Elmélkedésekkel egybekötött zenés áhítatokkal emlékeznek a száz éve született orgonaművészre és zenepedagógusra, Gergely Ferencre (1914-1998) a belvárosi (pesti) ferences templomban szeptember 10. és 13. között.

Gergely Ferenc 1931-től haláláig volt a belvárosi ferences templom orgonaművésze, 1948-ig karnagya. Szinte egész életén át, hatvanhét évig szolgált a templomban. Emellett kiterjedt zenepedagógiai tevékenységet is végzett, orgonaművészek és kántorok generációit indította el pályájukon. Tanított a Nemzeti Zenedében és utódintézményben, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, valamint a Zeneakadémián is. Két egykori tanítványa, Fassang László és Király Csaba a centenáriumi programok prospektusában kimeríthetetlen gyakorlati és elméleti tudását, szerénységét és segítőkészségét emelik ki.

Gergely Ferenc elsősorban a francia interpretációs iskolának volt az egyik fő magyarországi képviselője. „Személyesen ismerte Olivier Messiaent – 1948-ban tanulmányúton járt nála Párizsban -, akinek műveit szinte egyedüliként játszotta Magyarországon nyilvános hangversenyeken. Ez nagy szó volt az ő idejében, az akkori politikai kurzusban” – magyarázta Kecskés Mónika orgonaművész, a centenáriumi programok főszervezője az MTI-nek.

Mégsem annyira a repertoárjáték, mint inkább az improvizáció volt az, ami híressé tette. „Improvizációs stílusa fogalommá vált a pesti orgonisták között. A hatvanas évek közepéig a Nagymise a déli mise volt a pesti ferenceseknél. Az ezt követő improvizációk színvonalát a saját szolgálatuk befejezése után ide zarándokló kántorok, egyházzenészek beszámolói dicsérik” – írja Kecskés Mónika egyik tanulmányában.

Gergely Ferenc tevékenységéért több világi kitüntetésben is részesült – a legfontosabbak a kétszeres Liszt-díj és az 1994-es Kossuth-díj -, 1989-ben pedig II. János Pál pápától megkapta a Nagy Szent Gergely Rend civil osztályának lovagja címet. Földi maradványai végakaratának megfelelően a belvárosi ferences templom kriptájában nyugszanak, a rend egyébként – Liszthez hasonlóan – confraterei közé is fogadta. Emlékére 2002-től emlékhangverseny-sorozatot indítottak kórusok, énekes és hangszeres szólisták, valamint kiváló magyar és külföldi orgonaművészek közreműködésével.

Az idei emlékkoncertek csúcspontjaként szeptember 10. és 13. között négy, elmélkedésekkel egybekötött zenés áhítattal emlékeznek a száz éve született orgonistára.

Szeptember 10-én a Zeneakadémia orgona tanszakának tanárai és hallgatói – Ella István, Elekes Zsuzsa, Ruppert István, Pálúr János és Mészáros Zsolt Máté – zenélnek. Másnap, Gergely Ferenc születésnapján a pesti ferencesek 1991-ben átadott új orgonájának két, még élő tervezője, Hajdók Judit és Sirák Péter ad koncertet. A hangversennyel egyben tervezőtársuk, Baróti István emléke előtt is tisztelegnek, aki ennek a felkérésnek már nem tudott eleget tenni. (Az orgona negyedik tervezője Gergely Ferenc volt.)

Szeptember 12-én az orgonista egykori növendékei, Varga Petra, Hock Bertalan és Finta Gergely tartanak zenés áhítatot, a megemlékezés zárónapján pedig a belvárosi ferences templom és a belvárosi plébániatemplom orgonistái, Kecskés Mónika, Deák László és Virágh András adnak hangversenyt.

A négy esti koncert ingyenesen látogatható, a zenés áhítatokat ferences testvérek elmélkedései egészítik ki.

A centenárium jegyében további zenés áhítatokat rendeznek a templomban, a Gergely Ferenc-emlékév záró hangversenyét Deák László orgonaművész adja november 22-én.