Ismerd meg, szeresd meg, és csináld! - romakonferencia Bajnán
A Ferences Rendet 2008-ban kereste meg a helyi cigány kisebbségi önkormányzati vezető és a bajnai plébános azzal, hogy a nagymúltú esztergomi ferences gimnázium szakmai partnerségével segítse a leginkább leszakadó, leghátrányosabb helyzetű rétegeket egy oktatási-felzárkóztatási projektben. Ilyen módon indult meg sokrétű összefogással az a munka, amelyben jelenleg közel százan vesznek részt.
A résztvevők - segítettek és segítők, felzárkóztatottak és felzárkóztatók - között nagyjából egyenlő arányban vannak jelen önmagukat roma illetve nem roma származású identitással meghatározó személyek, a legteljesebb egyetértésben és együttműködésben.
A projektben résztvevők azt vállalták, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévőkkel eljutnak az érettségi bizonyítvány megszerzéséig, növelve ezzel társadalmi esélyegyenlőségüket. A projekt egy foglalkoztatási elemmel is kiegészült, amelynek során az érintettek munkaerőpiaci integrációját kívánjuk segíteni. A projektben résztvevők pozitív tapasztalatai arra sarkallnak bennünket, hogy az ott folyó munkát tovább erősítsük, újabb elemekkel bővítsük, és még több szükséget szenvedő számára tegyük hozzáférhetővé. Erről kívánt tárgyalni a szóban forgó konferencia, ahol roma és nem roma résztvevők oszthatták meg nézeteiket, tapasztalataikat, elképzeléseiket, javaslataikat a témával kapcsolatban.
Bajna község szépsége, rendezettsége önmagában lélekemelő, a falu szívében álló többszázéves katolikus templom kiemelt műemlék. Az emeletes iskolát nem kisebb személyiség emelte 1874-ben, mint Simor János, aki Bajnán szolgált plébánosként, mielőtt az esztergomi hercegprímási rangot kiéremelte. Hálából épített iskolát híveinek, amely épület persze azóta kétszer kibővült, s az idén 250 millió forintos pályázati pénzből újult meg ismét. Az iskolával szemközti közösségi házban tartották a konferenciát, amely nagytermének falait cigány alkotóművészek festményei ékesítik.
Kissné Oláh Anita meghatározó személyisége a cigány-ügynek, a képzett közéleti szereplő hölgy sokakat magával ragad lelkesedésével és elkötelezettségével. A konferencia megható pillanatai voltak, amikor interjú-szerű beszélgetésben mutatta be Gellér Henrietta és Oláh Edina sorsát. A cigány származású nők felnőttként törtek ki a rájuk mért élethelyzetből, később tanultak, s választottak más utat, mint sorstársaik. A roma közösségekben tradicionálisan is elnyomott nők szerepe helyett az önállóságra és emancipációra törekszenek - ez utóbbi a társdalmi jogegyenlőségre is vonatkozik.
Megható és kedves jelenet volt Povpa Valér ferences barát személyes hitvallása, bár a jelenség - a ferences barna csuhát viselő fiatal férfi - maga is anakronisztikus és különleges látvány a 21. századi miliőben. A konferencián ugyan éppenséggel felülreprezentáltak voltak a ferencesek, idősebbek, fiatalok. Az esztergomi ferences gimnázium igazgatója, Tokár János maga is fontosnak tartotta a személyes megjelenést. Popa Valér kárpátaljai cigány fiatalember gyermekkorában ismerkedett meg a ferencesekkel, a segítségükkel tanult, képezte magát. Cingulusát (a ferences sodrott deréköv) morzsolgatva mesélt családjáról, szeretett szüleiről, a gyermekéveiről.
Dr. Székely János Budapest-esztergomi segédpüspök semmit sem szépített a kisebbségi és a többségi társadalom viszonyáról adott látleletében. Magyarországon a becslések szerint 6-700 ezerre tehető a cigányok lélekszáma, a többség elképesztő szegénységben él, a legsúlyosabb probléma a foglalkoztatás. Húsz százalékuk nem végzi el az általános iskolát, mindössze 10 százalékuk érettségizik, viszont 2-3 százalékuk diplomát szerez, ami európai átlagban jó eredmény. A cigányság történetét idézte meg vázlatosan a segédpüspök, az Indiából való ezer évvel ezelőtti elvándorlásuktól napjainkig.
Balog Zoltán, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár sem kertelt, elemi érdekként határozta meg a cigányság és a többségi társadalom konszenzusának szükségét. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tíz év múlva minden második magyar állampolgárunk cigány lesz, s ha nincs munkájuk és jövedelmük, az a mainál is súlyosabb feszültségeket okoz. A többségnek kell eltartani a magukat kitaszítottaknak érzőket, így mindkét csoport sértettnek és vesztesnek érzi magát - ennek jelei ma is tapasztalhatóak már. Ez nem járható út, jelentette ki a lelkész.
Aki azt hiszi, a nehéz, súlyos témák okán búskomorság ülte volna meg a tanácskozást, az téved. A mindenen átsugárzó szeretet, az egymás és az ügy iránti érzékenység, a keresztény szellemiség hatotta át a konferencia hangulatát. Ebédre roma étleket főzött a bajnai Tóth Ferencné és Kovács Aranka, gombás pörköltet, kapros ízesítéssel, a KDNP küldötteként Bajnára érkezett Samu László pedig nógrádi ízeket hozott. A Nógrád megyei Héthalomra valósi vendég fácánlevest és vaddisznópörköltet kínált a résztvevőknek. Délután kerekasztal beszélgetést folytattak a déelőtti előadásokhoz kapcsolódóan érdekes témákban: a cigányok érzelemvilága a művészeten keresztül, cigánypasztoráció, a média hatása a cigány-nem cigány együttélésre, nemzetközi kitekintés, tudatos közösségek kialakítása, oktatás-nevelés, helyes roma-érdekérvényesítés címeken.
