nem fújja, s meg nem emészti. Azért vigyázz, s ne misézz közömbös, rendetlen és figyelmetlen lelkülettel. Méltatlanul áldozol, ha nem tisztelettel, összeszedetten és fegyelmezetten misézel. Ezért mondja az Apostol: Ítéletet eszünk és iszunk,[14] amit aztán még nyiltabban feltár, amikor hozzáteszi: Ezért van köztetek annyi beteg, vagyis hitében állhatatlan, és erôtlen, vagyis halálos bűnben szenvedô, és alusznak sokan a lomhaságban és tétlenségben.[15] 9. ,,Ó, mily súlyos szorongás, ó, mekkora szorongás fenyeget mindenfelôl! Méltatlanul misézni rettenetes ítélet, nagyobb hanyagságból, vagy megvetésbôl nem misézni meg kárhozatos bűn!'' -- írja Szent Béda.[16] Mert ha a pap halálos bűn nélkül és jó elhatározásainak erejében él, s ha nincs törvényesen akadályozva, továbbá nem tiszteletbôl, hanem hanyagságból hagyja el misézését, -- akkor, amennyiben rajta múlik, a Szentháromságot magasztalástól és dicsôségtôl, az angyalokat örömtôl, a bűnösöket bocsánattól, az igazakat segítségtôl és kegyelemtôl, a tisztítóhelyen szenvedôket enyhüléstôl, Krisztus Egyházát lelki javaktól fosztja meg. Önmagát pedig a gyarlóságok és mindennapi bűnök ellen való orvosságtól és a belôlük való gyógyulástól. Szent Ambrus mondja: ,,Ahányszor kiontatik Krisztus vére, mindannyiszor a bűnök bocsánatára ontatik ki: mindig vennem kell, hogy mindenkor megnyerjem bűneim bocsánatát; minthogy állandóan vétkezem, folyton szükségem van orvosságra.''[17] Továbbá megfosztja magát a szentáldozás gyümölcseitôl, amilyenek: a bűnbocsánat, a bűn fullánkjának lelohadása, belsô felfrissülésünk, Krisztusba és az ô testébe való beiktatásunk, erényeink erôsödése, felfegyverkezésünk a gonoszlélek ellen, hitünk bizonyossága, reményünk növekedése, szeretetünk felkeltése, áhítatunk gyarapodása és az angyalok társasága. Ugyancsak nem teljesíti nagy méltóságával járó kötelességeit, nem gyakorolja a köteles isteni szolgálatot. Márpedig írva van: Átkozott ember, aki Isten művét hanyagul végzi.[18] Nemkülönben megveti Krisztusnak az Oltáriszentségre vonatkozó parancsát. Ezért fenyít Jézus: Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ô vérét, nem leszen élet tibennetek.[19] Elveti földi zarándoklásának útieledelét, s halálveszedelemnek teszi ki magát, mert ha nem vesszük Krisztus testének táplálékát, életünk fenntartóját, olyanok leszünk, mint az elszáradt tag, amelyhez nem jut el a testi étel táplálóereje. Végül, amennyiben rajta múlik, kiüresíti az isteni szolgálatot és a Teremtônek járó imádást, minthogy hálátlan Isten jótéteményeiért. Ebben az értelemben mondja a Szentírás is: Ha azonban valaki tiszta is, ti. a halálos bűntôl, és úton sincs, vagyis egyébként sincs gátolva, s mégsem készíti el a fázét: irtassék ki népébôl, mivel nem mutatta be az áldozati ajándékot az Úrnak; az ilyen ember viselje bűnét.[20] Tehát minden erôddel azon légy, hogy jócselekedetek gyakorlásával, töredelmes könnyekkel és lángoló buzgósággal minden lomhaságot és hanyagságot kiűzz magadból, nehogy vád érjen ily nagy adományok megvetése miatt. 10. Ha pedig szeretetre akarsz gyulladni, erre a kettôre ügyelj: 1. annak a végtelen szeretetnek tüzére, amelynél fogva a végtelen Jóság érted, bűnös féregért oly szívesen viselte a kereszt megpróbáltatását, 2. a legméltóságosabb Test édességes vételére és a Vér ivására. Elsôbbet elmélkedj Krisztus haláláról, s keresd, mi oka lehetett? Nem lehetett más oka, mint a mi megváltásunk szükségessége. Minden törvény halálra ítéli a felsôbbség megsértésével vétkezôt. Minthogy bűneink miatt halálra vagyunk méltók, -- hogy az emberi nyomorúságunkon könyörülô és halálunktól megkímélô Isten kiegyenlítse ezt a nagy bűnt, úgy rendelkezett, s engedte meg ôseinknek: az emberek halála fejében állatokat öljenek le, s Neki dicsérô és engesztelô áldozatokat mutassanak be. Valahányszor vétkeztek, annyiszor kellett áldozatot bemutatniok. Mindezek jelképek és árnyak voltak[21] mindaddig, amíg Krisztust, az emberi nem fejét közénk nem küldte az Atya, az élô és ésszerű áldozatot, a bűntelent, aki szeretetbôl minden emberért halálra ajánlotta magát, hogy bennünket a haláltól megváltson. Mivel azonban ez a halál eleget tett minden elkövetett és elkövetendô bűnért, nem kellett többször meghalnia.[22] Elég, ha testének egyetlen áldozatát, amelyet annak idején egyszer értünk már meghozott. halála után itt hagyja, hogy bűneink tartozásaképp naponta titokzatos módon felajánljuk az Atya Istennek, s így megváltson a haláltól, amely halálnak vádja mindennap ér bennünket bűneink miatt. Ezért mondja Szent Ágoston: ,,Mindennap megismétlôdik ez az áldozat, jóIlehet Krisztus csak egyszer halt meg, -- mert bűnt követünk mindennap, s bűn nélkül halandó gyarlóság nem élhet. Épp mert mindennap elesünk, áldozza fel magát Krisztus naponta titokzatos módon.''[23] Tehát minden, ami a szentmisében történik, minden ékesség és szertartás, nem ábrázol egyebet, mint Krisztus kínszenvedését. Ezért kell mindenekelôtt Krisztus haláláról megemlékeznünk a szentmisében. Ebben az értelemben mondta maga Krisztus is: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.[24] Szent Pál pedig: Mert valahányszor ezt a kenyeret eszitek és ezt a kelyhet isszátok, az Úr halálát hirdetitek, míg el nem jô,[25] ti. az ítéletre. Amikor tehát az oltárhoz járulsz, mondd teljes szívedbôl: 11. IMÁDSÁG. Íme, mennyei Atyám, megemlékezvén egyszülött Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus haláláról, felajánlom Neked ezt az áldozatot, amelyet egykor Ô mutatott be értem és az egész világ üdvösségéért. Íme, Fölséged oltárára küldöm azt az élô adományt, amelyet Te nagy irgalmasságodban a kereszt oltárára küldtél, hogy értünk feláldozzad. Emlékezzél tehát az Ô szentséges véres verejtékezésére. Tekints korbácsütlegektôl kegyetlenül ostorozott, arcul ütött, kék foltoktól dagadt, köpésekkel beszennyezett, vérrel folyó, tövisektôl felszakított, szögektôl átszegzett, lándzsával átdöfött szűzi testére. Az a könyörületesség, amely Fiadat vonzotta, s arra késztette, hogy a kereszt oszlopán az egész világ bűnét mérlegelje, késztessen téged, Atyám, arra, hogy könyörülj rajtunk, szerencsétleneken. Ne a mi bűneinket tekintsd, Urunk, hanem a Te Krisztusod ábrázatát. Nem a mi érdemeinkben, hanem a te nagy irgalmasságodban bízva terjesztjük színed elé könyörgéseinket.[26] 12. Másodszor, ha szeretetre akarsz gyulladni s Iángolni, elmélkedj Urunk szentséges Testének édességes vételérôl, s lásd, mily jó és kegyes az ô lelke irántunk,[27] mily találó és hasznos éltetô táplálékról gondoskodott nekünk a mi mennyei Atyánk. Az eszes teremtmény úgy van teremtve, hogy befogadhassa Isten jóságát, s részese lehessen. Ebbôl a részesedésbôl kell megélnie és a boldogságra eljutnia. Enélkül, pusztán önmagától, a semmi és az örök halál felé haladna, ha éltetô eledellel folyton nem táplálkoznék, vagyis isteni erôben és kegyelemben nem részesülne. Ezt a részesülést azért nevezem étkezésnek, mert amint az állati test étel révén erôsödik és kövéredik, vesz fel hôt és életerôt, éppúgy táplálja, erôsíti, gyújtja lángra és élteti az eszes lélek vágyóképességét és értelmét Krisztus lelke, lelkünk nélkülözhetetlen élvezete. S amint az angyalak az örök hazában csordultig isznak a világosság örök és élô forrásából, és betelnek az Isten házának dús javaiból,[28] úgy rendelte az örök Bölcsesség is, hogy az ember eszes lelke, amelyet oly kegyesen megváltott és kegyelemben felmagasztalt, s hasonlóvá tett az Isten angyalaihoz, abból a kenyérbôl egyék, amelybôl az angyalok táplálkoznak, s amely nélkül se ember, se angyal nem élhet. S mindezt nekünk, kisdedeknek alkalmas módon. Lehetetlen ui., hogy ebben a halandó testben a maga alakjának, vagyis Istenségének keménységében ízleljük az élet kenyerét. Hogy azonban ehetô eledelt adjon, megfelelôbb alakban, a testi kenyér és bor színe alatt adta. Az angyali és a testi kenyér és étkezés hasonlatossága alapján adta, hogy amint az angyalokat, az élô lelkeket a megtestesült Igével táplálja, úgy etessen bennünket, halandó embereket is az Oltáriszentségben magunkhoz vett megtestesült Igével. Írva van: Angyalok kenyerét ette az ember.[29] S másutt: Én vagyok az élô kenyér, mely a mennybôl szállottam alá.[30] 13. Ugyancsak fontold meg, mekkora gondja van az Istennek az állati testre, amikor mindegyiknek megfelelô eledelt juttat. Ugyanígy gondoskodik az ô legnemesebb titokzatos testérôl, vagyis az Egyházról, amelynek Krisztus, az Isten Fia a feje. Nem is táplálkozhat s élhet másból, mint a fôbôl, ahogy az összes tagok, vagyis az igaz, az egyesített és Krisztusban, a fôben egymáshoz tartozó tagok is az ô szellemébôl és szeretetébôl táplálkoznak az egységnek és békének ebben a Szentségében. De éppen ebbôl következík: amint a testben sincs élet a megfelelô eledel felszívódása, testté-válása nélkül, éppúgy eszes lelkünk sem él lelki értelemben ennek a neki megfelelô lelki eledelnek magunkhozvétele és felszívódása nélkül. Ezért mondja Krisztus: Aki engem eszik, érettem él.[31] Ez a különbség a testi és a lelki étkezés között. Ott az élet az étkezônek a lényegébe olvad, s táplálékává válik, itt viszont az étkezô kapcsolódik bele Krisztusba, kerül Krisztus lelkének egységébe és szeretetébe. Ezért mondta az Úr Szent Ágostonnak: ,,Nem én olvadok beléd, hanem te olvadsz énbelém.''[32] Vagyis az én hasonlatosságomra, jóságomra, szentségemre, stb. alakulsz, mint a tűz a maga hasonlatosságához alakítja a vasat. ======================================================================== 4. § Miért járulunk az Úr oltárához? Szentmisére készülés 14. Negyedszer és utóljára vizsgáld meg magad, miért, mi okból járulsz az Úr oltárához? S itt két dologra légy figyelemmel: 1. a tiszta érzületre és szent vágyra, 2. a kellô szándékra és a szükséges elhatározásra. Elsôbbet lásd tehát, mi után vágyódjál, nehogy a kapzsiság, félelem, hiú dicsvágy, megszokottság, vagy valami világias tetszelgés, ideiglenes érdek vezéreljen az Úr oltárához. Napjainkban úgyis sokan kárhozatukra élnek vissza azzal, ami különben üdvösségükre adatott. Jaj, jaj, Uram, Istenem, mily szerencsétlenek járulnak ma a szent rendekhez és az isteni titkokhoz! Nem a mennyei, hanem a földi kenyeret keresik! Nem a lelket, hanem a hasznot! Nem az Istennek járó tiszteletet, hanem a maguk igyekezetét! Nem a lelkek üdvözítését, hanem a pénzzel való üzérkedést! Nem Krisztusnak akarnak tiszta szívvel és testtel a szent titkokban szolgálni, hanem élvezni, gazdagodni, büszkélkedni, bujálkodni Krisztus atyai örökségében. Az egyházi méltóságok hajhászásával járó sok perlekedéssel és simóniával inkább rabolják állásukat, mint tisztességesen szerzik. Nem az Isten hívja ôket, hanem a gonoszlélek ösztökéli.[33] 15. Azonban te, Isten embere, irányítsd jámbor érzületedet és vágyaidat Istenre, s lásd, mily érzülettel és vággyal kell vonzatnod a szentséges titkok bemutatásához. Elôször is vonzzon a bűntudat és bűnvád, s bízzál abban, hogy a szentmise engesztelô áldozata révén megtisztulsz minden bűnödtôl. Másodszor gyarlóságod látása és szemlélete, hogy Ôt orvosként hívogasd, s meggyógyítson minden betegségedbôl. Harmadszor szorongatásodnak nyomasztó érzése, hogy Ô, aki mindent megtehet, minden viszontagságodból hamarább megmentsen és megoltalmazzon. Negyedszer valami kegyelem vagy lelki áldás kiesdésének vágya, hogy Tôle, akinek semmit sem tagad meg az Atya, meg is nyerhesd. Ötödször hálaadás a neked és másoknak juttatott minden mulandó és lelki jótéteményért, mert semmi egyebünk sincs, amit Istennek adhatnánk mindazért, amit nekünk adott, csak az, hogy vegyük az üdvösség kelyhét és dicsérô átdozatot mutassunk be,[34] vagyis magát Jézus Krisztust. Hatodszor a felebaráti szeretet és együttérzés, mert az élôk üdvösségéért és a holtak nyugalmáért semmi sem jár közbe hatásosabban, mint Krisztusnak a bűnök bocsánatára kiontott vére.[35] Hetedszer Isten és a szentek dicsérete, mert semmivel sem dicsérhetjük méltóbban Istent és a szenteket, mint ha Krisztust szentségi úton a mennyei Atyának felajánljuk és feláldozzuk. Nyolcadszor az Isten iránt való szerelem és szeretet, hogy Ôt magadhoz hívd, és a lelki táplálék vételében gyönyörrel megöleljed. Kilencedszer a kegyelem növekedésének és szomjazásának vágya, mert ez a szentség a kegyelem és a megszentelôdés kútfejét és az üdvösség szerzôjét tartalmazza, az Úr Jézus Krisztust. Ezért nevezzük Eucharisztiának, azaz jó kegyelemnek.[36] A többi szentségek lelkünket szentelô kegyelmi folyók és patakok.[37] Tizedszer égô vágy és óhajtás, hogy egész lelkeddel kívánj ennek a kitörô szeretetnek és édességes táplálkozásnak erejébôl szentté válni és a test s a lélek minden szennyétôl megszabadulni, megmenekülni minden veszedelemtôl és kísértéstôl, s elválaszthatatlanul egyesülni Üdvözítô Krisztusoddal, és megmaradni az Ô szeretetében. Amint Krisztus is mondja: Atyám! akiket nekem adtál, akarom, hogy ahol én vagyok, ôk is velem lehessenek,[38] hogy egyek legyenek, amint mi egyek vagyunk, én ôbennük, te meg énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek.[39] 16. Másodszor legyen gondod a kellô szándékra és elhatározásra mindabban, amit cselekedned kell. Hármat kell a szent mise elôtt megfontolnod: 1. Istent imádod, 2. Krisztus haláláról emlékezel, 3. az egész Egyházat segíted. Elôször gondolj arra, hogy Istent imádod. Az imádás egyedül Istent illeti. Nem egyéb, mint a szolga köteles tisztelete a legfôbb Teremtô iránt, aminek következtében nemcsak javainkat, hanem önmagunkat is fel kell áldoznunk az ô tiszteletére, s ha kell, meghalnunk az ô kedvéért, hogy ezzel is elismerjük jótéteményeit és irántunk való jóságát. S mindezt töredelmes szívvel és megalázkodott testtel kell tennünk. Teljes odaadással, tettel és készséggel, mozdulatainkkal és jelekkel kell leborulnunk Ôfelsége szeme elôtt, és áldozatokkal és adományokkal tisztelnünk ôt. Minden reményünket és vágyunkat reá, végsô célunkra irányítsuk, akiért van minden,[40] s tôle várjunk -- az ô igazságos és tetszése szerint való visszafizetésére hagyatkozva -- minden érdemet és jutalmat jó és rossz tetteinkért. A többi szenteknek tisztelettel és áhítattal adózunk, amit szabatos szóval tiszteletnek nevezünk, s ami sem szolgálatot, sem imádást nem jelent, hanem csak kérleljük és segítségül hívjuk ôket Isten után, hogy támogassák ügyünket Istennél. Minden tisztelet Istenért jár nekik, akivel egyesülve vannak. 17. Ellenben Istent határtalanul kell félnünk, tisztelnünk és szeretnünk. Elôször is mindenhatósága és igazságossága miatt, amelynek erejében teljes joggal kárhoztathat és üdvözíthet, amiért mindennél iobban kell félnünk Ôt. Ebbôl a félelembôl fakad a bánat, a szeméremérzet, a sok fohász, könny, sóhaj, könyörgés, böjt, önfegyelmezés, zarándoklat, s hasonló. Másodszor bölcseségére és fölségére való tekintettel kell tisztelnünk Ôt. Ebbôl a tiszteletbôl fakad a hódolat és odaadás, térdhajtás és meghajlás, arcra-borulás, imádság, tisztulás, felszentelés, a szent edények tisztasága, a szent ruhák ékessége, és dísze, az ünnepek, szertartások, gyertyák és lámpák pompája, a zsoltárok, himnuszok és szentolvasmányok, stb. Harmadszor jósága és kegyessége miatt kell szeretnünk Ôt. Ebbôl a szeretetbôl fakad a hálaadás, dicséret, himnusz, áldás, szent fogadalmak, tömjénezés, stb. 18. Vigyáznod kell, hogy az istentisztelet gyakorlata nyomán bennünk is megszenteltessék az Isten neve,[41] hogy szent életünkben megdicsôíttessék a világban, az egész földkerekségen növekedjék az Isten szolgálata és tisztelete, megismerje az egész világ, hogy mi tiszteljük és szolgáljuk igazán az egyedül igaz Istent és az Üdvözítô Jézus Krisztust. 19. Figyelned és emlékezned kell Krisztus halálára. Errôl azonban már szóltunk fentebb a 10. pontban. Továbbá, legyen szándékod segíteni az egész Egyházon. Imádkozzál a pápáért, bíborosokért, pátriárkákért, érsekekért, püspökökért, hittudósokért, hitszónokokért, papokért, az egyházi rendért, a monostorok és szerzetházak tagjaiért, és Krisztus minden szolgájáért. A királyokért, vezérekért, fejedelmekért s a többi nemesekért. A szűzekért, özvegyekért, árvákért, zarándokokért, foglyokért, csapásokkal sújtottakért, gyengékért, betegekért, s Isten összes népeiért. A pogányokért, szakadárokért, eretnekekért, hogy az igaz Istenhez és az Egyházba térjenek. Végül, különösen imádkozzál a magad ügyeiért, kedves szüleidért, vérrokonaidért, barátaidért, mindazokért, akik imádságodba ajánlották magukat. Leginkább tenmagadért. És ha a felsorolt hívek közül, kivált gyűlöletbôl, vagy ellenszenvbôl bárkit is kizársz, hogy ne legyen részese a nagy titoknak, -- halálosan vétkezel, mert gyűlölettel a szívedben végezted a szentmisét. ======================================================================== A töredelem és szentgyónás, a közvetlen Szentmisére készülés elôkészület és misemondás 1. Ezek elôrebocsátása után, miután a fenn mondottak fontolgatása tüzet gyullasztott[42] szívünkben, hányd ki és tisztítsd ki bűneid borseprűjét, és megtört és megalázkodott lélekkel idézd emlékezetedbe, mennyit vétkeztél gondolattal, szóval és cselekedettel. Mennyi jót mulasztottál el, amit meg kellett volna tenned, amit meg is tudtál volna tenni. Majd menj a lelki orvoshoz és atyához, mondd el bűneidet. Ne közös és általános bűnvallomásban, mint néhány eldurvult lelkű teszi, ki általános szavak leveleibe takarja rendetlen bűneit a közös gyónásban, s minden szégyenérzet és fájdalam nélkül úgy mondja el, hogy akár az utcán is szégyen nélkül meggyónhatna. Ez nem gyónás, hanem csalás és nevetség. Ha azonban meg akarsz gyónni, nyisd meg sebeidet, s szíved mélyébôl mondd el világosan és nyíltan mindazt, amit utolsó gyónásod óta elkövettél. Necsak a tetteket, hanem a múltadat beszennyezô gonosz gondolatokat is. Ne csak a halálosakat, hanem a komolyabb bocsánatosokat is, hisz ezek is furdalják és bántják lelkiismeretedet. A többieket pedig rövid általánosságban és világosan gyónd meg. 2. Majd az elvégzett elégtétel után imádkozd el az öt mise elôtti zsoltárt[43] a versekkel és könyörgésekkel. Ha van idôd, mondd el a Summe Sacerdos kezdetű imát. Nagyon hatásos, jámbor és szent szöveg. Aztán menj az oltárhoz, s gondolj a kereszt felé haladó Krisztusra, s szegezd figyelmedet mindarra, ami Krisztus kínszenvedésében történt. Olvasd világosan és tisztán az olvasnivalókat, ne végy számos könyörgést, s ne olvass akár buzgóságból, akár saját vélekedésed szerint egyebet, csak azt, amit szentatyáink elrendeltek. 3. Amikor pedig a szent kánonhoz érkezel, szedd össze elmédet, nehogy különféle dolgokon járjon, s nagy igyekezettel figyelj a jelekre és cselekményekre, még nagyobbal a szavakra, a legjobban a szándékra. Mégpedig elôször azért, mert ily drága testet, másodszor mert ily dicsôséges lelket, harmadszor mert mérhetetlen Istenséget tartalmaz. Az élôkért és holtakért való megemlékezésben (memento) ne hangosan és kiejtett szavakkal gondolkodjál, hanem csak elmédben fusd át a neked kedves személyeket, a többieket pedig röviden összefoglalva említsd meg, s terjeszd ki szándékodat mindazokra, akikért a mise elôtt imádkoztál, vagy imádkozni akartál. Amikor pedig elérkezel az átváltoztatás szövegeihez (Qui pridie), irányítsd elmédet és szándékodat arra, amit Krisztus szándékolt az utolsó vacsorán, s az Anyaszentegyház akar. A szentáldozásban állapodj meg kissé, s mondd minden szó és ajakmozdulat nélkül, csak úgy a szívedben: 4. IMÁDSÁG. Uram, ki vagy te, és ki vagyok én, hogy testem és lelkem nyomorúságos hajlékába merészellek küldeni? Miért is teremtettél engem, hogy ezt a kiengesztelésre váró jogtalanságot kövessem el ellened? Ezer év könnye és bűnbánata se lenne elég ahhoz, hogy ily kiváló Szentséget egyszer is méltóképp magamhoz vegyek. Mennyire méltatlan vagyok, én, nyomorult, aki mindennap vétkezem, javíthatatlan vagyok, s készületlenül járulok Hozzád. Ám végtelenül nagyobb a Te irgalmasságod, mint az én nyomorúságom. A Te kegyességedben bízva merlek magamhoz venni. Két dolog kell tehát fôként az Oltáriszentség megfelelô vételéhez: megsemmisülésig menô mélységes alázat, és a Krisztus kínszenvedésével való együttérzés. 5. Ha a szentáldozás után nem érzel lelki felfrissülést, lelki betegség, vagy halál jele. Tüzet rejtettél lelkedbe, s nem érzed a hôt. Mézet a szádba, s nem érzed az édességet. Ha viszont valamelyes vigasztalást érzesz, ne magadnak tulajdonítsd, hanem az Úr mérhetetlen jóságának, amely a rosszakra is kiterjed, s a méltatlanokat is vigasztalja. S mondd szívedben: az én nyomorúságom bizonysága, hogy elhalmozott jótéteményeivel. Ha nekem bűnösnek ilyet tett, mit tenne, ha életemet megjavítanám? Épp ezért teljes erômbôl meg akarok változni, s mindig Hozzá ragaszkodom! Ne hidd azonban, hogy ezt saját erôdbôl is elérheted, -- hanem az ô kegyelme segít hozzá. Amit neked is, nekem is megadni méltóztassék az Úr. Amen. ======================================================================== Jegyzetek Szentmisére készülés 1. 1Kor 11,28 2. Kol 2,3 3. Zsid 5,11: De quo nobis grandis sermo. 4. Vö. Lev 17,11. A régiek a vért tekintették a lélek, az élet hordozójának. Szent Bonaventúra itt csak hasonlatot használ, tehát a régi természettudományos felfogás nem befolyásolja gondolatmenetének lényegét. 5. Iz 63,2--3 6. Jn 6,53.67 7. Mt 28,20 8. Az 1--4. pontban foglalt tanítást lásd Szent Bonaventúra Breviloquium-ában P. VI, c. 9 9. Bölcs 1,4 10. Jn 13,27 11. Zsid 10,31 12. Nem az áldozat tárgy értékérôl van szó. Ez független a pap egyéni életétôl. A fontos, hogy érvényesen fel van szentelve, s megvan a helyes szándéka a szentmise bemutatásához. Ellenben a misézô pap egyéni haszna elmarad, ebbôl a szempontból nem kell Istennek a pap áldozati lelkülete, s megveti a bűnben élô pap álnokoskodását. 13. Az erkölcstudósok nézete szerint az akaratlan fertôzés miatt magábanvéve nem kell elhagynunk a misézést. Különösen, ha van rá okunk is. pl. mindennap misézni szoktunk, búcsút akarunk nyerni, valamely kegyelemért esdünk, stb., hogy a legkisebbet említsük. Vö. Alph., Theol. mor., 1. VI, tr. III, n. 172. 14. 1Kor 11,29 15. 1Kor 11,30 16. Vö. Comment. in I. Cor. 11,27.28 17. Libr. IV de Sacram. c. 6., n. 28. 18. Jer 48,10 19. Jn 6,54 20. Szám 9,13 21. 1Kor 10,11 és Kol 2,17 22. Vö. Zsid 7,27; 9,25--26 23. de Consecr. 2.C. Utrum sub figura (72). Azonban tévesen tulajdonítják Szent Ágastonnak ezt a mondást, mert valójában Paschasius, de Corpore et Sanguine Domini c. 9. n. 1.-ből való. 24. Lk 22,19 25. 1Kor 11,26 26. Dán 9,18 Vö. Szent Bonaventúra--Scrotty Pál, Élet fája, Lignum vitae, n. 29. 27. Bölcs 12,1 28. Zsolt 35,9 29. Zsolt 77,25 30. Jn 6,51 31. Vö. Jn 6,58 32. Libr. VII Confess. c. 10., n. 16. 33. Ezekben a páratlanul kemény szavakban Szent Bonaventúra a maga korának súlyos hibáit ostorozza, amelyek ellen a középkor legnagyobb pápái küzdöttek. A felsôbb osztályok hatalmi törekvéseiket erôsítették az egyházi vagyonnal, s akárhányszor képzetlen, gyenge jellemű, hivatástalan és anyagias pártfogoltjaikat vagy családtagjaikat szenteltették pappá, püspökké, csakhogy a javadalmat maguknak megszerezzék. Az egyházi élet állandó javítása, a papnevelés komolyságának biztosítása segítette ki Krisztus egyházát ebbôl a szánalmas helyzetbôl. Az Egyháznak ma is legnagyobb gondja a papnevelés. 34. Zsolt 115,3--4 35. Vö. Mt 26,28 36. Euharisztia szoros értelemben hálaadást jelent a keresztény nyelvhasználatban. Minthogy az egyházi latin nyelvben gratiarum actioval fordították a hálaadást, a gratia szó pedig kegyelmet is jelent, többen jó kegyelemnek, bona gratia-nak, fordították az Euharisztiát. Bonaventúra arra használja fel, hogy az Oltáriszentséget kegyelemforrásnak értelmezi. 37. A legnagyobb hittudósok is az Oltáriszentséget tekintik az összes többi szentségek központjának. Minden más szentség lépcsô és elôkészítés az Oltáriszentség vételére. Thom. III. 65,1. Bonavent., Breviloquium 6,3 38. Jn 17,24 39. Jn 17,22--23 40. Vö. Róm 11,36 41. Mt 6,9 42. Zsolt 38,4 43. Psalmi accessus néven ismerjük azt az öt zsoltárt, amelyet az Egyház a szentmise előtt papjaival imádkoztat. A 83. 84. 85. 115. és 129. zsoltárról van szó. A Summe Sacerdos kezdetű imát Szent Ambrusnak tulajdonítják, de valószínűbb, hogy Szent Anzelmé (vö. Oratio 29). ======================================================================== A lelkiélet alapelvei A lelkiélet alapelvei Epistola de XXV Memorialibus Bevezetô Krisztusban szeretett N. Testvéremnek, Bonaventúra testvér, testvéred az Úrban! S bárkinek, aki már levetette a régi ember ,[1] hogy Krisztusnak éljen, s meghaljon a világnak! 1. Kedves Testvérem az Úrban! Még amikor Nálad voltam, igen nagyon kértél, hogy idôvel buzdító lelki levelekkel keresselek fel. Tudtam, testvér, hogy szavaiddal égô parazsat gyűjtesz a fejemre.[2] Minthogy oly kedvesen kértél, alázatos esdeklésed annyira legyôzte kemény büszkeségemet, hogy megígértem, amit kívántál. Bár jobban illenék, ha tôled kapnám ezeket, mintsem én irányítsak hozzád efféléket. Ha már kedvességed arra kényszerít, hogy ebben a tekintetben balga legyek,[3] amennyire tehetem, megkísérlem teljesíteni kérésedet. Nem írok semmi különöset, csak azt, amit -- bár nyersek és egyszerűek -- magamnak egybegyűjteni akartam, s amelyekbôl legtöbbet már jól ismersz. Hogy szereteted és Kedvességed köszöntése után a tárgyra térjek, -- amint a tapasztalat tanítja, senkisem szolgálhat addig tökéletesen Istennek, amíg a világtól teljesen elszakadni nem törekszik. Ha követni akarjuk Megváltó Urunkat, a prófétai szózatnak kell engedelmeskednünk, s megoldoznunk az istentelenség kötelékeit, megoldanunk az iga kötelékeit,[4] vagyis a földi cselekedetektôl megszabadulnunk, s szabad léptekkel követnünk Megváltónkat, mert az Apostol tanúsága szerint: Aki Istenért harcol, nem bocsátkozik világi dolgokba, hogy annak tessék, akihez szegôdött.[5] 2. Sohase engedjük tehát szívünket világi dolgokkal foglalkozni, hacsak istenszerelemre és szeretetre nem keltik érzelmeinket. Mert ha kelleténél többet foglalkozunk a múló dolgok változatos sokféleségével, lelkünket szétszórjuk, s nemcsak lelki békénk kedves nyugalmát zavarjuk meg, hanem a bennünk támadt képzetek nyomán zavaró megrázkódtatás és kellemetlenség is háborgatja csendjét. Inkább vessük le a földi vágyak súlyos terhét, s késedelem nélkül fussunk ahhoz, aki hív bennünket, aki a lelkek dús tápláléka és legfôbb békéje, mely meghalad minden értelmet.[6] 3. Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradoztok és terhelve vagytok, -- mondja -- és én megenyhítelek titeket.[7] Ó, Uram, mire van szükséged? Miért hívsz? Mi közöd neked mihozzánk? Ó, valóban kegyes szavak: Jöjjetek hozzám, -- úgymond -- és én megenyhítelek titeket. Ó, Istenünk csodálatos méltányossága, ó, kimondhatatlan szeretete! Ki tett valaha is ilyet?! Ki hallott, ki látott valaha ilyeneket?[8] Íme, hívja ellenségeit, lelkesíti az ellene vétôket, csalogatja a hálátlanokat. Jöjjetek hozzám mindnyájan, -- úgymond -- és tanuljatok tôlem, vegyétek magatokra az én igámat, és nyugalmat találtok lelketeknek.[9] Ó, legédesebb szavak, ó, kedves szavak, ó, isteni szavak és áthatóbbak minden kétélű kardnál,[10] egész bensônket átható és rendkívüli édességgel betöltô, az elmének és a léleknek eloszlásáig ható szavak![11] Most serkenj, keresztény lélek, e nagy jóság szerelmére, e nagy édesség kellemességére és e nagy kegyesség illatának élvezésére. Bizonyos, aki ezt nem érzi, beteg, elhidegült, halálhoz közeleg. Gyulladj lángra, lelkem, kérlek, gyarapodj, élvezz édességet a te Istened irgalmasságában, Istened jóságában, Jegyesed szeretetében! Lángolj szerelmesed tüzétôl, gyarapodj szerelmétôl, édesedjél ízétôl. Senki se tiltja, hogy behatolj hozzá, lefoglald és ízleld![12] 4. Mit keresünk, mit várunk, mit kívánunk még? Ebben az egyben van minden javunk. De jaj, ó, csodálatos oktalanságunk, szerencsétlen betegségünk, undorító eszelôsségünk! Nyugalomra hívnak, s munkára megyünk; üdülésre szólítanak, s fájdalmat keresünk; örömöt ígérnek, és szomorúságra vágyunk. Egyszóval: szerencsétlen betegségünk, s nyomorúságos elvetelmültségünk! Csaknem érzéketlenekké váltunk, alábbvalók vagyunk a bálványoknál, mert szemünk van s nem látunk, van fülünk s nem hallunk,[13] van eszünk s nem különböztetünk, a keserűt édessé tesszük, az édeset keserűvé.[14] 5. Ó, Istenem, honnan nekünk ekkora elvetemültség helyrehozása, s honnan az elégtétel ekkora megbántásért? Biztos, bennünk semmi effélét nem találunk, hacsak a te adományodból meg nem kapjuk. Egyedül te tudsz megjavítani bennünket, egyedül te tehetsz eleget bűneinkért, aki egyedül ismered alkatunkat, Üdvünk és Megváltásunk, s aki csak azokkal teszed mindezt, akik a mélységben nyomorultan látják meg magukat, s a felemelkedést egyedül tôled remélik. 6. Emeljük fel tehát elménket Istenhez, a magaslatokra, s lássuk meg, hol nem feküdtünk le?[15] Mert aki a maga helyzetét fel nem ismeri, hogy akarjon felkelni? S amint felismertük, azonnal kiáltsunk a mélységbôl erôsen Istenhez,[16] hogy felénk nyújtsa irgalmasságának segítô kezét, amely soha sem rövidülhetett meg megszabadításunkban.[17] Ne veszítsük el, kérlek, bizodalmunkat, amelyre nagy jutalom vár.[18] Járuljunk azért bizatommal a kegyelem trónja elé,[19] elérvén hitünk célját, lelkünk üdvösségét.[20] Egy percig se habozzunk. Most már az élet hívogat, az üdvösség vár, nyomorúságunk késztet belépnünk. Mit csinálunk tehát? Mit lustálkodunk? Miért késlekedünk? Siessünk bemenni az örök boldogság nyugalmába, ahol a nagy, kifürkészhetetlen és csodálatos dolgoknak se szeri, se száma.[21] Gondoljon szívünk Jeruzsálemre,[22] -- kérlek -- sóhajtozzunk hazánk után, igyekezzünk föl anyánkhoz.[23] Lépjünk az Úr hatalmába, s meglátjuk szelíd Királyunkat uralkodni fölötte, s elolvad szívünk az ô irgalmasságában. 7. Teljes szívvel adjunk tehát hálát neki, aki nem nézte hálátlanságunk hiányát, nem vonta meg tôlünk irgalmas kegyességét, vágyat keltett bennünk, hogy fussunk az ô parancsainak útján,[24] amely vágy nélkül senki sem haladhat rajta. Ezt a kötelességünket tehát nem szabad lebecsülnünk, hanem komolyan kell vennünk, hisz a próféták legkiválóbbja, Dávid vágyott utána, mondván: Lelkem epedve óhajtja ítéleteidet minden idôben.[25] Mivel azonban ez a vágy gondatlanságunk és hanyagságunk lomhasága folytán néha nagyon legyengül, arra gondoltam, hogy buzdításul lejegyzem azokat az emlékeztetô elveket, amelyekbôl kitűnik, mit kell kerülnünk, mit pedig követnünk. Ha ezeket naponta eredményesen s kellô lelkülettel átgondoljuk, visszanyerjük régebbi erônket, az istenszeretetben addig növekszünk fáradhatatlanul erényeink és kegyelmeink révén, mígnem az örök halmok tökéletes kívánsága[26] fel nem éled bennünk. Elôbb nyolc általános emlékeztetô elvet állítunk fel, majd utána a többi részletes elveket. ======================================================================== Általános emlékeztetô elvek Lelkiélet alapelvei Megvannak az ifjúság kipróbált erényei és az üdvösség lépcsôi, amelyeken kétségtelenül az erényes tökéletességre és a dicsôség csúcsára emelkedhetünk, ha híven gyakoroljuk. Ezek: a szent szemérmesség minden beszédünkben és tettünkben, hallgatagság, készség az engedelmességre, gyakori imádság, a tétlenség és a szétszórtság kerülése, tiszta és gyakori gyónás, szolgálatkészség és a haszontalan társalgások kerülése. Ragyogó drágakövek ezek, amelyek Isten, az angyalok és az emberek elôtt kedvessé teszik birtokosaikat. Midôn azonban tetszett annak, aki engem anyám méhétôl fogva kiválasztott és malasztja által meghívott, hogy kinyilatkoztassa bennem Fiát, [27] a nyomorúságos egyiptomi szolgaságból átvezetett az Isten fiainak szabadságára,[28] és az új ember útjára tettük a lábunkat, amely út az alázatosság félelme és szeretete közé van rendelve, -- akkor az alázatosság ugyanazon útján kiválóbb fokra emelkedhetünk, magasabb dolgokban gyakorolhatjuk magunkat. Ezek közül néhány emlékeztetôt idevetek. ======================================================================== Részleges emlékeztetô elvek Lelkiélet alapelvei 1. Fojtsd el rendetlen kívánságaidat! Elsônek mindenekelôtt neked, kívánságokkal teljesnek, követned kell Üdvözítônk nyomát, hogy minden reményedet az Úrba helyezzed, s fölhagyj a jelen világ összes vigasztalásaival. 2. Írtsd ki bűneidet! Másodszor, minden rossz hibádtól és kívánságodtól, amennyire emberi mivoltunk megengedi, törekedj teljesen megtisztulni, hogy minden rosszaságod és gonoszságod kovászától megtisztulj,[29] és az élet újdonságában kövesd Krisztust.[30] Amíg ui. gonoszságod bilincseit össze nem zúzod, sötétségtôl terhelt lelked nem emelkedhet a mennyeiekhez. 3. Vágd szét kötelékeidet! Harmadszor, oldj meg minden külsô köteléket, hogy lelked teljesen Istenhez láncolhasd. 4. Viseld türelemmel szenvedéseidet! Negyedszer, a világ minden üldözését egyenlôképp viseld a Fölséges szerelméért, sôt amennyire lehet, mind elfogadd az Úr tiszteletére, s mondj le a mulandó örömökrôl, a szenvedésnek pedig örvendjél, abban a tudatban, hogy valamennyi vétkeid tisztulását és lelked elkészített javát szolgálja. 5. Semmit se gyűjtsd magadnak! Ötödször, minthogy úgy érzed, hogy Alkotódat és a mindenség Teremtôjét megbántottad, semmilyen teremtményért felelôsséget ne vállalj. 6. Légy szegény, és vesd meg magad! Hatodszor, vesd meg önmagad, s kívánd, hogy mások is megvessenek. Buzgólkodj a szent szegénység megtartásában. Mindened, amid van, kemény, ócska és takarékos legyen, amennyire teheted. Ne bíráld a többit, hanem örülj és örvendj a testvéri vigasztalásoknak. Ha kell, járj kedvükben és engedelmeskedj nekik. Tartsd ôket minden vigasztalásra méltónak, hacsak -- ami távol legyen -- oly Isten- bántást nem észlelnél, ami semmilyen mentséget nem érdemel. Ezt egész lelked együttérzésével és félelmével fájlald, amennyire csak teheted. 7. Kerüld a megtiszteltetést! Hetedszer, minden idôben félelemben élj, ennek a világnak hízelgését, tiszteletét, dicsôségét és elônyeit, a dicsôség hajnalhasadását, mint gyilkos kórt minden erôdbôl kerüljed, s állj meg magadban, csak magadat tekintsd. Mert ha tökéletesen nézed a magad dicsôségét, semmiféle belsô vagy külsô ellenség nem árthat neked. 8. Légy igazán alázatos! Nyolcadszor, annak szerelméért, aki az összes mennyei, földi és földalatti dolgok Uraként értünk a legszegényebb szolga alakját vette fel, s benne önként az emberek hatalmának vetette magát alá, -- alázd meg magad, s minden embert uradnak tekints, önmagadat pedig ôszintén mindenki szolgájának lásd, s minden emberi vonatkozásban szolgának értékeld. Így mindenki iránt állandó nyugalmat és békét nyersz, a botrányt pedig teljesen elkerülöd. 9. Ôrízd meg lelki békédet! Kilencedszer, semmivel se törôdj, ami lelki hasznoddal nem jár. Vagyis, semmi külsô vagy belsô dologgal ne legyen gondod, s semmibe bele ne keveredjél, amiben nem találod lelked javát, s ne engedd, hogy bárki is belekeverjen effélébe. Csodálatos rejtély és titok ez a tapasztalatlanoknak! 10. Ôrizd érzékeidet! Tizedszer, minden szempontból ôrködj látásod, ajkad s többi testi érzéked fölött, hogy semmit se akarj egészen látni, hallani vagy érinteni, csak ami lelked hasznára válik. Nyelvedet is tökéletesen fegyelmezd meg, hogy semmit se beszélj, csak ha kérdeznek, vagy világos szükség avagy hasznosság rá nem kényszerít. Akkor is tisztelettel és félelemmel, lelki édességgel, röviden és halkan, s ha teheted, mindig kerüld a bôbeszédűséget, s tehetséged szerint elôzd meg még az alkalmat is reá. 11. Szeresd a magányt és a virrasztásokat! Tizenegyedszer, kívánkozzál a kedves és szent magányba. A virrasztást pedig mindig nagyra értékeld, s olyankor a szavakra figyelve, az áhítat tüzében és mély alázatossággal ajánld Istennek imádságaidat. 12. Szeresd az isteni szolgálatot! Tizenkettedszer, amikor a szent zsolozsmát kell végezned, oly nyugalmat teremts magadban, hogy minden földi dologról elfeledkezzél, és a mennyei titkokra irányítsd elmédet. Akkora áhítattal, tisztelettel, örömmel és félelemmel végezd, mintha az angyalok seregében lennél, s velük ajánlanád fel dicsérô énekeidet az Isten színe elôtt. 13. Mindenek fölött tiszteld a dicsôséges Szüzet! Tizenharmadszor, dicsôséges Királynônket, Urunk Anyját mindenkor a legnagyobb tisztelet érzelmeivel övezd. Minden szükségedben, veszedelemben és szorongatásodban hozzá, a legbiztosabb menedékhez fordulj, az ô védelmének oltalmát ostromold. S hogy ôt közbenjáródnak megnyerd, a legnagyobb áhítattal s biztonsággal tedd az Irgalmasság Anyjának kezébe ügyedet, és naponta igyekezz különös és kiváló tiszteletedet bebizonyítani. Hogy pedig áhítatodat elfogadja és tiszteletedet kedvesen vegye, összes lelki és testi erényeidet érintetlenül ôrizd, s minden igyekezeteddel kíséreld meg alázatosságának és szelídségének nyomán követni. 14. Kerüld a nôkkel való társalgást! Tizennegyedszer, szükség vagy nyilvánvaló haszon esetét kivéve, mindenhol kerülj minden nôt és simaarcú ifjút. Bárhol légy, válassz atyádnak egy szent, titoktartó, szelíd, jámbor, inkább tapasztalatból, mint fellengzô szavakból kitanult férfit, hogy hatásos és istenszeretetre tüzelô szavaival és példájával oktasson és buzdítson, s minden szükségedben menedéked és lelki vigasztalásod legyen. 15. Kerüld a csüggetegséget és szomorúságot! Tizenötödször, minden igyekezeteddel űzd ki magadból a csüggetegség és szomorúság ridegségét, mert a zavar útját rejtegeti és a halálba vezet, [31] s légy belsôdben-külsôdben mindenkor derűs és nyugodt. Senkinek se mondj, vagy állj ellen, hanem mindenképp nyugodj meg mindenben, hacsak Isten dicsérete, vagy lelked üdve mást nem követel. 16. Mindenkiben a jót keresd! Tizenhatodszor, minden kívánságodat és akarásodat az isteni akarathoz mérd. A tisztaság és ártatlanság Istentôl adományozott kegyelmébôl minden épülésedre váljék, romlásodra pedig semmi ezen a világon. Ne szennyezd be magad mások szennyével úgy, hogy mások hibáin kelleténél többet mérgelôdöl, s a gonoszsághoz újabb gonoszságot toldasz. Nehogy szerencsétlenebbül a mélységbe bukjál, amíg másokat a mocsárból ki akarsz szabadítani. Tehát inkább hagyj mindent a legfôbb Bölcseségre, aki tudja, miképp válassza külön a jót a küiönféle rosszaktól, s takarj be jóságos szeretettel, ha már nem használhatsz a magad kára nélkül. Így minden jóban és rosszban, ha az Úr úgy engedi, egyformán haladást tapasztalhatsz. 17. Vigyázz a szívedre! Tizenhetedszer, minden igyekezeteddel ôrizd szívedet, egyedül a lelki gyakorlatoknak szenteld, nehogy a látható dolgok képei befolyásolják. Minden teremtménytôl függetlenül, szabadon csüngjön a mindenség Alkotóján. 18. Szeresd felebarátodat! Tizennyolcadszor, minden emberben az isteni Fölség képét és mását lásd, s úgy szeresd legbensôbb szereteted érzelmével valamennyit, és viseld gondját különösen a betegeknek és egyéb szűkölködôknek, csak lelki dolgaidban meghasonlás ne támadjon. Miként a jó anya is szereti és gondozza legjobban szeretett egyetlen fiát.[32] 19. Imádságodat szent tettekkel egyesítsd! Tizenkilencedszer, úgy irányítsd Istenre állandóan elmédet, hogy mind lelki, mind testi cselekedeteid imádságszámba menjenek, s minden szolgálatot, de különösen a legalantasabbakat a szeretet akkora tüzével végezd, mintha a testileg jelenlevô Krisztusnak tennéd. Különben ezt valósággal is kell és lehet gondolnod, mert Ô mondta az Evangéliumban: Amit egynek a legkisebbek közül cselekesztek, nekem teszitek.[33] 20. A szent engedelmesség. Huszadszor, hogy a köteles és önkéntes hódolatot és tiszteletet mindenben nyilváníthasd, a szent engedelmesség szabályát nemcsak a nagy és kétes dolgokban kell mint a szemed fényét mindenkor sértetlenül megtartanod, nemcsak a feljebbvalóknak és elöljáróknak kell engedelmeskedned, hanem a kisebbeknek is. Vesd alá magad mindenkinek, s tagadd meg magad Krisztusért. A jó és közömbös cselekedetekben mindig tedd mások akaratát, semmiben se légy mások terhére. Inkább szeress Krisztusban mindenkit, s tedd magad kedvessé általában mindenkinek. Kerüld a különös nyájaskodásokat, barátkozásokat és bizalmaskodásokat. Fôképp óvakodj, nehogy valaha is szavaiddal, tetteiddel, viselkedéseddel bárkinek terhére, gyűlöletére, lármájára, jogtalanságára, zavarására, zúgolódására, megszólására, botrányára, vagy megaláztatására légy valami okból, vagy valamiképp, - - akár magadtól, akár más révén lennél is oka vagy alkalma az effélének. 21. Vigasztalódásaidat és szenvedéseidet titokban tartsd! Huszonegyedszer, erényeidet és lelki malasztjaidat, amelyeket akár benned, akár általad méltóztatott mívelni az isteni Irgalmasság, valamint szenvedéseidet, küzdelmeidet és erényes elhatározásaidat, s hasonlókat, amennyire teheted, mindenkitôl elrejteni igyekezzél. Kivéve azonban azokat, amelyeket saját papunknak kell önvádolásunkban megvallanunk, hacsak valamely különleges és kipróbált barátodnak a magad lelki javára fel nem feded, akinek idevágó tanácsát, vagy tanítását hasznodra véled. Gondosan lopj magadnak mindenkor s mindenütt idôt arra, hogy szokásos imádságaidnak és szent elmélkedéseidnek élhess, és magadban ülve emelkedjél vágyaiddal a magassagok felé.[34] 22. Mindig s mindenütt gondolj Istenre! Huszonkettedszer, szabadulj meg mindentôl, és semmi földi dolgot se kívánj, vess meg minden teremtményt, s elméd akkora igyekezetével, vágyad oly tüzével figyelj Teremtôdre, hogy minden alantast elfeledj, és bármit teszesz, bárhol állasz, bármivel foglalkozzál, nappal és éjjel, minden pillanatban és órában Istenre gondolj. Hidd és gondold, hogy valósággal jelenlétében vagy, s mindenhol téged néz. Mindezt nagy tisztelettel, félelemmel és rettegéssel, valamint a legnagyobb bizalommal és lángoló szeretettel gondold. Majd borulj mérhetetlen Fölsége lába elé, s keserű szívvel kérd bűneid bocsánatát. Az Isten Fiának szentséges kínszenvedésével való együttérzés lándzsájával átszögezve, keresztje elôtt, megsebezve vele, könnyek és siránkozások közt jelenj meg elôtte. Az egész krisztusi életet tedd a magad élete ferdeségének egyenes vonalává. Számtalan és mérhetetlen jótéteményét megfontolva, adj hálát az Úrnak. Szerelmének fullánkjától tüzesen átszúrtan Ôt lásd minden teremtményben. Gondolj hatalmára, jóságára és kegyességére, s minden teremtménnyel együtt fölségesen dicsérd. A mennyei haza vágyának vonzásától sóhajokkal s fohászokkal áhítozz utána. Lásd irántunk tanúsított szeretetét, s örvendve és rendkívül csodálkozva, szívvellélekkel merülj el benne. Elmélkedj meggondolatlanságodról, megfutamodásodról, a téged fenntartó, felemelô és vonzó Istenrôl, mindenben megnyilatkozó hálátlanságodról, s megnyílnak az isteni irgalmasság kimondhatatlan mélységei, szeretetének nagy tüzébe vonulsz, és teljesen ellankadsz a siránkozástól. Végül jól fontold meg rejtett, mélységes, csodálatos, végtelenül titokzatos és bámulatos ítéleteit. Mindenben a legnagyobb szeretettel, igen nagy félelemmel és rettegéssel, hűséggel, állhatatosan és bizakodva, esedezve és alázattal tiszteld, -- mindenekelôtt azonban szentséges szenvedésének állandó és élô emlékezetét hordozd lelkedben és testedben. 23. Gondosan ôrizd meg magad a gonoszlélek cselvetéseitôl! Huszonharmadszor, virrassz ôrhelyeden, hogy mindenkor elháríthasd az ôsi ellenség cselvetéseit, aki gyakran a fényesség angyalának tetteti magát,[35] minden utunkra hurkokat és hálókat vet, hogy lelkünket foglyul ejthesse. A legóvatosabb gondossággal védd magad, mint a veréb, úgy kerüld a vadászok tôrét,[36] s szent alázattal akkora tisztaságra törekedj, hogy a legfinomabb háló se ejthessen foglyul. Ezektôl csak akkor menekedel meg sértetlenül, ha Izrael leszesz, vagyis lelki szemeddel állandóan látod Istent, akinek nem szundikál és nem alszik az ôre.[37] 24. Ôszintén gyónd meg bűneidet! Huszonnegyedszer, tartsd meg fáradhatatlanul a szerzet szabályát, a mennyei vágyak szent tüze gyullasszon lángra, sértetlenül ôrizd meg lelked és tested tisztaságának szépségét, ártatlanságod tisztaságát, lelkiismereted finomságát, s a legszorgosabb gondossággal ôrizkedj, nehogy valaha is lanyhaságodban esztelenkedjél. Hogy pedig mindezt buzgóbban és tisztábban megtarthasd, naponta hétszer vizsgáld meg életedet mindennapi fontolgatásodban, azaz mindig valamennyi imaóra elôtt vagy után a legnagyobb figyelemmel szemléld és döntsd el, hogyan jársz óráról-órára kedvében bűn nélkül az igazságosság útján. S minthogy senki sincs, aki úgy megtartaná a fegyelmet és az igazságosságot, hogy egyáltalában ne hanyagoljon vagy hagyjon el belôle, szükséged van arra, hogy a bűnbánat fürdôjéhez visszatérj, és fájdalom s sóhajtás közepette igen gyakran szentgyónáshoz járulj. Ebben a bűnvallomásban, vagyis szentgyónásban egészen, a valóságnak megfelelôleg és tisztán, a mentegetôzés, elhallgatás vagy takargatás minden fátyola nélkül, a maga rendjén minden fogyatékosságodat fel kell fedned saját papodnak, s mint magának az Istennek, bizalommal megvallanod. Mondd el elôbb mulasztásaidat, amelyekkel Istennel való vonatkozásban vétkeztél. Különösen az imádság mindkét fajtájában, az elmélkedô és az ajakimában. Aztán fogyatékosságaidat a felebarátaid iránt tartozó igazságosság megtartásában. Végül azokat a bűneidet, amelyeket érzékeid rossz ôrizete és az érzékekkel kapcsolatos vágyak és gondolatok dolgában elkövettél. A szentgyónást mindig töredelemnek és elégtételnek kell követnie. Necsak a nagy, hanem a kisebb megbántásokat is fájlald. Törekedj a bűn okainak és alkalmainak megszüntetésére, bármennyire ragaszkodjék hozzájuk szereteted. Az Üdvözítô szavai szerint ui. ki[38] kell vágnunk botránkoztató szemünket, vagyis a bűnalkalmakat, amelyek fölötte gyönyörűségeseknek tetszenek nekünk, jóllehet nagyon tetszésünk ellen vannak következményeik. Épp ezért ebben a küzdelemben a legnagyobb a harc, s ezért kell az Isten szolgájának vaknak, süketnek, némának és érzéketlennek lennie mindarra, amiben nem lelheti lelke javát. Hogy pedig az isteni parancsolatok és a mennyei fegyelem megtartását az említett dolgokban és a többiekben is gondosabban akard, és nagyobb buzgalomra gerjedj, naponta legalább egyszer ôszinte lélekkel bensôségesen és tartósan fontolgasd ezt az öt dolgot: milyen rövid az életünk, milyen sikamlós az utunk, mily bizonytalan a halál, mekkora az igazak jutatma, mily büntetés készül az igaztalanoknak. Így nem lesz szolgálatod félelem nélkül való, s az örömöd rettegés híján. 25. Hogyan kell vélekednünk önmagunkról, ha mindjárt tökéletesek vagyunk is? Huszonötödször és utoljára, ha mindjárt az isteni kegyelem bôségébôl mindent jól cselekszel is, haszontalan szolgának és bűnösnek kell tekintened magad, méltatlannak tartanod Isten összes jótéteményeire, s a legerôsebb hittel vallanod, isteni szeretettôl eltelve nagy bizalommal remélned, hogy a legirgalmasabb Atya megnyitja neked könyörületes szívét. S ha kitartó és mély alázatosságodban a hit legerôsebb alapjait veted, az állandó és izzó szeretet legfényesebb falait állítod fel, az összes erények festményeivel díszíted s a várvavárt boldog reménység tetôzetével megdicsôíted, -- végül is mindent annak rendje szerint elhelyezel, a legfôbb mennyei lakó és a hív lelkek édes vendége, akinek gyönyörűsége az emberek fiaival lenni,[39] mindaddig veled méltóztatik lakozni kegyelmével a jelen számkivetésben, míg ez élet után a mennyei boldogság hazájában, az örök halhatatlanság dicsôséges ruhájába öltözve, orcájánák fényességét az összes szentekkel ujjongva szemlélni méltó nem leszesz, ahol tökéletes öröm és boldogság, minden vágyunk célja és beteljesedése vár. ======================================================================== Befejezés Lelkiélet alapelvei Azt azonban minden kétséget kizárólag tudd, kedves testvér, hacsak meg nem tagadod magad, nem követheted az Üdvözítô nyomdokait,[40] és folytonos igyekezet és munka nélkül nem nyerheted el kegyelmét. S ha nem zörgetsz állandóan ajtóin, nem léphetsz a lélek békéjébe.[41] Hacsak nem tartod magad állhatatosan az Isten félelmében, házad hamarosan alapjáig leomlik. Ha pedig hűségesen és állhatatosan gyakorlod a fenn mondottakat, az Üdvözítô irgalmasságából remélem, hogy kegyelmére méltóvá tesz a jelenben, s Vele együtt bôvelkedel dicsôségben a jövô életben. Amen. Mindezt nem azért írtam neked, testvér, mert azt gondolom, hogy rászorulsz az effélékre, hanem ugyanezeket foglaltam egybe magamnak is, s látva a magam állhatatosságának kicsinységét, úgy gondoltam, hogy veled, hív segítômmel is közlöm. S így, amit kicsinyhitűségemben és közönyös hanyagságomban elmulasztok, a te nagylelkűséged és szorgos buzgóságod helyrehozza. Leginkább azért, mert megismertem mennyire egyetértesz minden szándékommal ezekben a legegyszerűbb dolgokban is, s nagy gyönyörűséged telik bennük. Épp ezért, Krisztusban kedves testvérem, kérlek, hogy olyan szeretettel fogadd mindezeket, amilyen odaadó érzülettel én küldöm neked. Az összes elmondottakat, amelyeknek megtartása ugyan a jelenben nem látszik örvendetesnek, hanem fájdalmasnak, a mennyei törékvések gyakorlása révén úgy sajátítsd el, hogy az igazságosság megnyugtató gyümölcsét hozzák[42] a jövendôben. Bevárásának édes emlékezete azonban már a jelen életben töltse be lelkedet az áhítat ízével, zsírjával és kövérségével Krisztus Jézusban, a mi Urunkban, akinek magam, inkább száraz és bôbeszédű, mint odaadó testvéredet, a te buzgó imádságaidban ajánlom, akinek tisztelet és dicsôség, dicséret és hatalom végtelen örökön örökké. Amen.[43] ======================================================================== Jegyzetek Lelkiélet alapelvei 1. Ef 4,22 sk. és Kol 3,9 sk. 2. Péld 25,22 3. Vö. 2Kor 12,11 4. Iz 58,6 5. 2Tim 2,4 6. Fil 4,7 7. Mt 11,28 8. Iz 66,8 9. Mt 11,28 sk. 10. Zsid 4, 12 11. Zsid 4, 12 12. A misztikai irodalomban otthonos kifejezések, amelyek a szerelmes szív érzelmi életét viszik át az Isten és a lélek egymáshoz való viszonyára. A belépés, lefoglalás, ízlelés, stb. fokozatai annak a közelségnek, amelyen a tökéletességre ôszintén törekvô lélek Isten kegyelmébôl halad. Ezekbôl a képekbôl igen sok az Énekek énekének hatása alatt került lelki irodalmunkba. 13. Zsolt 113,5 14. Iz 5,20 15. Jer 3,2 16. Vö. Zsolt 29,1 17. Iz 59,1; 50,2 18. Zsid 10,35 19. Zsid 4,16 20. 1Pt 1,9 21. Zsid 4,11 22. Jer 51,50 23. Vö. Gal 4,26 24. Vö. Zsolt 118,20 25. Zsolt 118,20 26. Ter 49,26 27. Gal 1,15 28. Róm 8,21 29. 1Kor 5,7 30. Róm 6,4 31. Szent Jeromos II. Comment. in Mich. 7,14 32. 2Kir 1,26 33. Vö. Mt 25,40 34. Thren. 3,28 35. 2Kor 11,14 36. Zsolt 90,2 37. Zsolt 120,4 38. Mt 5,29; 18,9; Mk 9,46 39. Péld 8,31 40. Mt 16,24 41. Mt 7,7 sk. 42. Zsid 12,11 43. Róm 16,27; 1Pt 4,11 ======================================================================== Krisztus követése Krisztus követése Epistola de imitatione Christi 1. Testvérem! Szent Ágoston így szól a mi Urunk Jézus Krisztushoz, mondván: ,,Tudom, Uram, hogy a hálátlanság sehogyse tetszik neked, mert minden lelki rossz gyökere, szárító szél, minden jót felperzsel, eldugaszolja az isteni irgalmasság emberekre folyó forrását, aminek következtében sok rossz keletkezik: az élő cselekedetek elhalnak, s nem nyernek táplálékot tovább.''[1] Minthogy tehát a hálátlanság minden rossznak okozója, hálát kell adnunk Isten minden nekünk nyújtott jócselekedetéért, s mennél nagyobbak a jótétemények, annál nagyobbnak kell lennie a hálának is. ,,Ha növekszenek az adományok, az adományok célja is növekszik'' -- mondja Szent Gergely. [2] Hogy azonban megismerjük, mire vagyunk kötelezve, hogy hálát adhassunk Istennek, végig kell gondolnunk, mekkora jót tett velünk az Isten. 2. Lásd tehát, mennyi jót tett veled az Isten. Szemléld, hogyan teremtett, váltott meg, és hívott téged? Fontold meg tehát először, honnan hívott. A nyomorúságokkal, a gonoszlelkek tőreivel teljes világból hívott, akik az örök kárhozat büntetésére vonzzák a lelkeket. Másodszor gondold meg, hogy mire hívott. Biztosan arra, hogy dicsérd és szeresd őt. Ez a legnagyobb adomány, mert az angyalok tisztsége. Semmi egyebet sem tesznek az angyalok a paradicsomban, mint az Istent dicsérik. Lásd tehát, hogyan kell élned, aki az angyalok szolgálatára vagy meghívva. A világ nyomorúságából hívott, s az igaz és az örök életre vivő biztos útra helyezett és vezérelt téged. Ez a legnagyobb kegyelem, amelyet mérhetetlen jóságában tett velünk az Isten. 3. De megkérdezik Tőle az örök életre hivatottak, s ezt mondják neki: Uram, te az örök életre teremtettél és hívtál bennünket; mit tegyünk, hogy elnyerhessük? -- Ő ezt feleli: Azért én is rendelem nektek, miként az Atyám országot rendelt nekem.[3] Lássuk tehát, hogyan rendelte neki az Atya az országot? Nézzük, ő melyik úton haladt? S ha szorgosan szemléljük a szeplőtelen tükörnek,[4] Jézusnak életét, azt találjuk, hogy először is a mély alázatosság útját járta. Másodszor a teljes szegénység útját. Harmadszor a tökéletes szeretetét. Negyedszer a mérhetetlen türelemét. Ötödször a csodálatos engedelmességét. Ezen az úton kell járnunk, ha Krisztust akarjuk követni és megtalálni. Szent János is így mondja: Aki azt mondja, hogy őbenne lakik, annak úgy kell járnia, mint ahogyan ő járt.[5] Tehát azt az útat kell járnia, amelyen Krisztus haladt. 4. Először tehát azt mondom, hogy Krisztus a mélységes alázatosság útján járt, mert annyira megalázkodott, hogy megmosta tanítványai lábát.[6] Ha tehát ő, az Isten Fia, az angyalok királya a legalantasabb munkáig megalázkodott azzal, hogy tanítványai lábához hajolt, gondold csak meg, mennyire kell nekünk megalázkodnunk. Nem nagy dolog az elöljáró, vagy velünk egyenrangú előtt meghajolni, de alacsonyabbrangúak előtt megalázkodnunk a legnagyobb jó és nagy érdem. Íme a módja, miként szerezhetünk gyorsan nagy kegyelmet, és lehetünk gazdagok Krisztus szeretetében. S amennyire megalázkodunk, annyira magasztal föl az Isten. Hidd meg, kedves, ha jól szorgoskodnánk az önmegalázódásban, több kegyelmet szerezhetnénk egy hónap alatt, mint más negyven éven át. 5. A szentatyák életrajzában találjuk, hogy valaki sok időn keresztül bezárkózott cellájába, sokáig a legnagyobb szigorúságban élt. Majd kétsége támadt bizonyos kérdésben, s arra kérte Istent, mutassa meg neki az igazi feleletet. A kérdés tárgya ez volt: imádkoznak-e a szentek szeretteikért? S ha igen, hogyan imádkoznak? Amikor így imádkozott sokáig, és az Úr nem felelt neki, megalázkodott, s így szólt: Látom, nagyon kevésre vittem az Isten szolgálatában, azért nem mutatja meg nekem az Úr a kétes kérdés igazságát. Azonban elmegyek rendtársamhoz, s őt kérdem meg, hogy kérdésemet megoldja. Amikor azonban ki akart lépni cellája ajtaján, megjelent neki az Úr angyala, s mondá neki: Tudod, testvér, hogy egész életed és egész önmegtartóztatásod nem érdemelte ki, hogy az Úr megoldja azt a kérdést, amely felől kétséged támadt. De ez a megalázkodás, amellyel megaláztad magad, s testvéredtől akartál kérni tanácsot, akkora érdemet szerzett, s annyira tetszett Istennek, hogy elküldött hozzád, feleljek meg kérdéseidre. Először is azt kérdezted, imádkoznak-e szeretteikért a szentek? Tudd meg, testvér, hogy a szentek imádkoznak azokért, akiket szerettek az Úrban, s azokért, akik segítségül hívják őket, hogy őrizkedni tudjanak a rossztól, megszabaduljanak a világ kísértéseitől, s ha tévelygésben vannak, megjavuljanak, s velük mennél hamarább társuljanak. Másodszor azt kérdezted, ha imádkoznak, miképp imádkoznak? Azt mondom neked, vágyódás az ő imádságuk. Bármit kívánnak, minden további nélkül megkapják. Az ő imádságuk abban áll, hogy egykori testi szenvedéseiket, vagy Krisztusért jól végzett tetteiket bemutatják Istennek. Nem imádkoznak mást, csak amit az Úr rendel nekik, különben hiába imádkoznának.[7] 6. Hasonlóképp egy kisebb testvér,[8] aki nagyon tisztelte Úrnőnket, arra kérte őt, mutassa meg azt az útat, amelyen jobban tetszene Fiának. Az Úrnő ezt felelte neki: Végezd az összes alantas házi munkákat, s alázkodjál meg!.[9] Egy szentatyától szintén megkérdezték, mi az alázatosság. S azt felelte, hogy az alázatosság nagy jó és Isten adománya. S azt mondta, úgy teszünk szert alázatosságra, hogy testi munkát vállalunk, bűnösnek tartjuk magunkat, mindenkinek alávetjük magunkat, s nem tekintjük másnak a bűnét, hanem csak a magunkét nézzük, s esedezünk Istenhez; hogy könyörüljön rajtunk. [10] Ugyancsak megkérdezték egy másik szentatyától, miben kellene haladnunk Isten felé. Ő azt felelte, hogy a haladás önmagunk megalázásában áll.[11] 7. Másodszor, a mi Urunk Jézus Krisztus élete a legvégső szegénység volt. Szent Bernát mondja: ,,Vizsgáld Üdvözítőnk egész életét a Szűztől való születéstől a kereszthalálig, nem találsz benne mást, mint a legnagyobb szegénységet.''[12] S mennél szegényebb valaki, annál hasonlóbb az Isten Fiához, s annál közelebb áll hozzá. 8. Megkérdezték Szent Ferencet, mi vezet jobban a tökéletességre? Ő azt felelte, hogy a szegénység.[13] 9. Harmadszor, a mi Urunk Jézus Krisztusnak tökéletes szeretete volt. Az a szeretet, amellyel szeretett minket, vonzotta őt a mennyből a földre. A szeretet volt az a kötél, amely az oszlophoz kötötte, amikor kegyetlenül ütlegelték. Önmagánál jobban szeretett bennünket, mert meg akart halni, hogy mi élhessünk. El akart adatni, hogy bennünket a gonoszlélek hatalmától megváltson. Lelkét és testét adta értünk. A szeretet mutatja meg, kicsoda Krisztus igazi tanítványa. Ő mondta ugyanis: Arról ismernek meg, hogy tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.[14] A szeretet tesz bennünket Krisztus gyermekévé és tanítványává. 10. Megkérdeztek egy szentatyát, mi az oka annak, hogy éjjel- nappal dolgozunk, s mégsem érjük el azt a tökéletességet, amelyet atyáink elértek. Ő azt felelte, hogy a régi atyákban megvolt az, hogy jobban örültek a másik vigasztalódásának, mint a magukénak, s ezzel értek nagy tökéletességre. Mi azonban dolgozunk csak, s nem jutunk tökéletességre, mert mindegyikünk a saját vigasztalódását és hasznát keresi, felebarátja hasznát és vigasztalódását pedig nem szereti. Ha tehát rövid idő alatt kívánsz nagy tökéletességre elérni és szert tenni, törekedj mindenben, amiben csak teheted, testvéreidnek szolgálni, és jobban szeresd a más vigasztalódását és hasznát, mint a magadét. 11. Negyedszer, a mi Urunk Jézus Krisztus igen türelmes volt. Lásd, mennyit szenvedett, s mily igazságtalanul szenvedett. Soha nem találod zúgolódva. Ártatlan bárányként vezették mindenfelé. Amikor átkozták, ő nem átkozott, amikor szenvedett, nem fenyegetőzött,[15] hanem a legszelídebb bárányként engedett bánni magával. A türelem összezúzza az ellenség minden támadását. Olvassuk, hogy valaki egyszer kihallgatta az ördögök beszédjét. Az egyiktől azt kérdezték, hogyan győzi le a szerzeteseket? Ő ezt felelte, mondván: nem tudom őket legyőzni, mert amikor haragra és egyenetlenkedésre kísértem őket, egyik a másiknak vallja be bűnét, s mindent összezúz türelmével.[16] Ez legyen tehát, kedvesem, a te ajkadon is. Amikor valaki korhol, ezt mondjad: Én vétkem, -- szándékom máskor jobban cselekedni! 12. Ötödször, a mi Ururuk Jézus Krisztus csodálatos szegény volt. Ezért engedelmeskedett egész a halálig, nem is akármilyen halálig, hanem a kereszthalálig.[17] Ez sokkal keserűbb és sokkal aprólékosabb és tiszteletlenebb minden egyéb halálnál. S mert nagyon engedelmes volt, nagyon felmagasztalta őt az Úr.[18] Aki tehát felmagasztaltatásra vágyik, tisztán és tökéletesen engedelmeskedjék. 13. A szentatyák életrajzában olvassuk, hogy az egyik szentatya elbeszélése szerint annak, aki Istenért engedelmességet fogadott, nagyobb érdeme van, mint a pusztában egyedül álló remetének. Azt mondta ugyanis, hogy egy szentatya a saját elbeszélése szerint, négy rendet látott a mennyben. Az egyikben azok voltak, akik Istenért türelemmel viselték betegségeiket. A másikban azok, akik szegényeket láttak vendégül. A harmadikban a magányban élők. A negyedikben, akik Istenért engedelmességben éltek. S úgy látta, hogy az engedelmességben élőknek egy aranykoronával több van, mint a többieknek. Azt hallotta, hogy ezeknek azért van nagyobb dicsőségük, mert minden tettüket engedelmességből végezték, a többiek többé-kevésbé saját akaratuk szerint cselekedtek.[19] Az engedelmesség áldozata minden más áldozatot felülmúl, mert saját akaratunkat hozzuk áldozatul.[20] Épp ezért, kedves testvérem, ha nagyot akarsz haladni és Istennek tetszeni, törekedj tisztán engedelmeskedni mindabban, amit parancsolnak. 14. Igyekezz az imádság emberévé válni. Az ima alázatossá, türelmessé és engedelmessé tesz. Az imában van minden javad. Az ima révén birod Istent a jelen és az örök életben. Szent Ferenc mondotta, hogy lehetetlennek látja az Isten szolgálatában való haladást, ha nem vagyunk az ima barátai. 15. Ha szert akarsz tenni az imára, testvérem, a hallgatagságot kell elsajátítanod. Hogy a hallgatagságot megszerezd, a magányt kell kedvelned. A szentatyák életrajzában olvassuk az egyik szentatyáról, hogy halála közeledtével arra kérték a szerzetesek, mondjon nekik valami üdvös igét. S ő ezt mondta: Testvérek, semmit se tartok jobbnak a hallgatásnál.[21] Arra törekedj tehát, testvérem, hogy a szolgai munka idején, dolgozzál tehetséged szerint, és csendben. Amint a munkának vége, azonnal menekülj a magányba. Azonban vigyázz, a magányban se légy tétlen, mert a tétlenség nagyon veszedelmes a magányban. Egy szentatyától kérdezte valaki, hogyan tetszhetne Istennek és az embereknek. A szentatya ezt felelte neki: Beszélj keveset, s dolgozzál sokat.[22] A szentatyák életrajza szerint, amikor Arzéniusz apát még palotában élt, kérte Istent, mondván: Uram, vezérelj az üdvösségre. S hangot hallott, amely így szólt: Arzéniusz, kerüld az embereket, és üdvözülsz. Ugyancsak vele történt, hogy szerzetesi életében ismét ugyanezt imádkozta, mondván: Uram, vezérelj az üdvösségre engem. Majd hallotta a választ: Arzéniusz, menekülj a világtól, légy hallgatag és nyugodjál meg; ezek a bűntől való tartózkodás gyökerei, ezek az üdvösség alapelvei.[23] 16. Ugyancsak a szentatyák életrajzában olvassuk, hogy Makáriusz apát ezt mondta testvéreinek: a szentmise után meneküljetek, testvérek. Az egyik megkérdezte tőle: Hová fussunk még ebből a magányból? Erre az apát ajkára tette kezét, s ezt mondta: Ezt értem menekülésen. S így lépett be cellájába, bezárta az ajtót, egyedül élt és imába mélyedt.[24] Ha mindezt megtartod, testvérem, nem kételkedem benne, hogy rövid időn belül nagy tökéletességre jutsz. Szavaim engem helyettesítenek. Olvasd gyakran, s amikor olvasod, arra gondolj, hogy én beszélek veled, s mondom ezeket a szavakat. Minden este, valahányszor ágyadnak dülsz, vizsgáld meg magad, vajon úgy éltél-e aznap, ahogy megírtam neked. Isten veled, s imádkozzál érettem Istenhez! ======================================================================== Jegyzetek Krisztus követése 1. Soliloquium animae ad Deum c. 18 2. Libr. I. Homil. in Evang. homil. 9. n. 1. 3. Lk 22,29 4. Bölcs 7,26 5. 1Jn 2,6 6. Vö. Jn 13,4 sk. 7. Libr. V. de Vitis Patrum, libell. 15. 8. A szentéletű Ioannes Firmanus-t sejtik benne, akiről Wadding is szól ad an. 1272. n. 23. Kisebb testvéreknek a ferenceseket nevezik. 9. Úrnônk a Boldogságos Szűz Mária 10. Libr. V. de Vitis Patrum, libell. 15. n. 82. 11. Libr. V. de Vitis Patrum, libell. 15. n. 77. 12. Tartalmilag több hellyel egyezik, szó szerint nem található Szent Bernát műveiben. Pl. Serm. 1 in Vig. Nativit., n. 5. 13. Legenda S. Francisci, c. 7. 14. Jn 13,35 15. Vö. 1Pt 2,23 16. III. de Vitis Patrum, n. 18. 17. Vö. Fil 2,8 18. Fil 2,9 19. Libr. V. libell. 14, n. 19. 20. Gregor., XXXV. Moral., c. 14, n. 28 21. Libr. V. libell. 15, n. 19. 22. Libr. V. libell. 15, n. 19. 23. Libr. III. n. 190 et libell. 2, n. 3. 24. Libr. V. 4, n. 27. ======================================================================== A mi Urunk kínszenvedésének zsolozsmája A mi Urunk kínszenvedésének zsolozsmája[1], vagy Bonaventúra testvér siralmai[2] Officium de Passione Domini Planctus Bonaventurae A hajnali óra és a Dicséret himnuszát Sík Sándor, a többi óráét Szedô Dénes fordította Hajnali imaórára Ôrváltásra Dicséretre Az elsô imaórára A harmadik imaórára A hatodik imaórára A kilencedik imaórára Vecsernyére ======================================================================== Hajnali imaórára[3] Zsolozsma Vers: Uram, nyisd meg ajkaimat. Felelet: És az én szám a te dicséretedet hirdeti. V. Istenem, + figyelmezz segítségemre. F. Uram, siess segedelmemre. Dicsôség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor, és mindörökön örökké. Amen. Alleluja. Meghívó vers.[4] Az elfogott és kigúnyolt, megostorozott és keresztrefeszített Krisztust, + jertek, imádjuk. Ismételjük: Az elfogott és kigúnyolt, megostorozott és keresztrefeszített Krisztust, jertek, imádjuk. 94. zsoltár. Jertek, örvendezzünk az Úrnak, ujjongjunk szabadító Istenünknek; járuljunk eléje magasztalással, vigadjunk elôtte zsoltárokkal. Az elfogott és kigúnyolt, megostorozott és keresztrefeszített Krisztust, jertek, imádjuk. Mert nagy Isten az Úr, hatalmas király ô minden istenen: kezében van a föld minden határa s övéi a hegyek csúcsai. Jertek, imádjuk. Övé a tenger, ô alkotta meg, s az ô keze formálta a szárazföldet; jertek, imádjuk leborulva ôt, esedezzünk az Úr, a mi alkotónk elôtt; mert ô az Úr, a mi Istenünk, mi pedig az ô legelôjének népe, s kezének juhai vagyunk. Az elfogott és kigúnyolt, megostorozott és keresztrefeszített Krisztust, jertek, imádjuk. Ma, ha szavát meghalljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint a Bosszantás helyén és a Kísértés napján a pusztában, hol atyáitok megkísértettek engem, próbára tettek, bár látták műveimet. Jertek, imádjuk. Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzedéken s azt mondottam: Tévelyegnek ezek szívükben szüntelen, és nem ismerik az én utaimat, úgyhogy megesküdtem haragomban: Nem mennek be nyugalmamba! Az elfogott és kigúnyolt, megostorozott és keresztrefeszített Krisztust, jertek, imádjuk. Dicsôség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most mindenkor, és mindörökön örökké. Amen. Jertek, imádjuk. Az elfogott és kigúnyolt, megostorozott és keresztrefeszített Krisztust, jertek, imádjuk. Himnusz Urunk kínszenvedései, mikben a föld üdvét leli, adjanak nékünk frissülést, szívünk vágyának enyhülést. Éljen szívünkben szüntelen e gyalázat, e gyötrelem, a koronázó tövisek, kereszt és lándzsa és szögek, és szentséges szent sebei. Mily méltó ezt énekleni! Ecet és epe italát és ezt a keserű halált. Ez az igazi lakoma, ez szívünk édes mámora, lelkünk erénnyel töltse el s dicsôség gyümölcseivel. Ó megfeszített Jézusunk, egész szívvel fohászkodunk, juttass mennyországodba el, a szentek seregeivel. Krisztusnak áldás, tisztelet, kit eladott a gyűlölet, ki népeért halt kínhalált kereszt keserves kínpadán. ======================================================================== Ôrváltásra Zsolozsma Karvers.[5] Ellenem támadtak. 2. zsoltár. Miért dühöngenek a nemzetek, terveznek céltalan dolgokat a népek? A föld királyai felkelnek, egybegyűlnek a fejedelmek + az Úr ellen s az ô Felkentje ellen: Szakítsuk széjjel láncukat, + rázzuk le magunkról igájukat. A mennyekben lakó kineveti ôket, + az Úr kigúnyolja ôket. Szól majd hozzájuk haragjában, + megrémíti ôket bosszúságában. Sionnak, az ô szent hegyének királyává engem tett meg, és hirdetem rendeletét. Szólt ugyanis hozzám az Úr: + Fiam vagy te, a mai napon nemzettelek én téged. Kérd tôlem, s neked adom a nemzeteket örökségedül, + s a föld határait osztályrészedül. Kormányozd ôket vasvesszôvel, + cserépedényként törjed össze ôket. Nos, hát, királyok, okuljatok, + földnek ítélôi tanuljatok. Szolgáljatok az Úrnak rettegve, + ujjongjatok elôtte remegve. Tanuljatok fegyelmet, hogy fel ne gerjedjen az Úrnak haragja, + s az igaz útról el ne vesszetek. Midôn haragja hirtelen fellobban: + kik benne bíznak, boldogok mindnyájan. Dicsôség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor, és mindörökön örökké. Amen. Karvers. Ellenem támadtak férfiak irgalmatlanul, s nem kegyelmeztek lelkemnek. V. Elhagytam házamat, elosztottam örökségemet. F. Kedves lelkemet a bűnösök kezébe adtam. Miatyánk. Feloldozás. A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése vezéreljen a paradicsom örömébe. F. Amen. Felolvasó: Uram kérlek, áldj meg. Áldás. Szentséges kínszenvedése által áldjon meg bennünket az Úr. F. Amen. Elsô olvasmány[6] Pilátus fogta Jézust és megostoroztatá. A katonák pedig tövisekbôl koronát fonván, fejére tevék, és bíborszín köpenyeget vetének rája, és hozzálépdelvén mondogatták: Üdvözlégy, zsidók királya: És leköpdösvén ôt, nádszálat vevének és az ô fejét verdesék. Te pedig, Uram, irgalmazz minékünk. F. Hála Istennek. F.[7] A nép vénei tanácsot ülének, hogy Jézust csellel megfogják és megöljék. + Mint a latorhoz, úgy menének ki kardokkal és dorongokkal. V. A fôpapok és farizeusok tanácsot tartának, hogy Jézust csellel elfogják és megöljék. Mint a latorhoz, úgy menének ki kardokkal és dorongokkal. Felolvasó: Kérlek, áldj meg, Uram. Áldás. Szent keresztje erejével vezéreljen az Úr az örök fényesség örömébe. F. Amen. Második olvasmány.[8] Átvevék tehát Jézust és elvivék. Aki keresztjét hordozván, kiméne az úgynevezett koponyahegyre, amely héberül Golgotának mondatik, ahol megfeszíték ôt, és vele másik kettôt kétfelôl, középen meg Jézust. Jézus pedig mondá: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek. Te pedig, Uram, irgalmazz minékünk. F. Hála Istennek! F.[9] Mint latorra, úgy jöttetek ki kardokkal és dorongokkal megfogni engemet. + Naponkint nálatok ültem, tanítván a templomban, és nem fogtatok el engem, és íme, megostorozva visztek, hogy keresztrefeszítsetek. V. Amikor pedig Jézusra kezüket veték, és elfogták ôt, mondá nekik. F. Naponkint nálatok ültem, tanítván a templomban, és nem fogtatok el engem, és íme most megostorozva visztek, hogy keresztrefeszítsetek. Felolvasó: Kérlek, áldj meg, Uram. Áldás. Krisztus vérének hullása legyen örök üdvösségünk és oltalmunk. F. Amen. Harmadik olvasmány.[10] Ennek utána tudván, hogy minden el van végezve, hogy beteljesedjék az Írás, mondá: Szomjúhozom! Vala pedig ott egy edény tele ecettel. Azok tehát ecettel telt spongyát tüzvén izsópra, odanyújták az ô szájához. Amint pedig Jézus az ecetet elvette, mondá: Beteljesedett! És lehajtván fejét, kiadá lelkét. Te pedig, Uram, irgalmazz minekünk! F. Hála Istennek! F.[11] Sötétség támadt, amikor a zsidók keresztrefeszítették Jézust. És kilenc óra tájban nagy szóval kiálta Jézus: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? + És lehajtván fejét, kiadá lelkét. V. Jézus nagy szóval kiáltván mondá: Atyám, kezeidbe ajánlom lelkemet. F. És lehajtván fejét, kiadá lelkét. V. Dicsôség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek. F. És lehajtván fejet, kiadá lelkét. ======================================================================== Dicséretre Zsolozsma V. Isten, + figyelmezz segítségemre. F. Uram, siess segedelmemre. Dicsôség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökön örökké Amen. Alleluja. Karvers. Gyalázatokat. 12. zsoltár. Meddig felejtesz el, Uram, egészen? + Arcodat meddig fordítod el tôlem? Meddig kell gondokat hordoznom lelkemben? + Fájdalmat mindennap szívemben? Meddig kerekedik fölém ellenségem? + Nézz reám, és hallgass meg, Uram, Istenem! Ragyogtasd meg szememet, hogy halálos bűnbe sohase merüljek, + hogy sohase mondja ellenségem; Legyôztem! Örvendeznek szorongatóim, hogy meginogtam, + én azonban bízom a te irgalmadban. Szívem ujjong, mert megszabadítasz, éneklek az Úrnak, ki velem jót tesz, s a fölséges Úr nevét zsoltárral dicsérem. Dicsôség az Atyának és Fiúnak + és Szentlélek Istennek. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor + és mindörökön örökké. Amen. Karvers.[12] Gyalázatokat és rettegéseket szenvedtem tôlük, az Úr velem van, mint valami erôs harcos. Szentírási fejezet.[13] Ajkunk lelke, az Úr Krisztus, bűneink fogságába került, s ezt mondtuk neki: árnyékodban élünk a népek között. F. Hála Istennek! Himnusz Krisztus Mestert, ki kereszten váltotta meg a híveket, boldog nyája vígan áldja, Dalunk bezengje az eget. Nagy gyötrelme emberelme s szív keménységét törje meg, hogy szeressen és kövessen Ó üdvözítô Szeretet! Amaz ostor vaskarmostól s boldogságos sebhelyeid szerezzék meg minden népnek Krisztus örök kegyelmeit. Szívünk érje hulló vére, melyben tisztára mosdatál, sírva áldjunk, úgy imádjunk, Ki csillagokat alkotál. Szenvedésed adjon édes szent részegséget minekünk. Hívj el Hozzád, s a mennyország Meghozza boldog örömünk. V. Álkapcát adott az ôt ütlegelôk kezébe. F. Gyötrelmekkel töltötték meg ôt. Karvers. Tulajdon Fiának. Zakariás éneke.[14] Áldott + legyen az Úr, Izrael Istene, + mert rátekintett és megváltást készített az ô népének. És az üdvösség szarvát támasztotta nekünk, + Dávidnak, az ô szolgájának házában. Amint szólott vala szentjei szája által, + ôsidôktôl fogva prófétái által. Szabadulást ellenségeinktôl, + és mindazok kezébôl, kik gyűlölnek minket. Hogy irgalmasságot cselekedjék atyáinkkal, + és megemlékezzék az ô szent szövetségérôl. Az eskürôl, melyet esküdött Ábrahám atyánknak, + hogy megadja nekünk. Hogy ellenségeink kezébôl megszabadítva, + félelem nélkül szolgáljunk neki. Jámborságban és igazságban ôelôtte, + minden napjainkban. Te meg, gyermek, a Magasságbeli prófétájának fogsz hívatni, + mert elôre mégy az Úr színe elôtt, elkészíteni az ô útjait. Hogy az üdvösség tudományát add az ô népének, + bűneik bocsánatára. A mi Istenünknek mélységes irgalmából, + mellyel meglátogatott bennünket a magasságból felkelô. Hogy világítson azoknak, kik a sötétségben és a halál árnyékában ülnek, + hogy lábainkat a békesség útjára igazítsa. Dicsôség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor, és mindörökön örökké. Amen. Karvers.[15] Tulajdon Fiának nem kegyelmezett az Isten, hanem értünk mindannyiunkért odaadta ôt. V. Uram, irgalmazz nekünk. F. Krisztus, kegyelmezz nekünk. Uram, irgalmazz nekünk. Könyörögjünk. Uram, Jézus, Krisztus, aki a hajnali óra idején az emberi nem üdvösségéért azt akartad, hogy eláruljanak, elfogjanak, megkötözzenek, megostorozzanak, arcul üssenek és megköpdössenek: tedd, kérünk, hogy a gyalázatokat és viszontagságokat a te neved dicsôségére örömmel fogadjuk, s így ezen szentséges kínszenvedésednek emlékezetét folytonosan elménkben tartsuk; hogy a feltámadásodban való részesedésre szerencsésen eljutni méltók legyünk. Ki élsz és uralkodol, az Atyával és Szentlélekkel egyetemben, Isten, mindörökön örökké. Amen. V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet. F. És az én kiáltásom jusson eléd. V. Adjunk hálát az Úrnak. F. Hála Istennek! V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak. F. Amen. ======================================================================== Az elsô imaórára Zsolozsma (Halkan): Miatyánk. Üdvözlégy. Elôimádkozó: Isten, + figyelmezz segítségemre. Felelet: Uram, siess segedelmemre. Dicsôség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor, és mindörökön örökké. Amen. Alleluja. Himnusz Szederjes arcod fátyolos, Igazság Napja, mert gúnyos bókkal imádnak katonák, bôsz ostoruk zuhogva rád. Mi gyöngédebben kérlelünk, hogy irgalmazzál minekünk, míg elnézô szíved szerint szerelmed minket égbe int. Krisztusnak áldás, tisztelet, kit eladott a gyűlölet, ki népeért halt kínhalált kereszt keserves kínpadán. Karvers. Nem fordítottam el. 42. zsoltár. Szolgáltass nekem igazságot, Istenem, kelj védelmére ügyemnek az istentelen nemzetséggel szemben, + a gonosz és álnok embertôl szabadíts meg engem. Hisz te vagy az Isten, az én erôsségem, + miért vetsz el engem, miért kell szomorúan járnom-kelnem, míg sanyargat engem ellenségem? Küldd el világosságodat és igazságodat, + hadd vezessenek és vigyenek el engem szent hegyedre és hajlékaidba. És bemegyek az Isten oltárához, + az Istenhez, ki ifjúi örömmel tölt el engem. És lantszóval dicsérlek téged, Isten, én Istenem, + miért vagy szomorú, lelkem, miért háborgatsz engem? Bízzál az Istenben, mert fogom még áldani ôt, + arcom üdvösségét, az én Istenemet. Dicsôség az Atyának és Fiúnak, + és Szentlélek Istennek. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor, + és mindörökön örökké. Amen. Karvers.[16] Nem fordítottam el orcámat azoktól, akik szidalmaztak és leköpdöstek engem. Szentírási vers.[17] Gondoljatok hát arra, aki a bűnösök részérôl maga ellen ily nagy ellentmondást szenvedett el, hogy ne lankadjatok el, és ne csüggedjetek lelketekben. F. Hála Istennek! V.[18] Amikor átkozták, ô nem átkozott senkit. F. És amikor szenvedett, nem fenyegetett senkit. V. Uram, irgalmazz nekünk. F. Krisztus, kegyelmezz nekünk. Uram, irgalmazz nekünk. Könyörögjünk. Uram Jézus Krisztus, ki a nap elsô órájában értünk, bűnösökért, Pilátus helytartó elé állítva, bírák Bírája létedre a legkeményebb ítéletet elviselted: alázatosan esedezünk hozzád, hogy nekünk nyomorult ítélendôknek segítségére siess, nehogy az utolsó ítéleten az örök kárhozatra ítéltessünk, hanem méltók legyünk mennyei híveiddel társulni. Ki élsz és uralkodol, az Atyával és Szentlélekkel egyetemben, Isten, mindörökön örökké. Amen. V. Uram, hallgasd meg könyörgésünket. F. És a mi kiáltásunk jusson eléd. V. Adjunk hálát az Úrnak. F. Hála Istennek! V. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak. F. Amen. ======================================================================== A harmadik imaórára Zsolozsma (Halkan): Miatyánk. Üdvözlégy. Elôimádkozó: Isten, + figyelmezz segítségemre. F. Uram, siess segedelmemre. Dicsôség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor, és mindörökön örökké. Amen. Alleluja. Himnusz. Harmad hórában hajtanak a vesztôhelyre, lankatag Krisztus. Hogy vitted válladon keresztedet: értünk vagyon. Add, úgy szeressünk ezután, mint szentek, élve igazán, hogy majd érdemlett nyugovást leljünk mennyekben bizovást. Krisztusnak áldás, tisztelet, kit eladott a gyűlölet, ki népeért halt kínhalált kereszt keserves kínpadán. Karvers. Az Urat. 63. zsoltár. Hallgasd meg, Isten, esdô könyörgésemet, + az ellenség félelmétôl szabadítsd meg lelkemet. Oltalmazz meg a gonoszok zsinatjától, + a gonosztevôk sokaságától. Mert kardként megélesítik nyelvüket, + íjként felajzzák keserű beszédüket, hogy titkon lenyilazzák az ártatlant. Le is nyilazzák hirtelen anélkül, hogy félnének, + megátalkodnak gonosz szándékukban. Megegyeznek, hogy tört vetnek titokban, + azt mondogatják, ki látja meg? Gonoszságokat terveznek, + felemésztik ármánykodásban erejüket. Az ember szíve felfuvalkodik, + de az Isten felülkerekedik. Ütéseik gyermeknyilak ütésivé lesznek, + nyelvük erejét veszti s ellenük támad. Megdöbben mindenki, aki látja ôket, + és megfélemlenek mind az emberek. Hirdetik az Isten tetteit, + és megértik cselekedeteit. Örvendezik akkor az igaz az Úrban, ki benne reménykedett, + és dicsekszenek az igaz szívűek mindnyájan. Dicsôség az Atyának és Fiúnak, + és Szentlélek Istennek. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor, + és mindörökön örökké. Amen. Karvers.[19] Az Urat mint a bárányt vitték a megöletésre, és nem nyitotta meg ajkát. Szentírási szakasz.[20] Krisztus szenvedett érettünk, példát hagyván nektek, hogy az ô nyomdokait kövessétek; aki bűnt nem tett, sem álnokság az ô szájában nem találtatott. F. Hála Istennek! V.[21] Feláldoztatott, mert ô akarta. F. És bűneinket ô hordozta. V. Uram, irgalmazz nekünk. F. Krisztus, kegyelmezz nekünk. Uram, irgalmazz nekünk. Könyörögjünk. Uram, Jézus Krisztus, az élô Isten Fia, aki a nap harmadik órájában a világ üdvösségéért a kereszthalálra vezettettél, esedezve kérünk, hogy szentséges kínszenvedésed erejével minden bűnünket eltöröljed, és örök dicsôséged boldogságára irgalmasan elvezérelj. Ki élsz uralkodol az Atyával és Szentlélekkel egyetemben, most és mindenkor és mindörökké. Amen. V. Uram, hallgasd meg könyörgésünket. F. És a mi kiáltásunk jusson eléd. V. Áldjuk az Urat! F. Hála Istennek. V. És a meghalt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak. F. Amen. ======================================================================== A hatodik imaórára Zsolozsma (Halkan) Miatyánk. Üdvözlégy. Elôimádkozó: Isten + figyelmezz segítségemre. F. Uram, siess segedelmemre. Dicsôség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökön örökké. Amen. Alleluja. Himnusz Tested kereszten függe már, kínodban megszomjúhozál, fűzvén temérdek vasszegek a fára lábad és kezed. Adassék hála, hódolat a megfeszített Fiúnak, ki értünk vérzett, szenvedett s kitárta nékünk az eget. Krisztusnak áldás, tisztelet, kit eladott a gyűlölet, ki népeért halt kínhalált kereszt keserves kínpadán. Karvers. Feje fölé pedig. 115. zsoltár. Hittem, s azért így szóltam: + felette nagy megalázás ért. Elkeseredésemben mondottam: + hazug minden ember. Mivel viszonozzam az Úrnak + mindazt, amit velem cselekedett? Felemelem a szabadulás kelyhét, + és az Úr nevét segítségül hívom. Teljesítem az Úrnak fogadalmaimat egész népe elôtt, + az Úr színe elôtt drága dolog, hogy meghaljanak a jámborok. Én is, Uram, a te szolgád vagyok, + szolgád vagyok és fia szolgálódnak. Széttörted bilincseimet, + a hála áldozatát neked bemutatom, s az Úr nevét segítségül hívom. Teljesítem az Úrnak tett fogadalmaimat egész népe elôtt, + az Úr házának udvaraiban, tebenned, Jeruzsálem. Dicsôség az Atyának és Fiúnak, + és Szentlélek Istennek. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor, + és mindörökön örökké. Amen. Karvers.[22] Feje fölé pedig az ô ügyét helyezték írván: Názáreti Jézus, a zsidók királya. Szentírási szakasz.[23] Odaadta magát azoknak, akik igaztalanul ítélték el, aki bűneinket jómaga hordozta testében a fán, hogy a bűnnek meghalván az igazságosságnak éljünk, akinek kékségétôl gyógyultunk meg. F. Hála Istennek! V.[24] Föláldoztatott, mert ô akarta. F. És bűneinket ô hordozta. V. Uram, irgalmazz nekünk. F. Krisztus, kegyelmezz nekünk. Uram, irgalmazz nekünk. Könyörögjünk. Uram Jézus Krisztus, aki a nap hatodik óráján a kereszt oltárára felszálltál, amelyen üdvösségünket szomjúhozván, epével és ecettel itatni engedted magad: esedezve kérünk; meggyullasztott és lángra lobbantott szívünket tedd szomjasakká szenvedésed kelyhére. Ki élsz és uralkodol az Atyával és Szentlélekkel egyetemben, Isten, mindörökön örökké. Amen. V. Uram, hallgasd meg könyörgésünket. F. És a mi kiáltásunk jussod eléd. V. Áldjuk az Urat! F. Hála Istennek! V. És a meghalt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak. F. Amen. ======================================================================== A kilencedik imaórára Zsolozsma (Halkan): Miatyánk. Üdvözlégy. Elôimádkozó: Isten, + figyelmezz segítségemre. F. Uram, siess segedelmemre. Dicsôség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökön örökké. Amen. Alleluja. Himnusz Krisztusnak boldog kínjai serkentsék szívünk szállani míg megtisztulva általuk a mennyek csarnokába jut. Dicsôség néked, Krisztus Úr! Keresztre vontak botorul; szóltál, s kiadtad lelkedet, megváltva, ami elveszett. Krisztusnak áldás, tisztelet, kit eladott a gyűlölet, ki népeért halt kínhalált kereszt keserves kínpadán. Karvers. És amikor magához vette. 141. zsoltár. Szavammal az Úrhoz kiáltok, + szavammal az Úrhoz könyörgök. Színe elé öntöm imádságomat, + feltárom elôtte nyomorúságomat. Ha lelkem elcsügged, + te ismered ösvényeimet. Ezen az úton, amelyen járok, + titkon tôrt vetettek nekem. Fürkészve tekintek jobbra, + de nincs ki velem gondolna. Nincs számomra menedék, + nem akad, ki életemmel törôdnék. Hozzád kiáltok, Uram, + mondom, te vagy az én bizodalmam, osztályrészem az élôknek földjén. Méltasd figyelemre könyörgésemet, + mert felette bágyadt lettem. Szabadíts meg üldözôimtôl, + mert erôsebbek nálam. Vezess ki a börtönbôl, hogy dicsérjem nevedet, + várnak az igazak engem, míg jót teszel velem. Dicsôség. Karvers.[25] Amint pedig Jézus az ecetet elvette, mondá: Beteljesedett! És lehajtván fejét kiadá lelket. Szentírási fejezet.[26] Mert illô volt ahhoz, akiért van minden és aki által van minden, ki sok fiat akart a dicsôségbe vezetni, hogy üdvösségük szerzôjét szenvedés által vezesse a tökéletességbe. F. Hála Istennek! V.[27] Halálra adta lelkét. F. És a bűnös férfiak közé számíttatott. V. Uram, irgalmazz nekünk. F. Krisztus, kegyelmezz nekünk. Uram, irgalmazz nekünk. Könyörögjünk. Uram, Jézus Krisztus, aki a nap kilencedik órájában a kereszten kitárt kezekkel és lehajtott fôvel, az Atya Istennek adtad át lelked, és halálod kulcsával a paradicsomot a legméltányosabban kinyitottad: engedd nekünk, méltatlan esedezôknek; hogy halálunk sráján lelkünk hozzád, aki az igazi paradicsom vagy, irgalmasan eljuthasson. Ki élsz és uralkodol az Atyával és Szentlélekkel egyetemben, Isten, mindörökön örökké. Amen. V. Uram, hallgasd meg könyörgésünket. F. És a mi kiáltásunk jusson eléd. V. Áldjuk az Urat! F. Hála Istennek! V. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak. Amen. ======================================================================== Vecsernyére Zsolozsma (Halkan): Miatyánk. Üdvözlégy. Elôimádkozó: Isten, + figyelmezz segítségemre. F. Uram, siess segedelmemre. Dicsôség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor, és mindörökön örökké. Amen. Alleluja. Karvers. Méltó vagy. 29. zsoltár. Magasztallak, Uram, mert fölemeltél engem, + és nem engedted, hogy elleneim örüljenek fölöttem. Hozzád kiáltottam, Uram, én Istenem, + és te meggyógyítottál engem. Uram, kihoztad lelkemet az alvilágból, + megmentettél azok közül, kik a sírba szálltak. Zengjetek zsoltárt az Úrnak, ti, az ô szentjei, + áldjátok szent emlékezetét. Mert büntet ugyan haragjában, + de jóakaratú élethossziglan. Este sírás tér be, + de reggelre vidámság. Mikor dúslakodtam, így szóltam: + Nem fogok meginogni sohasem. Mert te, Uram, kegyességedben + szilárddá tetted dicsôségemet. De te elfordítottad arcodat tôlem, + és én megrendültem. Ekkor, Uram, hozzád kiáltottam, + és Istenhez könyörögtem. Vérembôl mi hasznod lenne, + ha leszállanék a sírverembe? Vajon a por magasztalhat-e téged? + És hirdetheti-e hűségedet? Meghallgatott az Úr, és megkönyörült rajtam, + megsegített az Úr engem. Sírásomat örömre fordítottad, + szôrruhámat szétszaggattad, és vidámsággal öveztél körül. Hogy énekeljen neked dicsôségem, és szomorúság ne érjen engem, + áldlak érte örökké, Uram, én Istenem! Dicsôség. Karvers.[28] Méltó vagy, Uram, hogy elvedd a könyvet és megnyissad annak pecsétjeit, mert megölettél és megváltottál minket Istennek önvéreddel. Szentírási fejezet.[29] Jézust a halálnak elszenvedéséért dicsôséggel és tisztelettel látjuk megkoronázva; hogy Isten kegyelme szerint mindenkiért megízlelje a halált. F. Hála Istennek! Himnusz Kinek áldott kínhalálod bűnök bilincsét törte le, bôven mérjed békességed, Jézus, szűzeknek gyöngyszeme. Korbácsolva, megtilolva, fanyar, maró epét ivál, vétkeinkért ontottál vért, Mindenható, örök Király. Öt sebeddel, gyötrelmeddel, akit szívünkben hordozunk, vezess végre üdvösségre, Világmegváltó Krisztusunk. Oltárán a roppant fának csordult szívedbôl vérfolyó, Jézus, tôled lelkünk éled, Atyád fényében osztozó. Krisztus vére, sátán-fôre poklot hozó, hol nincs remény, vonj el tôle menyegzôre, hol Bárány lesz a Vôlegény. V.[30] Békességes törvénye rajta. F. Mert az ô kékségében gyógyultunk meg. Karvers a Boldogságos Szűz énekéhez.[31] Elvonult a mi jó Pásztorunk. Magasztalja + az én lelkem az Urat, + és örvendez az én lelkem megváltó Istenem felett. Mert ránézett szolgálója kicsinységére, + íme, mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék. Mert nagy dolgot cselekedett nekem a Hatalmas, + kinek szent az ô neve. És irgalma nemzedékrôl nemzedékre, + azokon van, akik ôt félik. Hatalmas dolgokat művelt karja erejével, + szétszórta a szívük terveiben kevélykedôket. Hatalmasokat levetett a trónról + és kicsinyeket felemelt. Éhezôket betöltött jókkal, + és üresen bocsátott el gazdagokat. Felkarolta Izraelt, az ô szolgáját. + megemlékezvén irgalmasságáról. Amint szólott vala atyáinknak, + Ábrahámnak és ivadékának mindörökre. Dicsôség az Atyának és Fiúnak, + és Szentlélek Istennek. Miképpen vala most és mindenkor, + és mindörökön örökké. Amen. Karvers. Elvonult a mi jó Pásztorunk, az élô vizek forrása, mert életét adta juhaiért, és nyájáért meghalni méltóztatott. V. Uram, irgalmazz nekünk. F. Krisztus, kegyelmezz nekünk. Uram, irgalmazz nekünk. Könyörögjünk. Uram, Jézus Krisztus, ki az alkonyat órájában az emberiség üdvéért már meghalván, a keresztrôl levétetni és Anyád kezeibe, amint jámborul hisszük, helyeztetni akartad magad: engedd kegyelmesen; hogy levessük bűneink terhét, s megjelenhessünk isteni Fölséged színe elôtt. Ki élsz és uralkodol az Atyával és Szentlélekkel egyetemben, Isten, mindörökön örökké. Amen. V. Uram, hallgasd meg könyörgésünket. F. És a mi kiáltásunk jusson eléd. V. Áldjuk az Urat! F. Hála Istennek! És meghalt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak. F. Amen. ======================================================================== Befejezô imaórára Zsolozsma Elôimádkozó: Téríts meg minket, szabadító Istenünk! F. És fordítsd el haragodat rólunk! Elôimádkozó: Isten, + figyelmezz segítségemre. F. Uram, siess segedelmemre. Dicsôség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor, és mindörökön örökké. Amen. Alleluja. Karvers. Siratják ôt. 87. zsoltár. Uram, szabadításom Istene, + éjjel-nappal kiáltok elôtted. Hadd jusson imádságom színed elé, + hajtsd fülemet könyörgésemre. Mert fájdalommal van tele a lelkem, + és életem az alvilághoz közeledik. A sírbaszálltak közé számítanak engem, + olyanná lettem, mint akinek segítsége nincsen. Védtelen lettem, miként a halottak, mint a megöltek, akik a sírban alszanak. Kikrôl többé meg nem emlékezel, + és kiket kezed eltaszított. Letettek engem a verem aljára, + a sötétségbe és a halál árnyékába. Reám nehezedett a te haragod, + reám zúdítottad minden hullámodat. Eltávolítottad tôlem ismerôseimet, + s ôk megutáltak engem. Fogságba kerültem, nincsen menekvésem, + elbágyad az ínségtôl szemem. Uram, egész nap tehozzád kiáltok, + Feléd terjesztem kezemet. Vajon holtakon művelsz-e csodákat? + Avagy feltámasztják-e az orvosok a holtakat, hogy dicsérjenek téged? Vajon hirdetik-e a sírban kegyességedet? + Az enyészet helyén hűségedet? Vajon ismerik-e csodáidat a sötétség helyén? + S igazságodat a feledés földjén? Uram, én hozzád kiáltok, + kora reggel eléd száll imádságom. Miért veted meg, Uram, imádságom? + Miért fordítod el tôlem arcodat? Ifjúkorom óta szegény vagyok és fájdalommal tele, + mióta felnôttem szégyent és gyalázatot hordozok. Átcsapott rajtam haragod, + és megrendítettek engem borzalmaid. Körülvesznek engem egésznap, miként vizek, + mindenünnen körülvesznek. És te eltávolítottad tôlem barátomat és társamat, + nyomorúságomtól ismerôseimet. Dicsôség az Atyának és Fiúnak, + Szentlélek Istennek. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor, + és mindörökön örökké. Amen. Karvers.[32] Siratják ôt az egyszülöttet, mert ártatlanul öletett meg az Úr. Himnusz Ki sziklasírban nyugovál holtan kinyúlva, nagy Király, immár tebenned pihenünk, téged dicsérve énekünk. Siess mihozzánk, jó Urunk, ne hagyjál szégyent vallanunk, vendégelj minket azután békéd bôséges asztalán. Krisztusnak áldás, tisztelet, kit eladott a gyűlölet, ki népeért halt kínhalált kereszt keserves kínpadán. Szentírási szakasz[33] Mivel tehát Krisztus testben szenvedett, ti is ugyanazon gondolattal fegyverkezzetek fel. F. Hála Istennek. V.[34] Békességben van az ô helye F. És lakása Sionon. Karvers Simeon énekéhez.[35] Világ Megváltója. Most + bocsátod el Uram, szolgádat + a te igéd szerint békességben. Mert látták szemeim + a te megváltásodat. Melyet készítettél + minden népek színe elôtt. Világosságul a pogányok megvilágosítására, + és dicsôségére népednek, Izraelnek. Dicsôség az Atyának és Fiúnak + és Szentlélek Istennek. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor, + és mindörökön örökké. Amen. Karvers. Világ Megváltója, szabadíts meg minket, ki kereszted és véred által megváltottál minket, segíts rajtunk, kérünk téged, Istenünk. V. Uram, irgalmazz nekünk. F. Krisztus, kegyelmezz nekünk. Uram, irgalmazz nekünk. Könyörögjünk. Uram, Jézus Krisztus, ki a nap utolsó órájában a sírban nyugodtál, és szomorúságos Anyádtól és a többi asszonyoktól megsirattál: tedd, kérünk, hogy szenvedésed szemlélése közben könnyekben bôvelkedjünk, és szívünk egész buzgalmával sirassuk állandóan szenvedésedet, s a maga újdonságában tartsuk égô vágyainkat. Ki érsz és uralkodol az Atyával és Szentlélekkel egyetemben, Isten, mindörökön örökké. Amen. V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet. F. És az én kiáltásom jusson eléd. V. Áldjuk az Urat! F. Hála Istennek! V. Áldjon + meg bennünket a mindenható Isten, az Atya, Fiú és Szentlélek. Amen. (Idôszerű Mária-antifóna. Utána Miatyánk. Üdvözlégy. Hiszekegy.) ======================================================================== Jegyzetek Zsolozsma 1. A zsolozsma bôvebb szertartását is közöljük, hogy egyszerűbb híveink is használhassák, s mégtöbb kiegészítéssel különnyomatban is kiadhassuk. 2. Több kódex illeti így találóan Szent Bonaventúrának ezt a kis zsolozsmáját. 3. Az Egyház istentiszteletének ma is használatos rendje olyan korban alakult ki, amelyben a római óraszámítás alapján az éjtszakát három ôrváltásra (mai számításunk szerint 9, 12 és 3 órára esett), a nappalt elsô, harmadik, hatodik és kilencedik (mai számításunk szerint 6, 9, 12 és 3 órára esett) órára, valamint estére osztották fel. Az imaórák már Jézus korában ezekre a szakaszokra estek, s így honosodott meg a keresztény imarendben, s állandósult a szerzetesek és papok zsolozsmájában. A zsolozsma közös végzésénél az egyes zsoltárverseket és himnuszokat két karra oszolva felváltva mondjuk. A hajnali imaórán a feloldozást és az áldásokat az elôimádkozó mondja, az olvasmányt egy résztvevô végzi. 4. A hajnali imaórát mindig egy meghívó vers vezeti be, amelyben kifejezésre jut a zsolozsma ünnepi tárgya. Most a szenvedô Jézus ünnepléséra hív meg. A 94. zsoltár szakaszai között egészben, vagy részben ismételgetjük a meghívó verset, amint a maga helyén be is iktattuk. 5. Régen énekelték az egész zsolozsmát. Minden zsoltár elé és után karverset iktattak, amely szintén az ünneplés titkát juttatta kifejezésre. Az egyszerűbb napokon és a magánzsolozsmákban a zsoltár elején csak a karvers elsô szavait énekelték, s a zsoltár végére maradt a teljes szöveg. Nálunk is ez a helyzet. 6. Jn 19,1--3; utána Mt 27,30 7. Mt 26,4;47 8. Jn 19,16--18. Az utolsó mondat: Lk 23,34 9. Vö. Mt 25,55; Mk 14,48; Lk 22,52 10. Jn 19,28--30 11. Vö. Lk 23,44;46. Cfr. Brev. Rom. fer. VI. in Parasceve, noct. 2, resp. 2. 12. Vö. Jer 20,11 13. Thren. 4,20 14. Lk 1,68 sk. 15. Vö. Jn 3,16 16. Iz 50,6 17. Zsid 12,3 18. 1Pt 2,23 19. Iz 53,7 20. 1Pt 2,21.22 21. Pl. Iz 53,7.12 22. Vö. Jn 19,19 23. 1Pt 2,23.24 24. Vö. Iz 53,7.12 25. Jn 19,30 26. Vö. Zsid 2,10 27. Iz 53,12 28. Jel 5,9 29. Zsid 2,9 30. Iz 53,5 31. Lk 46 sk. 32. Vö. Zak 12,10 33. 1Pt 4,1 34. Zsolt 75,3 35. Lk 2,29 sk.