Mit jelent az, amikor egy szerzetesrend káptalant tart?

A káptalan az adott rendtartomány legfőbb döntéshozó, ellenőrző és tanácskozó testülete. Mi, ferencesek háromévente tartunk káptalant, amelynek egyik legfontosabb feladata a tartományi tanács megválasztása. Tartományfőnököt és helyettest mandátumuk lejártával választunk: az ő megbízatásuk hat évre szól, de ezt követően három évre még újraválaszthatók. A hatéves provinciálisi ciklus közepén tartott ún. köztes káptalan így csak a rendi tanácsot, azaz a definitóriumot választja meg, míg a provinciális és a vikárius marad az addigi szolgálatában. A házfőnönökök, a tartományi titkár és az ökonómus megbízatása szintén három évig, káptalantól káptalanig tart.

Kik vesznek részt a választókáptalanon?

A káptalanon hivatalból részt vesz a vizitátor (aki a rendi vezetés megbízásából ellenőrzi a tartományt), a tartományfőnök és helyettese, a definitórium, azaz a rendi tanács tagjai, a titkár, az ökonómus, valamint a házfőnökök és a fontosabb vezető tisztségeket viselő testvérek (rendi nevelők, rendi intézményvezetők, plébánosok, intézményeink lelki igazgatói). Másrészt részt vehet rajta minden örökfogadalmas rendtag. Idén harminc testvér hivatalból, további harmincöt fő pedig saját elhatározásból lesz jelen teljes szavazati joggal a káptalanon.

Mi történik egy káptalanon a rendi vezetés megválasztásán kívül?

A találkozó első szakaszában visszatekintünk az elmúlt időszakra. A káptalant megelőzően minden ferences helyről és minden fontosabb tisztség képviselőjétől érkezik a tartományfőnökségre egy – meghatározott szempontrendszer alapján összeállított – jelentés, amelyekből idén egy közel háromszáz oldalas dokumentumot állítottunk össze. Tulajdonképpen e dokumentum alapján történik a munka az első napokban. A káptalant mindig megelőzi egy vizitáció, amelynek feladata, hogy egy – a mi tartományunkon kívüli ferences – találkozzon a testvérekkel, meglátogassa a helyszíneinket, felmérje helyzetünket, majd ezek után – szintén a káptalan első időszakában – beszámol mindarról, amit tapasztalt a látogatása során. Esetünkben az erdélyi provinciához tartozó Páll Leó testvér végezte a vizitációt az elmúlt hónapokban.
A találkozó következő fontos egysége a benyújtott javaslatok áttekintése. Hogy mit értünk ezalatt? A káptalanra bármely örökfogadalmas testvér, illetve a vizitátor és a provinciális is benyújhat előretekintő javaslatokat. A káptalan második egységében ezekről a javaslatokról döntünk, illetve megvitatjuk az ekkor felmerülő ötleteket is.
A káptalan harmadik fontos feladata megválasztani a provincia vezető testületét: a tartományfőnököt, a vikáriust és a négy tanácsost, azaz a definitóriumot. Ez a választás általában hosszabb folyamatot jelent, hiszen az érvényességhez minősített többségre van szükség, s az egyes funkciók megválasztása is külön körben történik.

Kit lehet tartományfőnöknek választani?

Olyan testvért, aki legalább öt éve örökfogadalmas, pap testvér. Ez utóbbi azért fontos, mert a provinciális egyben ordináriusi joghatóságot gyakorol. Hónapokkal a káptalan előtt egy nyílt, első körös jelölést tartunk. Ennek során minden örökfogadalmas rendtárs leadhatja javaslatát három testvérre, akit el tudna képzelni provinciálisnak. A kitöltött szavazólapok a tartományfőnökségre érkeznek be, ahol egy bizottság megszámolja a szavazatokat, és kihirdeti az eredményt, amelyből összeáll egyfajta iránymutató lista. Egy következő körben újra megtörténik ez a szavazás, de ekkor már titkos módon: az eredményeket ekkor már csak a vizitátor és a két szavazatszámláló ismeri. A vizitátor az eredményeket egyből elküldi Rómába, a rend általános tanácsának. A generális definitórium ebből a listából nevez meg három választható személyt, akik neveit egy zárt borítékban küldik vissza, s ezen neveket már csak a vizitátor ismeri. A káptalan legelső pontja, hogy a vizitátor felolvassa ezt a levelet a káptalani tagoknak. Ekkor tudja meg mindenki, hogy ki az a három személy, akire szavazhatnak majd a káptalan utolsó előtti napján.
A vikárius és a definitorok megválasztása is ugyanezen a napon történik, ez utóbbi tisztségre bárkit meg lehet választani. A definitoroknak nem szükséges papnak lenniük, erre a szolgálatra laikus testvéreket is meg lehet választani.

Mi történik ezután?

A káptalan negyedik napján megválasztjuk a provinciálist, a vikáriust, majd a definitorokat. Így összeáll a provincia következő vezetősége. E testület feladata lesz, hogy három hónapon belül megválassza a titkárt, az ökonómust, a rendi nevelőket, és megalkossák az első tabulát, azaz megtegyék az első helyezéseket, amelyek augusztus 1. és 15. között lépnek életbe. A választás utáni fél napon már új vezetés tart konzultációkat, megbeszéléseket.

A legtöbb testvér ezekben a napokban nem tartózkodik a megszokott szolgálati helyén. Mi történik a káptalan ideje alatt a ferences plébániákon?

Valóban, előfordulhat, hogy egy szolgálati helyünkről minden testvér részt vesz a káptalanon. Ebben a néhány napban bizony, még a szolgálat is hátrébb szorul, hiszen akkor tudjuk jól végezni azt, ha a rendünk belső élete is rendben van. Intézményeinkben a kollégák meg tudják szervezni a helyettesítéseket. Ott alakulhat ki inkább nehéz helyzet, ahonnan minden testvér eljön a káptalanra. Arra kérjük a híveket, hogy megértsék: a szerzetességnek ez a kifelé kevésbé látható, közösségi aspektusa különösen fontos ahhoz, hogy jól tudjuk végezni szolgálatainkat. Természetesen mindig megpróbáljuk megszervezni a helyettesítést: van olyan templomunk, ahol igeliturgiát tart a helyi diakónus vagy a szomszédos plébániákról hívunk kisegítő papokat.
Végül pedig: kérjük a kedves testvéreket, hogy imádkozzanak a ferencesek közösségéért és az előttünk álló káptalanért.

VM / Ferences Sajtóközpont, Ferences Alapítvány